Az egykori szabad királyi város az ércbányászat mellett a fazekasságról és a településre jellemző kerámiáiról is ismert. Több száz éves múltra tekint vissza a településen a fazekas céhek működése. Jelenleg is több fazekasdinasztia őrzi a hagyományokat. E népművészeti értékeket öleli fel a Lévai Regionális Művelődési Központ február 20-án megnyitott tárlata.
Mint a megnyitón elhangzott, igen nagy népművészeti értéket képviselnek a kerámiák, melyek 2023-ban az UNESCO kulturális örökség részévé váltak.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A ma a Lévai járáshoz tartozó több mint ezerhétszáz lakost számláló község egykoron szabad királyi város volt. Érclelőhelyei hamar kiapadtak, így fokozatosan a kézművességek központjává vált. A kedvező viszonyok mellett már a 16–17. század fordulóján megjelentek a fazekasok. 1663-ra datálható a bakabányai fazekas céh első írásos említése.
A mesteremberek nem csupán a helyi és környékbeli településekre vitték el a portékáikat, hanem a tágabb régióba, sőt a történelmi Magyarország déli szegleteibe is eljutottak a bakabányai kerámia termékek.
A Léva és Selmecbánya közt félúton fekvő településen egykoron több száz fazekas működött. A céhes időszakban a mesteremberek termékei technológiai szempontból kiváló minőséget értek el, és széles forma- és funkcióválasztékkal rendelkeztek. Népszerűségüket magas esztétikai színvonaluk is tette, amely felülmúlta a szomszédos fazekasközpontok termékeit.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A szabad királyi városi rangját idővel ugyan elveszítette Bakabánya, azonban az osztrák-magyar monarchia korában tovább virágzott a fazekasság a településen. A 19. század közepén közel félszáz fazekas működött a községben. Ez idő tájt a termékeik megtalálhatóak többek között Léván, Aranyosmaróton, Nyitrán, Selmecbányán, Korponán, Érsekújváron, Esztergomban, Vácon, ám a magyar alföld piacain és vásárain is értékesítették őket.
A céhek megszüntetése után 1867-ben megalakult a Bakabányai Fazekasok Egyesülete. A szervezet a második világégésig működött. A világháború után állami vállalat vette át a céh szerepét, emellett szerencsére több fazekas dinasztia is tovább tevékenykedett a faluban.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A községben a hagyományos fazekasságra jellemző volt, hogy a fazekas családjával és esetleg néhány inasával együtt készítették el az agyagedényeket, az előállítás minden technológiai folyamatát maguk végezték. Az agyag ásását, az agyag előkészítését, a korongozását közösen készítették az egyes családokban. A mester keze által a korongon különféle formákra formált edényeket szárították, festették, mázazták, végül pedig a fazekaskemencében égették ki.
Díszítésnél az egyszerűségre törekedtek. Sok esetben vonalas díszítést alkalmaztak. Egyszerű színes mázakat használtak, előszeretettel alkalmaztak növényi mintákat.
Több fajta virág jelenik meg az egyes kerámiákon.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A lévai kiállításon számos 19. századból származó kerámia mellett a 20. század első feléből és az ötvenes-hatvanas években készült kerámia remekekből is láthatunk.
A nagy családi dinasztiákra is emlékeznek, így a Könyves, Majláth, Morávčík, Frank, Schvarc família értékes tárgyai is láthatóak a tárlaton.
Napjainkban két család foglalkozik fazekassággal, a Frank família például immár 12. generációja foglalkozik az agyag megformálásával. Főleg használati tárgyakat készítenek.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A bemutatott tárgyak javarésze használati eszköz: csészék, kancsók, tálak, tányérok, süteményformák, sütőtálak. Emléktárgyakat is készítettek, jubileumok kapcsán különféle szervezetek, avagy magánszemélyek részére készültek ilyen dísztárgyak. Több kerámián szöveg is olvasható. Mint a megnyitón is elhangzott, humoros rövid szövegek az egyik jellegzetessége volt a bakabányai kerámiáknak. A művelődési központ falán több feliratos tál is látható.
Bakabánya mindezek mellett a borászatáról is ismert. A kiállításon bemutatott egyik sorozat figurális motívumai a szőlőtermesztést és a borkészítést ábrázolják.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Bakabányán működik egy helytörténeti kiállítás, itt a bányászat, a szőlészet mellett a fazekasságnak is szentelnek egy külön kiállítóteret.
A Lévai Regionális Művelődési Központ nagy hangsúlyt fektet a népművészet értékeinek a bemutatására és azok átörökítésére. Az elmúlt évben egy kétnyelvű, a a járás népi motívumvilágát bemutató kifestőt adtak ki, illetve a Népi konyha címmel egy kétnyelvű receptkönyv is megjelent a gondozásukban.
Alžbeta Sádovská, az intézmény vezetője kifejtette, a jelen tárlathoz három kézműves foglalkozás kapcsolódik. A workshopokon az agyagozással ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A Bakabányai kerámia című tárlat március 20-ig látható a Lévai Regionális Művelődési Központ kiállítótermében. A kiállítást bemutató képriportunk ITT érhető el.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
