Hamvazószerda idén március 5-ére esik, mellyel kezdetét veszi a böjti időszak, ami húsvét napján, Krisztus feltámadásával ér véget.
A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy felkészülhessenek Krisztus feltámadásának megünneplésére.
Hamvazószerda ünnepe abból az ősi hagyományból ered, amikor a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre.
Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás, az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon, (vagy/és a nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezz ember, hogy porból vétettél, és porrá leszel!
A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
A Bibliában a számoknak jelentősége van, így a böjti napok számához, a negyvenes számhoz is több esemény kötődik: Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
Hamvazkodás, régi kép (Fotó: Wikipédia)
A böjt vallásos gyakorlata a figyelem középpontjába állítja a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását.
Az Egyház hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel, így a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. E két napon, és a nagyböjti időszak többi péntekén, a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A nagyböjti időszak liturgikus színe a lila. A templomok oltárai lila színbe öltöznek, eltűnik a virágdísz, és hetente, minden pénteken a keresztúti ájtatosságot végzik el a lelkiatyák és a hívek, amikor elmélkedésekkel és imákkal kísérik Krisztust a szenvedés útján.
Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el a nagyböjt egész folyamán a szentmisékben az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése.
A böjti időszakban a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
Keresztútjárás a szőgyéni kálvárián, 2024-ben (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét az első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvétvasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbeeső hat vasárnapot nem tekintik böjti napnak.
Elkezdődött a nagyböjt, a húsvétra készülés negyvennapos időszaka
A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus feltámadásának megünneplésére készülnek a „hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott, keddi közleményében.
A közleményben rámutatnak: a lemondás a húsról önmagában nem tekinthető böjti cselekménynek.
A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, így a lemondás róla alkalmas kifejezése volt a bánatnak és az önmegtagadásnak.
A modern ember a böjti időszakban felteheti magának a kérdést, mi az az érték, szokás az életében, amihez általában ragaszkodik és amiről az „Isten előtti meghajlás jeleként” lemondana.
Kitértek arra:
a negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak, mivel e napon Jézus feltámadását ünneplik. A VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma így éppen negyven. A böjt a XI. századig olyan szigorú volt, hogy késő délutánig nem ettek semmit, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Mára az egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer étkezhetnek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet.
Magyarországon ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni. E két napon és a nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst – írták.
A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn kezdődött a nagyböjti időszak – tették hozzá.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
(Forrás: Magyar Katolikus Egyház, MTI)
