Közös tájékoztató kampányt ígért a szociális tárca, a Szociális Biztosító és a magán-nyugdíjbiztosítók szövetsége a nyugdíjtörvény januári módosítását követően, hogy az ügyfelek világosan láthassák, kinek éri meg kilépni a magánnyugdíjpénztárból és kinek éri meg a kétpilléres nyugdíjbiztosítási rendszerben bennmaradni. Közös tájékoztató kampányt ígért a szociális tárca, a Szociális Biztosító és a magán-nyugdíjbiztosítók szövetsége a nyugdíjtörvény januári módosítását követően, hogy az ügyfelek világosan láthassák, kinek éri meg kilépni a magán nyugdíjpénztárból és kinek éri meg a kétpilléres nyugdíjbiztosítási rendszerben bennmaradni. Bár már április közepe van, eddig csak a Szociális Biztosító adott ki tájékoztató röplapot a legfontosabb tudnivalókról. Az ígért közös kiadvány elmaradt, az érintettek pedig egymásra mutogatnak. Viera Tomanová munka-, szociális- és családügyi miniszter azt kifogásolja, hogy a magán-nyugdíjbiztosítók csak a saját érdekeiket nézik, ők viszont a tárcát hibáztatják, hogy máig nem döntötte el, milyen további változásokat tervez, így nehéz felelős tanácsokat adni az ügyfeleknek. Nem egyszerű ugyanis annak tudatában kampányolni, hogy a rendszer 2008-ban újra változni fog. Ma a magánbiztosítók kezdeményezésére zajlik tanácskozás a nyugdíjrendszerről Pozsonyban, s ezen előadóként és vitapartnerként jelen van Viera Tomanová miniszter és a pénzügyi tárca szakértője, Marek Lendacký is. A magánbiztosítók elsősorban azt szeretnék tudni, milyen jövő vár a nyugdíjbiztosításra, hiszen a tárca a szociális biztosításról szóló törvény nagy módosítására készül. Legutóbb a múlt héten, a parlamenti ülés során hangsúlyozták ezt a koalíciós pártok, amikor elutasították Sárközy Klára képviselői törvénymódosítási indítványát, amellyel a biztosítási viszony fennállása során rokkant státusba kerülő ügyfelek helyzetét akarta rendezni. A nagy törvénymódosítás részleteit egyelőre senki nem ismeri. Vita van róla a kormányon belül is. Mást akar a Smer és a kormányfő, megint mást a pénzügyi tárca. Előfordulhat hát, hogy a kormányzat a magánnyugdíjalapokba utalt biztosítási díjhányadot fogja csökkenteni, így távlatilag kisebb lehet a Szociális Biztosító hiánya, amelyet az államkassza köteles pótolni. Középtávon azonban már az sem zárható ki, hogy felemelik a nyugdíjkorhatárt, vagy korlátozzák a szolidáris – tehát az első pillérből – folyósított nyugdíjak összegét. A Robert Fico vezette kormány az utóbbi lehetőséget egyelőre tagadja, a pénzügyi tárca hosszú távú stratégiai tanulmánya azonban egy ilyen lépéssel is számol. Van tehát miről eszmét cserélni és egyeztetni a magánnyugdíjalapok fenntartóinak és a kormányzatnak, elvégre a nyugdíjbiztosítás három-négy évtizedes befektetési programot jelent, amit évente változó játékszabályok mellett hatékonyan nem lehet működtetni. Megegyezésre azonban kár számítani, mert a végső döntést a kérdésben a kormányfő fogja kimondani.
Pátria, ngyr