A prágai Károly Egyetem által végzett kutatás eredményeit, mely a barnamedve szlovákiai populációját vizsgálta, alátámasztják a természetvédelmi területeken végzett megfigyelések adatai is, mutat rá a Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatal (ŠOP).
„A medvék területünkön történt túlszaporodásáról szóló hírek ellenére a kutatási eredmények viszonylag stabil populációról tanúskodnak. A populáció nagyságának modellezése alapján a Károly Egyetem a medvék számát 1056 példányra becsülte, 1012 és 1275 közötti lehetséges eltéréssel“ – tájékoztattak.
A nyilvánosságra hozott eredmények az utóbbi napokban komoly vitát váltottak ki.
A szakemberek azonban rámutatnak, hogy a medvék legnagyobb számban a Polyána Természetvédelmi Területen fordulnak elő, ahol számukat 278-ra becsülik. Ezután következik medvenépesség tekintetében a Kis-Fátra Nemzeti Park, ahol a medvepopulációt közvetlen megfigyelés útján már 2003-tól követik, aminek alapján megállapítást nyert, hogy ezen a területen sem gyarapodott a számuk, melyet 146-ra becsülnek, ezt a nemzeti park zoológusa, Mária Apfelová is megerősítette.
Egyúttal felhívta a figyelmet arra is, hogy a medvék megtanultak élni a mezőgazdasági területek, kukoricaföldek nyújtotta és egyéb energiában gazdag táplálékforrásokkal, köztük a csapdák és etetőhelyek kínálta lehetőségekkel is. A szemes takarmány hozzáférhetőségének korlátozásával a medvék jelentős élelemforrástól estek el.
A Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatal zoológusa, Slavomír Fiňďo szerint ez a drámai változás gyorsan, az utóbbi néhány év leforgása alatt ment végbe, ami a medvéket arra késztette, hogy a mezőgazdasági területeken és a települések közelében keressenek táplálékot.
Pavel Hulva, a prágai Károly Egyetem Természettudományi Karáról rámutatott, hogy a szlovákiai medvepopuláció az utóbbi időben veszít genetikai változatosságából. „Evolúciós-genetikai szempontból kicsiny populációról van szó, melyet jelentősen befolyásolhat több véletlenül bekövetkező tényező. A populáció életképességének elemzése alapján elképzelhető létszámuk csökkenése is“ – állapította meg Hulva.
A Szlovák Állami Természetvédelmi Hivatal hangsúlyozta, hogy a kutatási eredmények nem kérdőjelezik meg a tényt, hogy a medvék veszélyt jelenthetnek az emberekre, ahogyan az emberek aggályainak jogosságát sem.
„Ennél a fajnál azonban nincs közvetlen összefüggés a populáció nagysága és az emberrel való veszélyes találkozás esetszáma között. Az ember viselkedésének apró változása is jelentősen befolyásolhatja az interakció valószínűségét“ – állítják meg, hozzátéve, hogy a kutatás egyúttal hangsúlyozza kulcsfontosságú megelőző intézkedések foganatosításának fontosságát.
A tanulmány költségei elérték a 227 174 eurót. Ebből a prágai egyetemnek 101 174 eurót fizettek ki. Az előző, a barnamedvék számának meghatározására irányuló, a Zólyomi Műszaki Egyetem által végzett kutatásra 2013-ban 283 627 eurót fordítottak. A megrendelés összértéke akkor 337 921 euró volt, mely azonban magába foglalta a siketfajdra és az európai vidrára vonatkozó kutatások költségeit is.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
