Felvidék.ma

A száz évvel ezelőtt született Tony Curtis filmjei júniusban szombatonként a Dunán

Felvidék.ma 2025.06.13.

Felvidék.ma

A száz évvel ezelőtt, június 3-án született magyar származású hollywoodi filmsztár, Tony Curtis négy klasszikus filmjét mutatja be a Duna júniusban szombat esténként, amelyek közül kettőt, a Trapézt és a Megbilincselteket restaurált szinkronnal, ami azt jelenti, hogy a filmek évtizedek óta nem vetített magyar változatait hallhatják, felújított hangminőségben és az eredeti film alkotói koncepciójához hű módon.

A Nemzeti Archívum hangmérnökei mindkét alkotás, a Trapéz és a Megbilincseltek esetében is a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdióban készült magyar változatait újították fel. Ezeket máig filmszalagok őrizték meg, nem mágnesszalagok, amelyek később váltak általánossá. A digitális átírás után vált lehetővé, hogy a magyar hangot a külföldi jogtulajdonostól újonnan megvásárolt, digitális kópia felújított hangjával társítsák.

Június 14-én 21:40-től láthatják a Trapéz című amerikai filmdrámát azzal az 1975-ben készült szinkronnal, amelyben Burt Lancaster Áts Gyula hangján szólal meg, Gina Lollobrigidának Almási Éva, Tony Curtisnek pedig Szakácsi Sándor kölcsönözte a hangját. Érdekesség, hogy egy évtizedekkel később készült szinkronváltozatban Szakácsi Sándor ugyanebben a filmben Burt Lancaster hangja volt.

Száz éve született Tony Curtis, akinek családtörténete a Felvidékhez is kötődik

A rég nem hallott szinkronszereposztáson túl a restaurálás újdonsága, hogy eltávolította a korábbiakban használt, a filmtől idegen kísérőzenét, és helyreállította azt a szüntelen zsongást, cirkuszi atmoszférát, amely meghatározza az egész film hangulatát.

Június 21-én 21:55-től a Megbilincseltek filmdrámát tűzi műsorára a Duna. Az amerikai alkotás 1966-ban készült szinkronja szintén évtizedek óta nem volt adásban, ebben a szereposztásban Koncz Gábor volt Tony Curtis magyar hangja, Sidney Poitier karakterét pedig Lőte Attila szólaltatta meg. Az eredeti filmtől eltérő kísérőzene eltávolítása a magyar változatból itt kulcskérdés volt, hiszen a film jelentős részében nincs zene, csak a szereplőket körülvevő világ hangjait hallják.

Ahogy a szökött fegyencek menekülnek erdőn-mezőn át, az eredeti alkotói koncepciónak megfelelően most az olyan hangok, mint az erdei vadak rikoltásai, a hídon átrobogó tehervonat dübörgése vagy a szél zúgása segítenek a nézőnek átérezni a főszereplők által átélt izgalmakat.

MTVA/Felvidék.ma

2025.06.13. 0 comment

Régió

Füleken a városi képviselő-testület jóváhagyott egy 730 ezer eurós hitelfelvételi szándékot

Felvidék.ma 2025.06.13.

Felvidék.ma

Füleken a városi képviselő-testület ülésén a képviselők jóváhagytak egy 730 ezer eurós hitelfelvételi szándékot a városháza rekonstrukciójának befejezéséhez. Jóváhagyták továbbá azt is, hogy a város a Környezetvédelmi Alapból visszatérítendő hozzájárulást kérjen két költséges projekt társfinanszírozására. Ennek eredményeként három projekt valósulhat meg, több mint ötmillió euró értékben.

„Már amikor belekezdtünk a történelmi épület felújításába, tudtuk, hogy az nem lesz egyszerű. Mindez turbulens időkben történik, amikor az áfát 23%-ra emelték. A szerződéses projektünk elsősorban az épület energiahatékonyságának növelésére irányul – világítás, légvisszanyerés, fűtés és az épület külseje. A belső tér azonban megmaradna eredeti állapotában” – magyarázta Agócs Attila polgármester.

Az önkormányzatnak saját forrásból kell fedeznie a többletmunkák és a beltér befejezésének költségeit. Ehhez a városi képviselő-testület 730 ezer eurós hitel felvételének szándékát hagyta jóvá. A város több bankot is megkeresett, a polgármester szerint az ajánlatok már az asztalon vannak. „Ezek viszonylag kedvezőek, a kiértékelésük zajlik.”

