Nagy a jelentőséggel bírt, hogy az uniós pénzügyminiszterek megállapodtak az eurózóna közös bankfelügyeletének létrehozásáról, mert ez egy komoly vitától mentesítette az állam- és kormányfők csütörtökön, december 13-án kezdődő csúcstalálkozóját.
Az egyik fő téma az volt, hol húzzák meg a bankfelügyelet határát, és most az látszik, „csak egy bizonyos szint felett” gyakorolja ezt a jogkörét az Európai Központi Bank – magyarázta Martonyi János magyar külügyminiszter.
Kiemelte, mivel jelentősen jobban alakultak a feltételek az euróövezeten kívüli tagállamokat illetően, Magyarország üdvözli a megállapodás létrejöttét, és várhatóan a többi ország is támogatja majd az egyezség alapján kidolgozandó jogszabályt. A miniszter szerint a feltételek javulása a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) markáns fellépésének is köszönhető. Hozzátette, Magyarország mérlegeli a körülményeket, és ennek alapján dönti el, csatlakozik-e a bankunióhoz.
A külügyminiszter szerint ez az ügy abból a szempontból is fontos volt, hogy miként alakul az EU jövője, többszintűvé válik-e Európa. A megállapodás azt bizonyítja, hogy a huszonhetek egysége a fontos – jelentette ki.
A német és a francia pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott az éjszakába nyúló megbeszélés után, hogy lehetséges az áttörés a kérdésben. A részleteket még tisztázni kell, de Wolfgang Schäuble német tárcavezető meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül karácsonyra megoldást találni a bankfelügyelet létrehozására. Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter is úgy fogalmazott, hogy karnyújtásnyira van a megoldás.
Az EU pénzügyminiszterei december 13-án, hajnalban jutottak döntésre a közös banki felügyelet kapcsán (EFM). Ennek lényege az EKB vezető szerepe. A frakfurti székhelyű intézet lesz a felelős az EFM működéséért és a mintegy 150-200 nagy európai bank mone-táris felügyeletéért. A német igényeknek megfelelően a felügyelet nem terjed ki a csaknem 6000 európai pénzintézet mindegyikére. A zónán kívülállók az EKB felügyelőbizottságában foglalhatnak helyet, amely a rezsim fő döntéshozatali forúmává válhat. Az EFM 2004. március 1-jével lép működésbe.
Közben, mint arról beszámoltunk elfogadta a 2013-as uniós költségvetést, illetve az idei büdzsé kiegészítését az Európai Parlament plenáris ülése, miután a miniszteri tanács már a múlt héten egyezségre jutott a költségvetési csomagról. A jövő évi EU-büdzsé 132,84 milliárd euró kifizetést tartalmaz, ami 2,4 százalékos növekedés az ideihez képest. Az EP és a tanács által megkötött egyezség értelmében az idei büdzsét hat milliárd euróval egészítik ki szemben a 9 milliárdos igényhez. A hiányzó 3 milliárd jövő évi kifizetésére a tagországok garanciát vállaltak. Az EP költségvetési tárgyalódelegációjának magyar tagja, Surján László közölte: elhárult a veszély, hogy 2013-ban csak havonta az idei költségvetés tizenketted részét lehessen kifizetni, Időben meg lehet kezdeni a jövő évi büdzséből a hazánknak járó agrár- és kohéziós források kifizetését.
A pénzügyminiszteri tanácskozás után kezdetét vette Brüsszelben az EU állam- és kormányfőinek kétnapos december 13-14-i csúcstalálkozója. EU-csúcs fő témája az eurózóna integrációjának mélyítése volt, amelynek első lépcsőfoka a közös bankfelügyeleti rendszert bevezető bankunió kialakítása.
Különösebb áttörés nélkül ért véget az Európai Unió állam- és kormányfőinek idei utolsó csúcstalálkozója, az igazán nagy horderejű döntések ugyanis már azt megelőzően megszülettek. Az est sztárja két olasz volt: a kedélyeket üstököszerű visszatérével felborzoló Silvio Berlusconi ex-, valamint az európai vezetők szolidaritásától övezett Mario Monti jelenlegi miniszterelnök. A valódi győztes azonban minden lényeges kérdésben a végső szót kimondó Angela Merkel német kancellár. Az ínyencségként feltálalt laposhal mellett a bajba jutott európai bankok is terítékre kerültek: az egységes banki felügyelet 2014-ben startol, a latin bankok feltőkésítése pedig várat magára, ez azonban a Párizst, Rómát és Madridot tömörítő „Latin Uniónak” nem feltétlenül van ínyére.
Összességében elmodható, hogy a csúcs még eseménytelenségében is sikeresnek tekinthető, hiszen egy valóban nagy lépésbe, a banki felügyelet elindításába egyeztek bele hallgatólagosan Európa vezetői, vétójoguk kijátszása nélkül.
MTI, vg.hu, kitekinto.hu/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37002″}
