Hagyományosan határon túli civil szervezetek képviselőnek részvételével tartották meg a VI. Civil Konferenciát Szolnokon, november 16-án, a Tisza Hotel konferenciatermében. A tanácskozást immár hatodik éve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Civil Információs Centrum (JNSZ megyei CIC) szervezi meg, töretlenül, ugyanolyan lendülettel és szakmaisággal, mint a kezdetekkor. A meghívott vendégek Magyarországról és a Kárpát-medencéből, mintegy négy országból több mint tíz szervezetet képviseltek.
Az ülés előadói megvilágították a civil szervezetek működéseinek fontosságát és az állammal, illetve az önkormányzatokkal végzett együttműködések közösségformáló hatásait.
Dr. Versitz Éva, Szolnok MJV Önkormányzatának humán igazgatója kifejtette, hogy a civil szervezetek az általuk meghatározott területen nyújtanak segítséget. A helyi közösségi tevékenységen túl feladatokat látnak el, vállalnak át többek között az önkormányzatoktól, oktatási intézményektől és a szociális intézményektől. Ehhez a munkához szükséges a szervezet részéről a kapcsolatrendszer kiépítése, valamint a jó tapasztalatok átadása.
Az igazgató asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a lakosság életminőségének fejlesztéséhez az önkormányzat akkor tud hatékonyan hozzájárulni, ha minél szélesebb körben nyújt szolgáltatásokat. Ezért a Civil Tanácson keresztül a civil szervezetek jelöltjei tanácskozási joggal vesznek részt a közgyűlés és a bizottságok munkájában.
Dr. Kecskés Péter, a Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztályának főosztályvezetője megosztotta a tanácskozás résztvevőivel azt a témakört, mely a civil szervezetek sajátosságait fogalmazza meg. A formai megközelítés szerint a civil szervezet megalakításának előfeltétele a jogi normák szerinti megalapítása és működtetése. Fontos ez a jogi megfelelés, a működési keret szabályszerű biztosítása, mert ezek által a civil szervezet építeni tudja az adott közösséget, ahol a tevékenységét végzi.
Megjegyezte, a civil szervezetek jellemzői, hogy függetlenek a politikai döntéshozóktól, embereket tudnak megmozgatni, emberi erőforrások bevonására képesek. További jellemzői az elkötelezettség, a társadalom megszólítása, önkéntesek bevonása, illetve az, hogy minden befektetett forint mellé további két forintot tudnak gyűjteni.
Minden olyan erőfeszítést érdemes támogatni, ami hozzáadott értéket tud teremteni. Nyomatékosította, hogy a civil szféra ilyen terület. Ehhez szükséges egy jól működő támogatói rendszer, amit a magyar kormány évről évre nagyobb mértékben biztosít.
A fejlődéshez kellő támogatások biztosítása mellett a döntéshozó szerveknek fontos az is, hogy hogyan ítélik meg a civil szervezetek az állami intézkedéseket.
Ugyanakkor az állami intézményrendszerrel szemben a civil szervezetek szolgáltatásainak előnye, hogy rugalmasabban tudnak reagálni, bürokratikus rendszer nélkül fordulnak az emberek felé.
A CIC szerepéről is beszélt, melyek feladatai a tanácsadás, a konferenciák megszervezése. Ezek a centrumok minden megyében megtalálhatóak és hálózatként működnek. Szerepvállalásukban folyamatosan javuló, bővülő munkát látnak el, így jobb lehetőséget biztosítanak a megyékben működő civil szféra számára.
Zárógondolatként megosztotta a konferencia résztvevőivel, hogy a civil szféra állami támogatása Magyarországon és a Kárpát-medencében is nemzeti ügy, a létrejövő hozzáadott értékek pedig indokolják, hogy a támogatást fokozottabb mértékben biztosítsák számukra.
Kecskés Pétertől megtudtuk, hogy 2019-ben a Felvidékről 17 szervezet vett részt a Nemzeti Együttműködési Alap pályázataiban társszervezőként.
A civil szféra szerepe az önkormányzat munkájában
Mészáros Ágota, a JNSZ CIC szakmai vezetője elmondta, hogy a szolnoki civil szervezetek önkormányzattal való együttműködésének legfőbb szerve a CIC-ben működő Civil Tanács.
Közvetítik az önkormányzat és a civil szervezetek közötti párbeszédet a város kerekasztalai és a Civil Tanács segítségével. Az önkormányzati bizottságokba a Civil Kerekasztalok jelölhetnek delegáltakat. Egyesületük Szolnok város szociális, és társadalmi felzárkózási programokban kiemelt partnere. A civil hálózatfejlesztési tevékenysége számos alapszolgáltatás ellátására tette alkalmassá a szervezetet.
Az egyesület közel 20 éve célul tűzte ki, hogy stratégiai partnerséget alakítson ki az önkormányzattal és a civil szervezetekkel. Tevékenységükkel érzékenyítik az önkormányzatot, a hivatali ügyintézés folyamatában a tisztségviselők tanulhatnak tőlük. A helyi közösségépítésben is fontos szerepet tudnak vállalni.
Dr. Molnár Beáta, a JNSZ CIC vezetője a civil stratégia kidolgozásának folyamatát mutatta be, melyet alapértéknek tart a köz szolgálata területén. Létrehozták az önkormányzattal a Civil Tanácsot, mely nem önálló jogi személyiség, hanem tanácskozási joggal rendelkezik a városi kerekasztalok, illetve bizottságok munkájában.
A Felvidékről Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója és Győri Margit, a FEMIT elnöke vett részt a tanácskozáson.