A hitel négy célt szolgál. Közel 37 ezer euró megy az áfa eredeti 20-ról 23%-ra való emelkedésének fedezésére. További 221 ezer eurót fordítanak a rekonstrukció során felmerült, előre nem látható, az eredeti szerződésben nem szereplő többletmunkák kifizetésére.

A másik két tétel a városháza belső terének befejezése és központi légkondicionáló berendezés beszerelése.

„Az eredeti terv csak a légvisszanyerést tartalmazta, de ez nem oldja meg a nyári magas hőmérsékleteket. A hivatal zavartalan működésének biztosítása érdekében ezért az épület teljes hűtési rendszerét valósítjuk meg.” A belső felújítás részeként az önkormányzat szeretné befejezni a melléképület padlásterének rekonstrukcióját, ahol új tárgyalóterem létesül.

Az emeleten is lesznek alaprajzi változások abban a részben, ahol a városvezetés és a titkárság található. „Arra vezet tűz esetén a menekülési útvonal, ami az épület tűzvédelmével kapcsolatos további módosításokat igényel.” A városháza belterét, beleértve a folyosókat is, részlegesen többször felújították, gyakran nem megfelelő módon. Ezért az épületben különböző típusú padlóburkolatok, illetve beltéri ajtók találhatók. „Van olyan folyosó, ahol négyféle padló és ötféle ajtó van. Ha már ilyen nagyszabású felújítást végzünk, szeretnénk ezeket az elemeket vizuális és minőségi szempontból is egységesíteni.”

Hitel a projektek társfinanszírozására

A Környezetvédelmi Minisztérium a Környezetvédelmi Alapon keresztül kedvező hiteleket kínál az önkormányzatok zöldberuházásainak társfinanszírozására. Az áprilisi ülésen a képviselők a városháza befejezéséhez nyújtott kölcsönnel egy napirendi ponton belül jóváhagyták azt a szándékot is, hogy a Környezetvédelmi Alapból két projekt társfinanszírozására hitelt igényeljenek. „Ezek kis, de fontos források a parkban lévő tó és környéke revitalizációs projektjének közel 66 ezer eurós társfinanszírozásához, illetve a városi művelődési központ hőszigetelési projektjének több mint 160 ezer eurós társfinanszírozásához.” Ennek a hitelnek azonban nem kellene alapvető módon megterhelnie a költségvetést. „Kétszázalékos kamattal kínálják, miközben az épület hőszigetelését követően megtakarítást érünk el a fűtési költségeken.”

Városi vagyon felújítása több millió euró értékben

A városháza rekonstrukciója több mint hárommillió euróba, a kulturális központ rekonstrukciója legalább 1,4 millióba, a park revitalizációja pedig mintegy 825 ezer euróba kerül. A hitelfelvételt követően a polgármester szerint a városi vagyon értéke jelentősen megnő. „Egy átlagember számára egy 950 ezres kölcsön nagy tehernek tűnik. De ha figyelembe vesszük, hogy még az átlagos családoknak is néha százezer eurós hitelt kell felvenniük az ingatlanvásárláshoz és felújításhoz, akkor ez a többmilliós önkormányzati költségvetés esetén nem is olyan nagy teher. Bár több százezer eurót fektetünk be, a vagyonunk több mint ötmillió euróval fog felértékelődni” – állapította meg.

Sajtóközlemény/Felvidék.ma

2025.06.13. 0 comment

Itt és Most

Júniusban a PS nyerné a választásokat, a Magyar Szövetség épp csak a küszöb alatt

Felvidék.ma 2025.06.13.

Felvidék.ma

Ha júniusban tartották volna a parlamenti választásokat, azt a Progresszív Szlovákia (PS) nyerte volna meg a szavazatok 20,2 százalékával. A második helyen a Smer-SD áll 18,8 %-kal.

A parlamentbe hét párt és mozgalom jutna be. Ez a Focus ügynökség felméréséből derül ki, amelyet a 360tka portál számára készítettek.

