A fenti címet viseli az öt magyar képzőművész alkotásait felvonultató tárlat, amely a Szlovák Képzőművészeti Unió pozsonyi kiállítótermében, az Umelka Galériában tekinthető meg. A kiállítók mindannyian tagjai a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének (MAMSzE), amely már többedik alkalommal állított ki az említett fővárosi helyszínen.
Eva Dénesová művészettörténész, a kiállítás kurátora a megnyitón kifejtette:
„A művészek Silentium – a csend ideje című kiállítással kívánják felhívni a figyelmünket a belső elmélyülés szükségességére, a csendes elmélyülés, az önmagunkkal való bensőséges találkozások fontossága keresésére, meglelésére.”
Hozzátette, a kiállítók, Mayer Éva, Kovács Csonga Anikó, Méry Beáta, M. Kiss Márta és Majoros Áron Zsolt a Silentiumot kínálja fel, mint az önbeszédhez megalkotott béke és csend színhelyét.
„Ez a beszélgetés annál sürgetőbb, minél sietősebbé, felszínesebbé válik az életünk, ahol már nem fontos a dolgok és történések mélyére hatolni, amikor már nem kell szembenéznünk a gondolatokkal és véleményekkel – mintha az ember hozzáállásának kifejezésére elég lenne egy lájk vagy bármilyen emotikon a közösségi oldalakon” – fogalmazott a kurátor.
Öt eltérő nézőpont, különféle művészeti technika, látásmód s anyagfeldolgozás jelenik meg a múlt csütörtökön megnyitott kiállításon.
Mayer Éva Munkácsy-díjas művész a kiállításon a Továbbított üzenet című sorozat egy részével és a Terra incognita grafikai installációval van jelen a közös tárlaton. Mindkét installáció egyedi vegyes technikával készült. Mayer alkotói munkásságában évek óta programszerűen elemzi a társadalmi és szociológiai kérdéseket, az egyén és társadalom kapcsolatának témája foglalkoztatja. A kiállításon a család, a szülőség, az otthonteremtés, valamint az emberi lét törékenységének motívumai jelennek meg rendkívül szuggesztív módon.
Kovács Csonga Anikó műalkotásaiban a nő státuszának kérdése formálódik meg. Nő-anya-művész-vállalkozó képe jelenik meg az bemutatott alkotásokon. Egyfajta szembenézés ez, mely nem nélkülözi az önirónia és a humor elemeit sem. Az alkotás során kísérletezik a nem hagyományos grafikai médiával, a grafika új formai-kifejező lehetőségeit keresve.
Majoros Áron Zsolt magyarországi szobrászművész alkotásai szintúgy a női nemet ábrázolják. A nemes bronznál a magasan csiszolt és a patinázott felületek kontrasztját hagyja érvényesülni, illetve a felület ritmusát a forma képzeletbeli rétegei mentén folyó vonalakban. Szobrait csendes szakralitás jellemzi.
Méry Beáta bemutatott festményei megalkotásánál a spiritualitásból és keleti filozófiából merített. Műalkotásaiban a víz motívuma, mint életelem jelenik meg.
M. Kiss Márta sajátos lendületével és energiájával szenteli magát a csallóközi táj és ember ábrázolásának. Monumentális jellegű, dinamikus, rendkívül energikus gesztusokkal megfestett vásznain a csallóközi táj végtelensége tükröződik.
„A Silentium, mint a csend (silentio) ideje. És ebben a „csendre és békére kijelölt időben öt képzőművész mondanivalója hangzik el az emberi létről, gondolatokról és érzelmekről – erős, tartalmában és formai kifejezésében is gondosan megfogalmazott igaz mondanivaló” – húzta alá a kiállítás kurátora.
Mint Kovács Csonga Anikó portálunk megkeresésére elmondta: az öt kiállító képzőművész tagja a Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesületének, az egyesület pedig a Szlovák Művészetek Uniójának. Ennek is köszönhető, hogy a MAMSzE már állíthatott ki a pozsonyi Umelka Galériában. 2019-ben Következő húzás címmel szervezték itt meg az előző csoportos kiállításukat.
A március 3-ig látható Silentium tárlat az EHP szlovák-magyar kapcsolatok alprograma keretén belül jött létre.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)