Szlovákiában, de még külföldön is nagy sajtóvisszhangot kapott a katonai szolgálat teljesítését mozgósítás esetén elutasítók magas száma, melyre csak január folyamán volt lehetőségük az érintetteknek.
Martina Kovaľ Kakaščíková, a védelmi tárca szóvivője a Postojnak nyilatkozva elmondta, a kérvények elbírálása során többet találtak, melynek benyújtására nem volt jogosult az illető, mivel például nem töltötte még be a 19. életévét, vagy már korábban törölték a nyilvántartásból, mert úgynevezett „kék könyv”-e van. Mint állította, a szolgálatot elutasítók magas száma az Oroszország és a szlovákiai ellenzék részéről megnyilvánuló dezinformációs kampány hatásának tekinthető, bár a 40 ezres létszám az előző évekhez képest lényegesen több, hiszen a járvány előtt, 2019-ben 325, 2020-ban pedig 343 személy tett hasonló nyilatkozatot. A járvány alatt, 2021-ben 85, 2022-ben pedig 1443 ilyen kérvény érkezett a honvédelmi minisztériumba, melyet azonban a szükségállapot miatt nem vettek figyelembe.
Jaroslav Naď védelmi miniszter mindezt a Smer, konkrétan Robert Fico és Ľuboš Blaha művének tekinti, akik szerinte gyengítik az ország védelmi képességét azáltal, hogy mozgósításról, Szlovákia háborúba való belesodrásáról és az előrehozott választás eltörléséről szóló híreket terjesztenek. Ezt megelőzően az Aktuality portálnak viszont azt állította, hogy ez az orosz dezinformációs gépezetnek tudható be, mely úgymond gyengíteni akarja az ország védelmi erejét, mint megjegyezte, sikertelenül, mert a szolgálatot megtagadók száma így is elenyésző.
Azt is hozzátette még, hogy nem érti, miért teszi ezt bárki is, mivel ez az aláírás hitelesítése miatt pénzbe kerül, s úgyis csak egy évre szól. „Jövőre rájönnek, hogy feleslegesen dőltek be egy hazugságnak és már nem teszik meg“ – jósolta Naď,
amit azonban már a védelmi minisztérium honlapja is cáfol, mely szerint ez a kijelentés nem egy évre, hanem egy életre szól.
Naď gyakran nyilatkozott gúnyosan a katonai szolgálat elutasításáról, az érintetteket félrevezetés áldozatának, a kijelentést pedig feleslegesnek minősítve, mondván, hogy ennek ellenére mozgósítás esetén behívhatók lesznek, csak éppen nem fognak fegyverrel harcolni.
Nos, a nyilatkozattevők egy része minden bizonnyal azon aggodalmában tette ezt, mert úgy vélte, a háború kiterjedhet Szlovákiára is, ami azért annak tudatában, hogy a keleti szomszédunknál zajlik, érthető, hiszen egy évvel korábban még ugyancsak senki sem gondolta volna, hogy Ukrajnában az történik, ami mára szomorú valósággá vált.
A katonai szolgálat nagy számban történő elutasításához legalább két fontos tényező járult hozzá, kisebb mértékben, hogy az elmúlt két évben erre nem volt lehetőség, tehát akik akkor tették volna, várniuk kellett, s jóval nagyobb mértékben, hogy ennek a lehetőségnek a ténye széles körben elterjedt és ez ösztönözte az embereket.
Ilyen kijelentést már 2006 óta lehet tenni, az úgynevezett vatikáni megállapodás értelmében, mely szabályozza a fegyveres katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadását, amiről egyrészt kevesen tudtak, másrészt hiányoztak hozzá az indítékok,
mivel a béke illúziójában éltünk, senkinek nem jutott eszébe mozgósítás vagy fegyveres konfliktus miatt aggódni. Mostanra azonban a helyzet sajnos gyökeresen megváltozott.
Daniel Zmeko vezérkari főnök a Denník N-nek nyilatkozva csalódottságának adott hangot a katonai szolgálatot elutasítók magas száma miatt, mivel szerinte egy férfi becsületbeli ügye a haza védelme. Katonaként nem is mondhatna mást, de azért halkan megjegyeznénk, hogy egy vezérkari főnök a legritkább esetben harcol a frontvonalban, de még a fiait sem szokta ágyútölteléknek odaküldeni, annál inkább másokat…
Kijelentette viszont, hogy mindez nem gyakorol stratégiai hatást az ország védelmi képességére, s esetleges mozgósítás esetén először a tartalékos katonákat hívnák be. „Egyáltalán nem valószínű, hogy szó szerint az utcán fogdossuk össze őket“ – jelentette ki Zmeko
(ahogyan arra nagyon szomorú és vérlázító példákat láthatunk sajnos az „öles léptekkel demokratizálódó” Ukrajnában, főként a kárpátaljai magyar férfiak kárára – a szerk. megjegyzése).
Szavait megerősítette a védelmi tárca is. „A katonai szolgálatot megtagadók végleges száma nem lesz hatással az ország védelmi képességére, mivel elegendő létszámú képzett fegyveres erővel és szövetségesekkel rendelkezünk, akik szükség esetén bevethetők lennének“ – nyilatkozta a Postojnak Kovaľ Kakaščíková szóvivő.
„A nyilatkozattevőkkel viszont megerősíthetjük a hiányzó civil segéderőket – példának okáért azzal, hogy amennyiben mozgósításra kerülnek sora (amit nem tervezünk), a katonai szolgálatot elutasítókat behívnánk kórházi kisegítésre, lövészárkok ásására és hasonló tevékenységre“ – tette hozzá.
(NZS/Felvidék.ma/Postoj)