A harmadik legnagyobb támogatottságot a Hlas-SD párt érné el a választók 10,5 százalékának támogatásával. A parlamentbe bejutna még a Republika (9,7 százalékkal), a Slovensko mozgalom (8,5 százalékkal), a KDH (7,5 százalékkal) és az SaS (6,1 százalékkal).

A parlamenten kívül maradna a Magyar Szövetség (4,8 százalékkal), a Demokrati (4,8 százalékkal), az SNS (3,7 százalékkal) és a Sme rodina (3,4 százalékkal).

A felmérés alapján a PS 37 mandátumot szerezne a parlamentben, a Smer-SD 35-öt. A Hlas-SD-nek 19 képviselője lenne, a Republikának 18, a Slovensko mozgalomnak 16. A KDH 14 mandátumot, az SaS pedig 11-et szerezne a Nemzeti Tanácsban.

A felmérést 1034 fős mintán végezték június 2. és 9. között.

Felvidék.ma/TASR

2025.06.13. 0 comment

Művelő

A mostani hetedikesek már kötelezően érettségizni fognak matematikából

Szalai Erika 2025.06.13.

Szalai Erika

Ahogy arról már a napokban hírt adtunk, a 2030/2031-es tanévtől kötelező lesz matematikából is érettségizni. Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója a kötelező matematikaérettségit nem tartja ördögtől való ötletnek, de lehetnek buktatói. Erről beszélgettünk a felvidéki magyar középfokú oktatás egyik legrangosabb intézményének igazgatójával, amelynek diákjai az idei matematika írásbeli érettségin az országos átlagot jócskán felülmúlták.

„Egy oktatási intézményben nemcsak az értelmi képességeket, de az érzelmi képességeket is fejleszteni kell, tehát tanítani, nevelni és élményt is kell nyújtani – ez mind fontos, de a mai világban egyre nagyobb szükség van a matematikára” – vélekedett megkeresésünkre, hangsúlyozva, ma már alapvető matematikai készségek nélkül nem lehet boldogulni az életben.

Hozzátette, az alapszintű kötelező matematikaérettségi nem fog mindenkire vonatkozni. A sportgimnáziumok, a konzervatóriumok diákjainak és még egy-két oktatási intézményben nem teszik továbbra sem kötelezővé. Véleménye szerint az érettségizők 90-95 százaléka fog érettségizni matematikából kötelezően. Ennek jelentős százaléka, 80-85 alapszinten és legfeljebb 15 százalékuk fog majd emelt szintű érettségit tenni matematikából.

Andruskó megjegyezte,

idén az országban alig 11 százalék érettségizett ebből a tantárgyból és az országos írásbelin nagyon gyengén teljesítettek a diákok: 50-60 százalék volt az átlag, a selyések ezt az eredményt múlták felül az elért 74 százalékkal.

Ebben a gimiben még a matematikából érettségizők aránya is magasabb volt, mint az országos átlag. Arra a kérdésünkre, hogy miért ennyire népszerűtlen ez a tantárgy az érettségizők körében, ugyan nem tudott konkrét választ adni, de rámutatott, hogy a matematikaérettségi írásbeli részén, ami egy 30 feladatból álló teszt, legalább 25 százalékos eredményt kell elérni ahhoz, hogy a diák ne bukjon meg.

Most márciusban 4500 diák tett írásbeli érettségi vizsgát matematikából, ebből, hatszázan megbuktak, tehát a 13 százalékuk.

Andruskó szerint ez nagyon magas szám, főleg úgy, hogy ezek a diákok önként választották, hogy érettségiznek matekból.

Az oktatásügyi minisztert idézte, aki 2023 decemberében a nemzetközi PISA eredményeket értékelve úgy fogalmazott, hogy az egy „nemzeti tragédia”. Az eredmények valóban lehangolóak: a 15 évesek mintegy 30 százaléka funkcionális analfabéta, magyarázta az igazgató. „Tud olvasni, csak nem érti. Az ilyen gyerek a matematikai szöveges feladatot megérteni sem fogja, nemhogy megoldani” – mondta. „A PISA-felmérés tehát nem arról szólt, hogy matematikából gyengék a diákok, hanem mindenből gyengék, és ez a fő probléma” – húzta alá.

