A fejlesztéssel nem szabad leállni – interjú Tóth János rektorral

Az a bizonyos telefon, a komp és a kompenzáció reménye, illetve az összeomló közúti hidak – megjelent a MAGYAR7 6. száma.

Végre, mondhatnánk, megcsörrent az a bizonyos telefon, s a két elnök előbb-utóbb csak megegyezik valamiben, és véget érhet az értelmetlen öldöklés. Egész Európa erre várt, írja Kövesdi Károly, majd nyomban helyesbít, egy fenét várt erre. „Az a tömeg, amely Belgrádban tüntet, nem erre vár. Az a néhányezer ember, aki Szlovákia-szerte elégedetlenkedik, nem ezt akarja. Hogy mit akar, lehet, hogy maga sem tudja.” Hatodik számunk vezércikkét lapunk főmunkatársa írta, címe: Kijózanodás és másnaposság.

Stabilizálható-e a kormány, és milyen áron? Ez itt a kérdés, miközben zárt ajtók mögött szeletelik újra a koalíciós tortát a kormánypártok vezetői. A következő napokban kiderül, sikerül-e biztosítani a Fico-kabinet mögötti szilárd parlamenti többséget, ahogy az is, hogyan osztják újra a lapokat a koalíciós erők és a mérleg nyelvévé váló négyfős kvázipártocska, Huliak csoportja, írja Kolek Zsolt.

Egyelőre azt halljuk, hogy az EU (majdnem) egy emberként áll ki Dánia mellett. Ugye egyértelmű, a dánok és nem a grönlandiak mellett, ahogy azt megtette a koszovói albánok, s ahogy nem tette meg a krími oroszok esetében. A krími kérdésben az ukránok érdekét ismerték el az EU és az USA érdekének. Grönland esetében azonban Európa és Washington érdeke szembe megy, de a NATO szempontjából nem. Most akkor mi lesz a mindenki számára elfogadható kompromisszum? Haják Szabó Mária: Érdekek, döntések és következmények.

Növelni az állami támogatást, szinten tartani a hallgatói létszámot, ez nemcsak az interjú címe, amelyet B. Vida Júlia készített a Selye János Egyetem frissen kinevezett rektorával, hanem Tóth János programja is a következő ciklusra. Csak pár napja vette át az egyetem irányítását, de máris sürgető feladat az intézmény új költségvetésének a kidolgozása. Kihívásokból nem lesz hiány a következő években, amelyek közül a legfontosabbnak az egyetem anyagi helyzetének és hallgatói létszámának stabilizálását tartja.

A mesterséges intelligencia előretörése néhány év alatt hatalmasat gyorsult, s egyre több szakmai előadás és képzés szól arról, miként lehet ezt a lehetőséget saját hasznunkra fordítani. Kell attól tartani, hogy az MI fogja meghatározni egy-egy ország gazdasági sikerességet és valóban elveszi a munkánkat? A kérdéssel Piac rovatunkban Rajkovics Péter foglalkozik.

Tíz éve napirenden a dunai komp ügye. Ez a megállapítás sajnos igaz, de még ennél is dühítőbb, hogy problémák vannak az új komppal. Az azonban reménykeltő és támogatandó, hogy a vízerőmű vonzáskörzetében levő települések, Somorja, Keszölcés, Nagyszarva, Felbár, Csallóköznádasd, Baka, Bős, Bodak és Vajka képviselői nem hagyják magukat. Megpróbálnak kiharcolniuk településeik számára olyan kedvezményeket, amelyeket évtizedekkel ezelőtt meg is ígértek nekik, ám soha nem kaptak meg, írja Somogyi Szilárd.

A legtöbb ember abban a reményben köt házasságot, hogy élete hátralevő részére megtalálta társát, akivel aztán jóban-rosszban, holtomiglan-holtodiglan… Aztán a lakásfelújítás, a gyerek, a munka, a mellékállás, a családlogisztika darálójában gyorsan elszáll az egykor volt varázs, és ha az ember nem figyel, gyorsan oda kerülhet, hogy már nem házas-, csak lakótársa van. Szóval, a házassággal naponta kell foglalkozni. Ez a címe annak az interjúnak, amelyet Kocur László készített a Házasság Hete alkalmából a szervezőkkel.

