A Kultúráért és Turizmusért Társulásnak, mint a Felvidéki Népviseletes Babacsalád Háza gondozójának szervezésében került sor szeptember 22-én, szombaton a XX. Emese Udvarházi Nap családi délelőttjére és az ezt követő konferenciára.
A kora délelőtti időjárás nem kedvezett a szabadtéri programoknak, ám a búcsi Népviseletes Babacsaládok Háza megtelt gyermekekkel, családokkal. A ház tovább bővült, szépült. A két új alkotóműhelyben, a Pévásban és a Féhajban gyerekek dolgoztak szakavatott kézművesek vezetésével, majd Mátyás király udvarát megidézve interaktív játékban vettek részt reneszánsz zenei aláfestéssel és korabeli kosztümökbe öltözött foglalkoztatókkal. Kerestek tűt a szénakazalban, kardoztak és királyt is választottak.
Átadásra került a múzeum előtti faragott tábla, dr. Sidó Szilveszter alkotása, amely a látogatókat fogadja.
Faragott tábla, dr. Sidó Szilveszter alkotása (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
A XX. Emese Udvarházi Nap délutánja
A társulás 1999 óta évente más-más témát kiemelve azzal a 20 évvel ezelőtt megfogalmazott céllal rendezi meg találkozóit, hogy nagy szeretettel hazahívják és hazavárják a községből elszármazottakat, és ezzel lehetőséget teremtsenek a közösség megtartásra, beszélgetésekre, a régi közös emlékek felidézésére.
Az idei év apropóját a Mátyás király-emlékév és a családok éve adta a szervezőknek.
A konferenciaprogramot Csenger Sándor, a KTT tiszteletbeli elnöke nyitotta meg. Mátyás királyról kiemelte, számára azt a példát mutatja, ami a világos törekvést és a sikeres lépések megtételét jelenti a célok eléréséért. Véleménye szerint dolgozni kell a célokért, a jövőre nézve pedig a gyerekeknek továbbadni, hogy a magyar közösség tovább éljen szülőföldjén.
Lovagi torna (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Szobi Kerekes Eszter, a KTT elnöke szeretettel köszöntötte a vendégeket a XX. Emese Udvarházi Napokon. Elmesélte, hogy a történetük több mint 20 éve kezdődött, amikor egy konferencia után hazatérve férjével kigondolták a falusi turizmus helyi megvalósításának lehetőségét. Úgy fogtak hozzá, hogy először hazahívták az elszármazottakat, vendégül látták őket, és akik szülőföldjük iránti szeretetüket nem feledték, rendszeresen hazajárókká váltak. Majd megrendezték az első udvarházi napokat és 2010-ben kialakították a Babamúzeumot.
Szobi Kerekes Eszter az emlékektől kissé meghatódva a két évtized mottóját Katona Mihály gondolataival fogalmazta meg: „Midőn az idegen Tartománybéli történetekről beszélünk, szükség, hogy a Hazai dolgokban ne legyünk jövevények.”
„Számunkra ezért fontos, hogy akik máshol élnek, hazatalálnak, hazajárnak, és ami még fontosabb, hazasegítenek.”
Dr. Prokopp Mária művészettörténész, az ELTE emeritus professzora Mátyás király és a család témáját fejtette ki a népes hallgatóságnak.
Digitális kézművesség (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Az előadás rámutatott, hogy meghatározó volt Mátyás neveltetése és szülei értékrendje. Édesapja a nagy törökverő, Hunyadi János volt, a fiatal Mátyás pedig már 15 évesen kiemelkedett tehetségével. Ebben a folyamatban a professzor asszony a szülők szerepét hangsúlyozta, azzal, hogy a legfontosabb a szülők hozzáállása a gyermekhez, milyen iskolába járatják, milyen könyveket olvasnak, milyen igényességet nevelnek gyermekükbe.
Dr. Popély Gyula történész, a Károli Gáspár Református Egyetem emeritus professzora Mátyás király és kora címmel tartott előadást. A fiatal Mátyás feladatáról elmondta, hogy elsődleges volt az ország belső rendjének megszilárdítása, a török visszaszorítása, a cseh rablók megfékezése, a tartós béke megteremtése. A király egy kézben irányított, a többi vezető csak végrehajtó volt. A tanult emberekre támaszkodott, a rátermett ifjakat tanulni küldte, majd pápai engedéllyel magyarországi egyetemet alapított. Nemcsak fantasztikus politikus volt, katonai, stratégiai szempontból is zseniális embernek volt mondható. Ám a törvényes családalapítás nem sikerült neki. Hogyan tekintett a nemzet Mátyás korára?
Konferencia (Fotó: Hideghéthy/Felvidék.ma)
Megalapozott hírnevére feltekintettek, hiszen nemzeti király volt, a magyarság felemelkedése volt az életcélja. Példát mutatott, milyen utat kellett volna járni, azonban a magyarság sokszor olyan úton járt, amit megengedtek nekik. Ám a professzornak meggyőződése, hogy ennek nem kell így lennie a Felvidéken a XXI. században. Minden pozitív cselekedetnek van értelme, szembeszegülhetünk minden negatív hatással, és akarni kell a megmaradásunkat. A sírjába ugyanis csak az a nemzet fekszik bele, mely megássa a saját sírját. Mi még nem tartunk itt! – zárta lelkesítő szavait Popély Gyula.
A nap záró programját Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor tévés műsorszerkesztők tartották A Hazajárók – filmes élmények beszámolóval.