Andruskó szerint az oktatásügyi rendszernek azonban elég ideje lesz felkészülni a változásra. A miniszter hat évet adott rá. „Még ebben az évben szeptember és december között kell a törvényeket elfogadnia a parlamentnek – meg kell várni a végső változatot, de 2025-től lesz elég idő arra, hogy felkészüljenek az iskolák.

Kiemelte azonban, az általános iskolában már oda kell figyelni a most hetedikes diákokra. „Tehát aki szeptember elsejétől megkezdi a nyolcadik osztályt, az már érettségizni fog matematikából. És itt kell odafigyelni, hogy a heti óraszámok meglegyenek, ne maradjanak el órák. Meg kell találni az egyensúlyt a nevelés, oktatás és az élmény között” – fogalmazott.

Szalai Erika/Felvidék.ma

2025.06.13. 0 comment

Kitekintő

Orbán Viktor: Ukrajna a Nyugat nélkül egy napig sem tudna talpon maradni

Felvidék.ma 2025.06.13.

Felvidék.ma

Ukrajna a Nyugat nélkül nemcsak háborúzni nem tudna Oroszországgal, hanem egy napig sem tudna talpon maradni – jelentette ki a miniszterelnök pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Orbán Viktor közölte: már több mint 2 millió ember nyilvánított véleményt az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról indított Voks 2025 szavazáson.

Orbán Viktor azt mondta: az ukránok képtelenek fönntartani a saját államukat, „mi fizetjük” az ukrán nyugdíjasok nyugdíját, az állami alkalmazottak fizetését, az ukrán közszolgáltatások működését, „mi tartjuk fönn” a hadseregüket.

„Tehát nélkülünk, a Nyugat nélkül Ukrajna egy napig sem tudna talpon maradni, nemcsak háborúzni nem tudna Oroszországgal, hanem egyszerűen talpon maradni, létezni sem tudna (…) egy ilyen országot felvenni az Európai Unióba, az azt jelenti, hogy csupa bajt veszünk föl, erre nincsen semmi szükség” – fogalmazott.

Hangsúlyozta: ha az ukránokat felveszik az Európai Unióba, akkor felveszik a háborút is.

Hozzátette: ebben az esetben lenne egy olyan uniós tag, amelynek a keleti határain éppen háború zajlik, és csak idő kérdése lenne, hogy mikor vonódna be az összes európai uniós tagállam ebbe a háborúba. Mi nem akarjuk, hogy az orosz–ukrán háború a mi háborúnk legyen – jelentette ki.

Értékelése szerint Európa nyugati felének vezetői három évvel ezelőtt „beleugrottak” a háborúba, a nyugatiak koncepciója az volt, hogy ez a „mi háborúnk”, Ukrajna valójában az európai biztonságért is harcol, Oroszország fenyegetést jelent, le kell őket győzni, és jobb ukrán területen legyőzni őket, mint az uniós határokhoz közelebb. Jelezte: ezt mindig is tévedésnek tartotta, mert így Ukrajna, amely nem volt Európa biztonsági kockázata, hirtelen azzá vált.

Hangsúlyozta: ezzel szemben a magyar kormány, egyetlen békepárti erőként azt az álláspontot képviselte, hogy ez két szláv testvérnép háborúja, amelyben tűzszünetet kell elérni és megakadályozni, hogy tovább terjedjen vagy hosszú ideig rombolja az európai gazdaságot.
Megjegyezte: előfordulhat, hogy egy országnak olyan katonai akciókat kell végrehajtania, amely jár emberáldozattal, de annak szoros, evidens, erős tagadhatatlan, elválaszthatatlan összefüggésben kell állnia a nemzeti érdekeinkkel. Az nekünk nem nemzeti érdekünk, hogy Ukrajnába akár egyetlen magyart is elvigyünk és ott akár egyetlen magyar is meghaljon – mondta.

Bírálta, hogy az Európai Unió hitelből finanszírozná Ukrajnát, miközben az egész európai gazdaság stagnál és a tagállamok tekintélyes része éves nemzeti gazdasági teljesítményénél nagyobb arányban el van adósodva.

Hozzátette: az ukránok azt kérik, hogy egymilliós ukrán hadsereget finanszírozzon az unió. Megjegyezte: az amerikaiak ezt már nem csinálják, mert most már egy üzletember áll az ország élén, aki azt mondja, hogy Amerika ezen nem nyer, hanem veszít.