Úgy látszik, lassan már kortünetté válik, hogy azoktól a művészektől, akik – érdemeik elismeréséül, nyilván nem érdemtelenül – nemzetközi díjat kapnak valahol külföldön, szinte elvárják, hogy gyalázzák a hazájukat és a nemzetüket. Vagy el sem várják, csak teszik ezt önként, dalolva. Erről a kisstílű, végtelenül csúnya viselkedésről és képviselőiről ír Kövesdi Károly a Hátraköpdösők című publicisztikájában.

Popély Gyula történész A felvidéki politika forgatagában – 1989–2000 című könyvét Lacza Tihamér mutatja be. A történész nagyon őszinte, már-már kitárulkozó, hiszen a saját történetét, politikai szerepvállalását írta meg „szinte fejezetenként szórja fejére a hamut, másrészt vezető felvidéki magyar politikusainkról is nagyon kritikusan fogalmaz”.

Jókai Mór a főszereplője a Leporolt históriáknak, az író ugyanis nagy becsben állt a császári udvarban…

Az igazán jó irodalom tükröt tart a társadalomnak, még a politikának is. Különösen az önmagukkal eltelt, felfuvalkodott ideológiáknak az, amelyek – részletbe száműzve – azt hirdetik: övék az ország (világ), a hatalom és a dicsőség. Még az egyetlen lehetséges igazság is. Most és mindörökké. S aki ezt nem fogadja el, aki ennek nem veti alá magát, mert átlátja, hogy az egykönyves emberektől valóban félni kell, az vitapartnerből gyorsan ellenséggé, olykor kiirtandó ellenséggé válik a szemükben. A woke-világ vak világ. N. Gyurkovits Róza: Vissza a nagy egészhez.

Úgy lett prágai, hogy közben kassai is maradt, e két város benne kiépülő kapcsolathálójában született meg számára „a közép-európai haza eszméje, egy közös hazáé, amelyben pörölve is egymáshoz tartozunk, és valamivel jobban értjük egymást, mint másokat és azok bennünket”. 100 éve született Rákos Péter professzor, a magyar irodalom prágai nagykövete, írja Kovács Ágnes.

A felújítások hiánya miatt országszerte közel kétezer híd került kritikus állapotba, főként a megyék által fenntartott másod- és harmadosztályú utakon. Különösen igaz ez Besztercebánya megyére, ahol már több ilyen hídon forgalomkorlátozást kellett bevezetni. Egyesek szerint nem túlzás, hogy a közúti közlekedés már az összeomlás szélén van Szlovákiában. Ezzel a problémával foglalkozik Virsinszky Tamács a Tájaink első cikkében.

Pár hete látott napvilágot az INEKO civil szakmai ügynökség ranglistája az iskolák teljesítményéről, minőségéről. Több iskolavezető véleménye, hogy nagy tanulságot ebből nem lehet levonni, de mivel a pozsonyi szakminisztérium nem készít rangsort, a pedagógus szakma elismeri az Ineko listáját, mivel nincs más, nincs jobb. Bokor Klára: Iskolák rangsora a párkányi régióban.

A turizmus a világgazdaság egyik legdinamikusabb és leggyorsabban növekvő szegmense. A világjárvány azonban jelentős mértékben visszavetette az ágazatot, a korábbi előrejelzések szerint 2025-re kellene elérnie a járvány előtti, 2019-es szintet. Kérdés azonban, hogy ez sikerül-e. Dunajszky Éva: Pozsony többet ér néhány óránál.

Hiába lesz kapitány, ha nem lesz hajója, állítja a friss életműdíjas csemadokos, Száraz Erzsébet. Amatőr színjátszók generációinak nevelője, a nagyfödémesi kulturális élet egyik mozgatója, örökké fiatal és aktív szervezője, akivel mindig öröm a találkozás és a közösségi munka, írja Szomolai Andrea.

A magyarság rendkívüli eseményének nevezte a Mária Rádió Mirjam rajzpályázatát Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó. Tavaly negyedszer hirdette meg rajzpályázatát a hazai magyar óvodák, alap- és középiskolák számára. Örvendetes, hogy a gyerekek a megszokottnál is több pályaművet küldtek be, amelyekből kiállítás nyílt a komáromi Limes Galériában, írja Nagy-Miskó Ildikó.

