„El kell mondanunk, hogy a külhoni magyar kisebbség kérdése ennyi év után sem oldódott meg. Az együttműködés most fontosabb, mint bármikor is volt” – kezdte előadását Csáky Pál európai parlamenti képviselő a Kisebbségi Jogvédő Intézet „Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében” című konferenciáján Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dísztermében.
Csáky Pál örömét fejezte ki, hogy együtt tud működni a Kisebbségi Jogvédő Intézettel. Kiemelte, stratégiailag nagyon fontos, hogy intézményesült ez a jogvédelem, az együttműködési lehetőség. A képviselő – aki négy éve tagja az Európai Parlament Petíciós Bizottságának – arra hívta fel a figyelmet, hogy
igenis van értelme minden jogsértésünket az európai jogtérbe is kivinni. Igaz, az úttörők helyzete mindig nehezebb, de csak így tudunk előbbre jutni.
A siker sajnos nem garantált, így vállalnunk kell azt is, ha nehézségekbe ütközünk.
Duray Miklós Csáky Pált kérdezte (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
A felvidéki magyar témák közül hat kérdés van jelenleg az Európai Bizottság előtt
A nyelvhasználati kérdés
A képviselő elmondta, hogy intenzív tárgyalások kezdődtek a szlovák kormánnyal annak érdekében, hogy a vasúti megállókon magyar nyelven is fel lehessen tüntetni a település nevét. Ez a kezdeményezés eredményhez vezetett, ugyanis kitették a magyar nyelvű táblákat, amit a jelenlegi szlovák kormány a saját sikereként próbál feltüntetni…
A vereknyei szemétlerakat ügye
Az 1960-as, 1970-es években a pozsonyi vegyi üzem mindenféle jóváhagyás nélkül veszélyes anyagokat ásott el a Duna egyik holtágába, amelyek kezdenek szivárogni és veszélyeztetik Csallóköz ivóvizét;
A párkányi hulladékégető kérdése
Ezzel kapcsolatban Csáky elmondta, hogy ez egy határon átnyúló petíció, amelyet esztergomi és párkányi polgárok írtak alá annak érdekében, hogy a volt papírgyár területén ne épülhessen meg a hulladékégető. A képviselő szerint ezzel nemcsak a polgárokat, hanem a magyarországi megyei önkormányzatot is provokálják. Hozzátette, hogy a szlovákiai hivatalok sajnos nem tartják be az ígéreteiket;
A kettős állampolgárság kérdése
A probléma ismert: ha egy szlovák állampolgár felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Csáky Pál röviden felvázolta a napokban történt esetet is, miszerint egy révkomáromi szlovák állampolgár azért nem tudott szavazni a helyhatósági választásokon, mert tudtán kívül fosztották meg állampolgárságától – állandó lakcíméről is törölték, így nem szerepelt a választói jegyzékben. A képviselő úgy gondolja, hogy uniós szintre kéne emelni a problémát, első lépésként egy petíció benyújtását javasolta az EP Petíciós Bizottságához, és biztos benne, hogy ha a fiatalember beadvánnyal fordulna az Emberi Jogok Európai Bírósághoz, bizonyosan megnyerné, ugyanis ilyesmit egy jogállamban nem lehet tenni; a képviselő abban látja a problémát, amivel esetleg meg lehetne támadni a szlovák állampolgársági törvényt, hogy jelenleg nincs olyan törvény vagy előírás, amely procedurálisan szabályozná azt, hogy kinek mi a jogköre, kötelessége ilyen eljárás során.
A II. világháború utáni erőszakolt lakosságcsere során elkövetett visszásságok kérdése
Csáky úgy véli, hogy ebben a tekintetben a Magyar Országgyűlés oldalán pattog a labda. A kérdésben továbbra is együtt kell dolgozniuk a Bizottsággal és hatást kell gyakorolniuk rá, valamint tisztázniuk kell az elvárásaikat és az ajánlásaikat;
A Beneš-dekrétumok kérdése
A képviselő véleménye szerint egy olyan dokumentumot kéne „elérni”, amelyben Szlovákia bocsánatot kér a jogsérelmekért. Csehország ugyanis ezt a lépést már kétszer is meglépte – történelmi tettként értékelik ugyanis Petr Nečas volt cseh miniszterelnök müncheni beszédét, amelyben bocsánatot kért a szudétanémetektől a második világháború utáni kitelepítésükért Csehszlovákiából. Ugyanezt megtette tavaly a cseh külügyminiszter is Nürnbergben.
Csáky Pál EP-képviselő az előadása végén az oroszvári bencés tulajdonról is beszélt. Elmondta, hogy az Oroszváron található egykori Lónyai-kastélyt a tulajdonos az akkori jogi viszonyoknak megfelelően végrendeletileg hagyta a bencés rendre. A csehszlovák állam azonban azt elkobozta (a Beneš-dekrétumokra hivatkozva) és 1990 után sem szolgáltatta vissza a bencés kongregációnak. A Pannonhalmi Bencés Főapátság petícióval fordult az Európai Parlamenthez, majd az elmúlt választási időszakban történt elutasítás után az Európai Unió luxemburgi bírósága elé vitte az ügyet.
Szalay Gábor, Csóti György és Csáky Pál (Fotó: Szinek János/Felvidék.ma)
***
A nap záróelőadásaként egy általános összefoglaló következett a felvidéki helyzetről, melyet Szalay Gábor (Illeš, Šimčák & Partners ügyvédi iroda) mutatott be a konferencia résztvevőinek. Előadásában részletesen kitért a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekre, a belföldi jogszabályozásra, valamint a nemzetközi jogszabályokra. Nemzeti vagy nemzetiségi kisebbség? Ezt a két fogalmat is tisztázta, majd áttért a nyelvi jogokra és Szlovákia államnyelvtörvényére. Előadását gyakorlati példákkal is illusztrálta. Végül pedig Malina Hedvig ügyéről számolt be a hallgatóságnak, aki ellen – bizonyítékok hiányában – megszüntette a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség a nyomozást, és ezzel a büntetőeljárást, amelyet a szlovák hatóságok indítottak hamis tanúzás és más bűncselekmények miatt.
A konferencia ma folytatódik a Kisebbségi Jogvédő Intézet partnereinek beszámolóival.