Kijelentette: Ukrajna nem kötelezheti Magyarországot arra, hogy támogassa az uniós tagságát. Hangsúlyozta: ezzel tönkretennénk Magyarországot és veszélybe sodornánk a gyerekeink életét. Ezért nem akarjuk őket felvenni és nekik nincs joguk arra, hogy belépjenek az Európai Unióba. Arra van joguk – mint ahogy nekünk is arra volt jogunk –, hogy jelentkezzenek az EU-ba. Nekünk meg arra van jogunk, hogy erre vagy igent vagy nemet mondjunk – rögzítette.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország nem az az ország, amelyik térdre esik Ukrajna előtt. Elismerjük a nehéz helyzetüket, a hősies erőfeszítéseiket, de nem fogunk úgy viselkedni, mint a nyugat-európaiak, akik „ájultan” figyelik, hogy mikor mit mond az ukrán elnök. „Az ukrán elnök az aki, pontosan tudjuk, hogy kicsoda, az ukránokat is ismerjük, tudjuk, hogy kicsodák, nekünk ne játsszák meg a morál bajnokait, mert erre semmi nem hatalmazza fel őket”
– mondta, hozzátéve: nem beszélhetnek velünk magas lóról.

„Zelenszkij elnök úrnak azt kell megértenie, hogy Magyarország a magyaroké, itt nem követelőzhet, itt nem beszélhet magas lóról, ha akar valamit, akkor tisztességesen, kellő szerénységgel idejöhet és elmondhatja, hogy mit szeretne. Mi pedig erre majd adunk egy választ” – hangsúlyozta.

Úgy értékelt: Magyarországot az ukrán elnök megfenyegette, ráadásul valamilyen általunk nem ismert tényekre, dokumentumokra hivatkozva. Hozzátette: ha az ukrán elnök olyasmit talált, amit sérelmezhet, akkor hozza nyilvánosságra, „ne üzengessen, ne fenyegetőzzön”.

Kiemelte azt is: Ukrajna bajban van és segítséget kap Magyarországtól, amiért nem kért köszönetet, de – folytatta – az azért „mégiscsak túlzás”, hogy még ők beszélnek tiszteletlenségről. Megjegyezte, az, hogy az ukrán elnöknek vannak magyarországi barátai és vannak nyíltan ukránbarát pártok – ilyennek nevezte a Tiszát és a DK-t is – nem jogosítja fel, hogy így beszéljen Magyarországgal.

A miniszterelnök bejelentette: már több mint 2 millió ember nyilvánított véleményt az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról indított Voks 2025 szavazáson. „Látom minden nap a számokat, a visszaérkező válaszok számát, kétmillió fölött vagyunk. Tehát több mint kétmillió ember véleményt nyilvánított ebben a kérdésben, fontosnak tartotta, hogy az ő hangja, az ő véleménye ott legyen a kormány döntésében” – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ez egy fantasztikus siker, „nem is emlékszem, hogy mikor volt utoljára olyan nemzeti konzultáció vagy szavazás”, ahol ennyien részt vettek volna. Hozzátette: még van 8 nap, mindenkit arra biztat, „hogy érezze át a helyzet komolyságát, olvassák a Zelenszkij-interjút, lássák az ezzel kapcsolatos magyar belpolitikai vitát. Vannak ukránpárti és magyarbarát erők, teljesen világos a választóvonal, nagyon fontos, hogy ők is, tehát minden egyes magyar állampolgár elmondja a véleményét ebben a kérdésben”.

MTI/Felvidék.ma

2025.06.13. 0 comment

Kitekintő

Szijjártó Péter: Magyarország és Szlovákia együtt fog kiállni a szuverenitást sértő brüsszeli tervek ellen

Felvidék.ma 2025.06.13.

Felvidék.ma

Magyarország és Szlovákia közösen fog kiállni a nemzeti szuverenitást sértő és a rezsiköltségek jelentős emelkedését okozó brüsszeli tervek ellen az európai uniós energiaügyi miniszterek hétfői luxembourgi tanácsülésén – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Turán.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett lakossági fórumot megelőzően elmondta, hogy óriási csata várható ezen az ülésen, ugyanis most fogják előterjeszteni az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán államfő által „közösen kifőzött” tervet, amelynek célja az orosz kőolaj és földgáz importjának betiltása a tagállamok számára.

