A TA3 tegnap esti választási vitaműsorának (Král na ťahu) a Magyar Szövetség EP-jelöltje, Berényi József volt a vendége Andrej Danko (SNS), Miriam Lexmann (KDH), valamint Richard Sulík (SaS) társaságában.
Tény, hogy a mostani EP-választás témája és tétje már rég nem az uborka legendássá vált görbülete, hanem olyan sorskérdések, mint az ukrajnai háború, a migráció, vagy az európai zöld megállapodás. A választási vitaműsorban tehát ezekkel kapcsolatos véleményüket kellett kifejteniük az említett pártok jelöltlistáit vezető képviselőinek, valamint arról is kérdezték őket, mi a véleményük a vétójog megvonásának és az EU bővítésének tekintetében.
Berényi József a kérdésekre válaszolva elmondta,
ellenzi az ukrajnai konfliktus további mélyítését, és a háború kiterjesztését, ezért helyteleníti Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentéseit,
hogy a szövetségeseknek át kell gondolniuk azokat a korlátozásokat, amelyek megakadályozzák, hogy az ukrán csapatok nyugati fegyverekkel támadjanak orosz területeket. Az Ukrajnával megkezdett csatlakozási tárgyalásokat egy politikai gesztusnak tartja, aminek szerinte jelenleg semmilyen reális alapja nincs, hiszen háború zajlik az ország területén, viszont másrészt úgy látja, lehetnek ennek előnyei is, mivel reméli, hogy az EB a csatlakozási tárgyalások követelményei tekintetében hasonlóan szigorú lesz Ukrajnával szemben is, mint a többi tagállammal, akár Szlovákiával volt. Főleg a korrupció kérdésében kíváncsi, hogyan járnak el Ukrajna esetében annak fényében, ahogyan kezelték például a Speciális Ügyészi Hivatal megszüntetését.
Említette az EU kapui előtt régóta várakoztatott nyugat-balkáni országokat, kiemelve, hogy nem lehet perdöntő az, hogy az illető országnak milyen a viszonyulása Oroszországhoz.
A migráció kérdésével kapcsolatban kiemelte, hogy ez semmiképp sem jelenthet megoldást az európai országok demográfiai problémáira, azokat nem lehet a migráns tömegek ellenőrizetlen beengedésével megoldani, ehelyett például a hagyományos családok gyermekvállalásának támogatása lenne kívánatos. Tény, hogy nálunk is sok területen szükség van a külföldi munkaerőre, de azt nem úgy kell biztosítani, hogy bárkit befogadunk, hangsúlyozta.
A migránskvótával, azaz az úgynevezett kötelező szolidaritással kapcsolatban kifejtette, nem érti, hogy a Szlovákiában menedékre lelt 130 ezer ukrajnait miért nem lehet beszámítani ebbe a kvótába,
hiszen a háború elől menekültek, befogadtuk, segítjük őket, ami nem csekély anyagi áldozatot követel az államtól, az önkormányzatoktól. Tisztában van azzal, hogy a migránsok és az ukrajnai menekültek más jogi megítélés alá esnek, de ezen változtatni kellene.
A kvóták teljesítése nem reális, változtatást igényel, s már a szlovák, a magyar és a lengyel kormány is kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet és nem teljesíti azokat. Ami a vétójogot illeti, elfogadhatatlannak tartja, hogy az EU döntései Párizsban és Berlinben szülessenek, s rákényszerítsék azokat a többi tagországra, holott az EU korábban egyenrangú partnerországok szövetségeként működött.
Azt sem tartja helyesnek, hogy az európai zöld megállapodás tekintetében az EU pápább akar lenni a pápánál, hiszen például az USA és Kína sokkal nagyobb mértékben szennyezi a környezetet, mint az EU tagországai, sőt az EU-n belül is nagy különbségek vannak a tagországok között. Ezt egy eltúlzott, irreális projektnek tartja, Képtelenség, hogy 2035-ig be akarják tiltani a benzin- és dízelautókat, főként ezek elektromos autókhoz mért arányához képest. Rámutatott arra is, hogy az elektromos autók gyártása is komoly környezeti kérdéseket vet fel és azt is meg kell nézni, hogy ezeket hol gyártják, nehogy a külföldi gyárakat támogassuk a hazaiakkal szemben.
Ami az EU és az EB elmúlt időszakban folytatott politikáját illeti, rámutatott, hogy az EB lesöpörte az asztalról a Minority SafePack kezdeményezést,
az utóbbi időszak legfontosabb kisebbségvédelmi kezdeményezését, holott az EB-től elvárná, hogy ugyanolyan intenzitással álljon ki az őshonos kisebbségek jogaiért, mint teszi azt az LMBTQ-közösségek esetében.
Zárszóként magyar nyelven fordult a felvidéki magyarsághoz, választási részvételre kérve őket, hogy jogaik védelmében küldjenek magyar képviseletet az Európai Parlamentbe.
(NZS/Felvidék.ma)
