Finnország hivatalosan a NATO tagjává vált kedden, miután képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában – közölte a NATO.
Finnország ezzel az észak-atlanti szövetség 31. tagállama lett.
A NATO tájékoztatása szerint Pekka Haavisto külügyminiszter Finnország csatlakozásának ratifikációs okmányait Antony Blinken, a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminiszterének jelenlétében helyezte letétbe.
A NATO legutóbb 2020. március 27-én, Észak-Macedónia csatlakozásával bővült.
Finnország csatlakozása a katonai tömbhöz egybeesik a NATO létrehozásának 74. évfordulójával: a szövetséget alapító Washingtoni Szerződést 1949. április 4-én írták alá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a ratifikációs dokumentumok átadásakor üdvözölte Finnország NATO-csatlakozását, és arról tájékoztatott, hogy felvonják a finn lobogót is a többi tagország zászlói közé a NATO brüsszeli székháza előtt.
Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere közölte: a csatlakozásról szóló jegyzőkönyv ezennel érvénybe lépett.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter azt mondta: országa NATO-tagországként fontosnak tartja átadni szomszédja, Svédország NATO-csatlakozásáról szóló, a finn parlamentben megszavazott ratifikációs dokumentumait is az amerikai külügyminisztérium számára.
A NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz.
A NATO fő céljai között szerepel, hogy tagjai minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében, és a bármelyik tag ellen irányuló támadást a szövetség összes tagja elleni agressziónak tekintenek.
Kreml: a finn NATO-tagság gyökeresen eltér az ukrántól
A Finnország NATO-csatlakozása utáni helyzet gyökeresen eltér az Ukrajnával kapcsolatos problémától, az észak-európai ország ugyanis sosem volt Oroszország ellenes, és nem volt vele vita – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
„A Finnország ügyében kialakult helyzet természetesen gyökeresen eltér az Ukrajnával fennálló helyzettől, mert először is Finnország sohasem vált Oroszország ellenessé, és nekünk nem volt vitánk Finnországgal. Ukrajna esetében a helyzet gyökeresen eltér, és potenciálisan sokkal veszélyesebb. Valójában ez váltotta ki a különleges hadművelet és az általa elérendő célok szükségességét”
– mondta Peszkov.
Ugyanakkor leszögezte, hogy Finnország belépése a NATO-ba tovább súlyosbítja a helyzetet.
„A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbodását jelenti. A NATO bővítése a biztonságunk és Oroszország nemzeti érdekeinek megsértése. És ezt mi is így érzékeljük. Arra kényszerít bennünket, hogy ellenintézkedéseket tegyünk a biztonság szavatolása érdekében, mind taktikai, mind stratégiai értelemben” – mondta Peszkov.
Ezekkel a lépésekkel kapcsolatban nem bocsátkozott részletekbe. Közölte, hogy Oroszország egyelőre figyelmesen szemléli, hogy a szövetség mire használja fel Finnország területét. A szóvivő szerint a NATO-csatlakozás befolyásolja a kétoldalú kapcsolatok jellegét a szövetség új tagjaival. „A szövetség mégiscsak egy barátságtalan struktúra, és sok tekintetben ellenséges az Oroszországi Föderációval szemben” – hangoztatta.
(MTI)