Csoda történt? A segítség néha onnan érkezik, ahonnan nem várják. Mesébe illő annak a kilencgyermekes, hátrányos helyzetű családnak a története, ahol a családfő 35 évesen elhunyt, de a többieknek egy jóakaró segítségével lehetőségük nyílhat egy jobb életre. A jóakaró a nemeshódosi Farkas Zoltán, akihez ellátogatott Lacza Gergely, hogy a motivációiról beszélgessen vele.

Akik születésnapjukra lisztet kértek Fülöp Erzsébet és Takács Margit bérházi szomszédok Királyhelmecen. Az utóbbi években ugynanis reneszánszát éli a házi kenyér. Míg nagyanyáink idején minden háziasszony ismerte és használta a kovászt, addig a mai felgyorsult világban csak kevesek. Ősszel a két szomszédasszony elment arra az Ung-vidéki, egésznapos közösségi kenyérsütésre, amelyen a Ladányi Kovászolóktól megtanulhatták az elkészítés alapjait, írja Monár Gabriella.

Rozsnyó a történelmi sokszínűségben címmel konferenciát rendeztek Rozsnyón, az idei városnapok keretében. A város történelme iránt érdeklődők előadásokat hallgathattak egyebek mellett a püspökség megalapításáról, a városháza történetéről, a Szűz Mária mennybemenetele templomról, a helyi tímárok céhéről, a Rozsnyói Társalgási Egyletről, Andrássy Franciska grófné szegényházáról vagy a Nehrer-féle szöggyárról, de a közelben található gombaszögi pálos kolostorról is szó esett, olvashatjuk Fábián Gergely írásában.

Nógrádban egykor virágkorát élte a néptánc, szinte minden településen volt néptánccsoport. A teljesség igénye nélkül, Füleket a Rakonca, Fülekpüspökit a Palóc, Ragyolcot a Nógrád néptáncegyüttes képviselte. Mára azonban csak a II. Koháry István Alapiskola mellett működő Szederinke Gyermek Néptáncegyüttes maradt meg, amelyet 2003-ban Agócs Polli alapított. Agócs Szvorák Emese: Megy a gőzös, megy a gőzös…

A Lévai járásban található Alsószemeréden élő Škubla Péter tizenhárom éve foglalkozik gitárkészítéssel. Az általa létrehozott Akn Guitars márkát építi, hangszerei már az Egyesült Államokba is eljutottak. Kaszmán Zoltán beszélgetett az alkotóval, s a közölt képek alapján nincs kétségünk, tényleg műalkotásokról van szó.

A nyugati társadalmak egyre megosztottabbak, s ez az emberek tudományhoz fűződő kapcsolatában is lecsapódik. Tudományszkeptikusok és szkeptikus tudománytisztelők néznek farkasszemet egymással. Valóban feloldhatatlan az ellentét? Mit jelent valójában a szkepticizmus a tudomány számára? A kérdésre Domonkos Andor kutatóorvos válaszol.

Új-Dél-Wales történelmi országútján vezet a Hazajáró legfrissebb kiadása. Jó érzés Sydney-ben Nagy-Magyarország térképeket nézegetni a Szent Erzsébet Otthonban. A térkép itt nem feltétlenül a revízió miatt lóg a falon, hanem annak a nemzetnek a területét jelöli, ahonnan az otthon lakói érkeztek. Ausztrália magyarjainak körülbelül 70 százaléka anyaországi, 20 százaléka délvidéki, míg 10 százaléka erdélyi származású.

Az újragondolt sertésszűz, avagy a séf, Fekete Norbert fantáziájának a terméke: füstölt sertésszűz mogyorós-citrusos glazúrral.

Vas Gyula tesztje: Renault Kangoo TCe 130 EDC Techno. Ha nem elég egy SUV csomagtere…

Megújult a Bajnokok Ligája? Földindulás a BL-ben? Vagy nincs itt semmi látnivaló, maradt minden a régiben? Mi volt a cél egyáltalán? Rajkovics György járja körül a kérdéseket.

Cseh csapat vár az FTC-re, írja Mátis Rudolf. A Ferencváros az AZ Alkmaar legyőzésével biztosította be továbbjutását az Európa-liga play off körébe, múlt pénteken pedig már ellenfelet is kaptak a zöld-fehérek. A legjobb 16 közé való jutásért a csoportkörben 16. helyen végző Viktoria Plzeň csapatával kell majd megvívniuk.

A MAGYAR7 hatodik számának hátlapján Mátyás király nagytárkányi mellszobra látható.

(ma7.sk/Felvidék.ma)