Az Ipolysághoz közeli Ipolyvisk neves szülöttei között több papot, főpapot is találunk. A község nem feledkezett el az őseiről, ezt bizonyítja a számos megemlékezés és imanap a templomban. Az Ipoly menti község szülötteiről Baka Anita ipolyviski helytörténész, a Nagysallói Alapiskola pedagógusa adott elő a december közepén Nagysalló községben megrendezett Alsó-Garam és Ipoly menti helytörténészek szakmai találkozóján.
Mint a konferencián kifejtette, Kőnig Mór, Fehér Kálmán Ipoly és Rajner Lajos későbbi főpapok születési helye volt Ipolyvisk.
A papi hivatásuk mellett a tudomány és a közélet jeles személyiségei is voltak.
Kőnig Mór 1822. szeptember 22-én született Ipolyvisken. Édesapja, Kőnig József a helyi Forgách-birtokot igazgatta gazdatisztként. Innen Mándokra került a család a gróf egy másik birtokára. Mór itt kezdte el a tanulmányait.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Székesfehérváron és a bécsi Pázmaneumban végezte papi tanulmányait. 1845-ben szentelték pappá. Önkéntesként részt vett a szabadságharcban, majd Vértesboglárra került segédpapként Streith Miklós mellé – vázolta fel a helytörténész.
A forradalom szellemiségét tovább éltette prédikációiban Streith Miklóssal egyetemben. „A világosi fegyverletétel után is buzdították a híveket, hogy álljanak ki a szabadságukért” – fogalmazott Baka Anita.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Emiatt letartóztatták őket, börtönbe kerültek. Batthyány Lajossal együtt Pesten raboskodtak. Streith Miklóst golyó általi halálra ítélték, míg segédpapját tizenöt évnyi fogságra, melyet vasra verve kellett letöltenie.
Kőnig Mór minderről a visszaemlékezéseiben ír.
A königgrätzi rabsága alatt az ott állomásozó magyar honvédek csempésztek be neki papírt és írószert. A cellája kövezete alá rejtette el a szövegeit.
Öt év rabság után szabadult, majd folytatta papi hivatását. Később visegrádi apáttá nevezték ki.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Sokat betegeskedett, Karlové Varyban kezeltette magát, itt is hunyt el 1886. május 12-én. Sírja is a neves fürdővárosban található.
Az ipolyviskiek nem feledkeztek el róla, Lormusz János, akkori plébános kezdeményezésre Kőnig Mór születésének 200. évfordulója alkalmából több napos rendezvényt szerveztek 2022 márciusában.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Kőnig Mór kortársának is tekinthetjük a falu másik jeles papszemélyiségét, Fehér Ipoly Kálmánt, aki 1842. április 11-én született Ipolyvisken. Itt is keresztelték meg. Szintén nagyon fiatalon került el a faluból. Nagymegyeren kezdte a tanulmányait. Belépett a Szent Benedek-rendbe, ahol 1863-ban áldozópappá szentelték. 1892-ben a rend főapátja lett Pannonhalmán.
Nagyon sokoldalú személy volt – fogalmaz Baka Anita. Többek között a bencések történetét kutatta. Matematika- és fizikatanárként Pannonhalma mellett Esztergomban is oktatott.
Nagyon fontosnak tartotta a pedagógiát és a következő nemzedékek nevelését
– jegyezte meg a helytörténész.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Nagyon fogékony volt az új találmányok iránt, például a fényképezőgépnek az oktatásban való hasznáról is értekezett.
Pannonhalmi főapátként sem feledkezett el a szülőföldjéről. Támogatta a leendő Honti Múzeum megalakulását Ipolyságon. Ezer forintot adományozott a leendő intézmény számára.
Fehér Ipoly Kálmán Pannonhalmán van eltemetve, egyes családtagjainak sírjele ma is megtalálható az ipolyviski temetőben. A főapátról sem feledkeztek meg az ipolyviskiek, 2019 novemberében imanap keretében emlékeztek meg róla.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Rajner Lajos 1842. március 4-én született Ipolyvisken. Mint a helytörténész a konferencián kifejtette, Novák Lajos barátja leírásából ismerjük Rajner életének főbb mozzanatait, aki buzgó, nagyon komoly tudású papként hivatkozik rá – húzta alá Baka Anita.
Tanulmányai közepette két évre visszatért szülőfalujába, végül Esztergomban fejezte be papi tanulmányait. Vaszary Kolos bíboros nevezte ki segédpüspökké, majd pár hónap múltán esztergomi segédpüspökké. Nagyon sokat publikált, forrástanulmányokat írt. Alapos munkát végzett minden szinten – szögezte le a helytörténész.
(Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Rajner kezdeményezésére jött létre a századfordulót követően a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Műve az árva gyermekek megsegítésére.
Esztergomban hunyt el 1920. március 4-én, a bazilika alagsorában nyugszik. Imanap keretében az ő emlékét is felidézték már az ipolyviski Antióchiai Szent Margit-plébániatemplomban. Emléktáblája a templomban található.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
