A demokráciát szeretné erősíteni az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa azzal, hogy jelentést készít a nyelvi jogok önkormányzati érvényesüléséről.
Erről Gudrun Molster-Törnström, az önkormányzati kongresszus elnöke beszélt csütörtökön a székelyföldi Bálványosfürdőn annak a konferenciának a megnyitóján, amely a jelentés elkészítését alapozza meg. Az elnök elmondta: rengeteg panasz érkezik az Európa Tanácshoz azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatok miként alkalmazzák a kisebbségi és regionális nyelvek chartáját.
Az elnök úgy vélte, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó önkormányzati képviselők nem tudják megfelelő hatékonysággal teljesíteni megbízatásukat, ha nem használhatják az anyanyelvüket. A nyelvi jogok érvényesítése a képviselet hatékonyságát növeli.
A székelyföldi Bálványosfürdőn ülésezik május 30-31-én az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának önkormányzati szakbizottsága, ahol megvitatásra kerülnek a regionális nyelvek hivatalos elismerésével kapcsolatosan felmerülő problémák. A rendezvény első napján tartották a bizottság ülését, a mai nap pedig Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címmel nemzetközi konferencia zajlik.
Amint Grüman Róbert, a Kovászna megyei önkormányzatban és az ET önkormányzati kongresszusában is alelnöki tisztséget betöltő politikus elmondta: a konferencia egy másfél év alatt elkészülő ET-jelentés megszövegezési folyamatát indítja el.
Tamás Sándor, a házigazda Kovászna megyei önkormányzat elnöke megannyi európai példát mutatott be arra, hogy más országokban regionális hivatalos nyelvnek ismerik el a kisebbségek nyelvét. A romániai valóság érzékeltetésére elmondta: öt napja azért indított pert ellene a megye prefektusa, a román kormány megyei képviselője, mert az önkormányzat román-magyar-angol nyelvű fejlécet használt abban a megyében, amelyikben a lakosság 75 százaléka magyar.
Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt, hogy a kisebbségi nyelvek regionális hivatalos státusának a megítélése természetes folyamat Európában, és Románia egyre inkább elszigetelődik a kisebbségi igényeket semmibe vevő politikájával. Fontosnak tartotta, hogy az ET kisebbségekre és nyelvi jogokra vonatkozó dokumentumai mellett a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés révén az EU-ban is elindul a kisebbségi és nyelvi jogok kodifikálása. Szerinte az EU-t az különbözteti meg az ET-től, hogy a kötelezettségszegési eljárások révén képes érvényesíteni a szabályait.
A kisebbségi nyelvek önkormányzati használatával kapcsolatos jelentés elkészítésével megbízott Andrew Dawson, a kongresszus angliai tagja arról beszélt, hogy a nyelv az identitás magja, ezért nem meglepő, hogy a nyelvhasználati kérdések erős érzelmeket váltanak ki. Úgy vélte: a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája sok mindent megoldott, de sok még a teendő ezen a területen. Úgy vélte: meg kell erősíteni a tagállami vállalások teljesítésének az ellenőrzését. Azt is problémának látta azonban, hogy a nyelvi chartába nem foglalták bele a bevándorlók nyelvi jogait is.
A konferencia az ET különböző tagállamaiban működő jó példák bemutatásával folytatódott.
(MTI/hatarok-nelkul.com/Felvidék.ma)
