Kiváló ötletnek bizonyul a pozsonyi Szőttes, a somorjai Kis- és Nagy Csali Gyermek Néptáncegyüttes, Korpás Éva közös felléptetése.
Példa volt erre már a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes „Három a … „ c. műsorának somorjai bemutatója is, amelyet a közönség ujjongással és vastapssal köszönt meg. A közel kétórás műsorban a Kárpát-medencei hagyományőrzésből merítve a magyar népi kultúra csodálatos „szőttesét” terítették a közönség elé. Öröm volt nézni a Kis- és Nagy Csali Gyermek Néptáncegyüttes színpompás műsorát, melynek színvonalát emelte a Szőttessel egy színpadon való szereplés! Bízunk abban, hogy a május első hétvégéjén látottaknak lesz még folytatása.
A közös műsor a Kis Csali „Mi van ma, mi van ma?” című Zobor-vidéki gyermekjátékával indult, amely Dóczé Mónika és Valacsay Franciska munkáját dicsérte.
A „Három a … „ című műsorban három tájegység, a Dunántúl, a Mezőség és a Felföld népzenéjéből, néptáncaiból, népdalaiból kaptunk ízelítőt.
A műsor egy Szent Iván-napi szokást bemutató tánccal kezdődött. Ez a szokás legtovább a magyar nyelvterület északi és déli peremvidékén maradt fenn. A berzencei lobbogatás után következett gyönyörű, díszes viseletekben az „Isten veled Bogyiszló faluja…” címet viselő ugrós, csárdás és friss. Ezt követően ördöngösfüzesi táncokat láttunk – azt is megtudhatta a közönség, miért hívják a falut éppen Ördöngösfüzesnek -, majd a Mezőség öt településének – Búza, Bonchida, Ördöngősfüzes, Szék és Válaszút – „ritka magyar” férfi táncai következtek. Látványos volt a bonchidai táncok alatti vetítés a Bánffy-család kastélyának szomorú történetéről. A kalotaszegi hajnali, legényes és szapora a bogártelki Cilika-banda két prímásának – Cilika János és Boros Samu – kiemelkedő zenéje nyomán készült. A Zobor-vidéki népdalok palóc nyelvjárást őrző előadásmódja bizony éneklésre sarkallták a nézőket is. Utána viszont a lányok magyarbődi karikázója s annak jellegzetes többszólamú éneke csendet teremtett a nézőtéren! Nagyszerű volt!
A műsor koreográfiáit Gémesi Zoltán, Konkoly László, Nagy Myrtil, Németh Ildikó, Szabó Szilárd és Füzék György készítették, ezeket az este folyamán kiegészítette a Nagy Csali Felcsíki táncrendje és a magyarbődi táncokat bemutató koreográfiája, amelyek Nagy Myrtil és Horváth István munkái.
Természetesen egy ilyen nagyszerű és irigylésre méltó összmunka után a vastaps sem maradhatott el, és a lelkes közönség újra és újra követelte vissza a színpadra a táncosokat, akik eleget is tettek a kérésnek. A záró gömöri táncban jóleső érzés volt látni a gyermekek elégedett arcát, mikor zúgott a taps, hosszan, nagyon hosszan!
Jómagam a műsort gyermekek társaságában láttam. Egyikük őszinte felkiáltása fogalmazta meg a legjobban a nagyszerű közös munka legnagyobb hozadékát és elismerését: „…anya, csak az a baj, hogy én nem táncolok ott a színpadon!” – „Jövőre már te is ott leszel! 20 év múlva pedig majd te táncoltatod a nagy lányokat is! ”- szólt az anyuka válasza.
Remélem hamarosan újra színpadon láthatjuk őket!
Fényképek a képgalériában – itt.
Madocsai Kardos Klaudia, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”48283,45618,38157″}
