Az órákat hivatalosan hajnali kettőkor három órára állítják előre.
A nyári időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, mivel előrefelé állítjuk az órát. Azt, hogy meddig marad velünk az óraátállítás, továbbra sem tudjuk. Az Európai Parlament a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás eltörléséről döntött korábban, a 2021-től történő életbelépés viszont több tényező miatt csúszik. Az, hogy Magyarország végül a nyári vagy a téli időszámítást választja, még nem dőlt el, de a kormány már többször jelezte, a nyári időszámítást támogatná.
A közlekedésben a hajnali 2 óra előtti és a 3 óra utáni indulásokat kell figyelni a menetrendben. Mindegyik éjszakai járat esetében elmaradnak a 2:00 és 2.59 óra közötti indulások. Várhatóan hajnali 2 és 4 óra között a közterületi kijelzők nem üzemelnek.
Az óraátállítás története
Az óraátállítás története a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre – írta korábbi cikkében a Portfolio. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. De persze a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű, az óraátállítás előnyei mellett az utóbbi években egyre többet beszélünk az óraátállítás hátrányairól is.
Sok előnye lenne az óraátállítás eltörlésének
A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár.
A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.
https://www.portfolio.hu/ Felvidék.ma