„Ez azt jelentené, hogy több ország, köztük Magyarország energiaellátásának a biztonságát is súlyosan kockázatos helyzetbe hoznák. Ez azt jelentené Magyarország esetében, hogy a magyar embereknek, a magyar családoknak mintegy kétszeresére-háromszorosára növekedne a rezsiköltsége” – fejtette ki.

„Brüsszel úgy akarja támogatni Ukrajnát, hogy annak árát a magyar emberekkel, a magyar családokkal fizettetné meg. Úgy akarja támogatni Ukrajnát a háború folytatásában, hogy annak árát a magyar emberektől kérné el, mégpedig a rezsiszámlák jelentős megemelése tekintetében” – folytatta.

Szijjártó Péter a költségemelkedésen túl mindezt azért is elfogadhatatlannak nevezte, mert ez hazánk szuverenitásának „döbbenetes és nagyon durva megsértése” lenne.

„Minden egyes országnak a saját szuverén joga az, hogy eldöntse, kitől milyen energiahordozót vásárol. Ebbe senki más nem szólhat bele. És most Magyarországnak – és természetesen minden más országnak is – ezt a szuverén jogát akarják nagyon durván megsérteni” – figyelmeztetett.

Végül arról is beszámolt, hogy a nap folyamán egyeztetett szlovák kollégájával, akivel abban maradtak, hogy továbbra is közösen fog fellépni a két ország ezen tervezett intézkedések ellen.

„Én magam fogok részt venni az energiaminiszterek tanácsülésén hétfőn. Szlovákiát a gazdasági miniszter fogja képviselni, és közösen fogunk kiállni azért, hogy sem von der Leyen, sem Zelenszkij nem sértheti meg Magyarország szuverenitását, és nem kényszerítheti a magyar családokat arra, hogy az eddigi rezsiköltségekhez képest annak a kétszeresét vagy háromszorosát fizessék meg” – összegzett.

MTI/Felvidék.ma

2025.06.13. 0 comment

Kitekintő

Izrael megtámadta Iránt, célja Teherán nukleáris fegyverkezésének leállítása

Felvidék.ma 2025.06.13.

Felvidék.ma

Izrael pénteken hajnalban légicsapásokat mért Iránra, hogy megakadályozza Teherán nukleáris fegyverkezését. A zsidó államban nemzeti szükségállapotot rendeltek el. A hadsereg közlése szerint Izrael napokig, akár hetekig elhúzódó háborúra készül Teheránnal és annak térségbeli segítőivel. Irán Izrael mellett az Amerikai Egyesült Államokat is felelősnek tartja, és közölte, hogy kemény választ ad a támadásra.

Izraelben hajnali 3 órakor a polgári védelem vészjelzést adott ki, megszólaltak a légvédelmi szirénák és telefonokon is értesítették a lakosságot, felszólítva mindenkit, hogy menjen az óvóhelyekre, miután több tucat izraeli harci gép iráni katonai célpontokat és nukleáris létesítményeket támadott.

Jiszrael Kac védelmi miniszter és az izraeli hadsereg (IDF) nemzeti szükségállapotot hirdetett az Irán elleni, megelőzőnek nevezett csapás és a lehetséges iráni válasz miatt. Az utasítások értelmében nem nyitnak ki az iskolák. A hadsereg felszólította a lakosságot, hogy maradjon a védett betonszobák és óvóhelyek közelében.

Az izraeli hadsereg, az ország vezérkari főnöke és miniszterelnöke egyaránt azzal indokolta a támadást, hogy Irán nagyon közel jutott a nukleáris fegyverek elkészítéséhez.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök angol nyelvű videóüzenetében közölte, hogy Irán akár néhány hónapon belül nemcsak elegendő dúsított uránnal rendelkezhet, hanem képes lehet ténylegesen nukleáris fegyvert is előállítani. Irán tízezernyi ballisztikus rakéta gyártására készül, amelyek akár nukleáris töltet nélkül is milliók életét olthatják ki Izraelben. „De képzeljük el, mi történne, ha ezek közül bármelyikben nukleáris töltet lenne!” – tette hozzá.

Az Izrael létét fenyegető veszéllyel szembeni sorsfordító küzdelemnek nevezte a támadást a zsidó állam vezérkari főnöke, aki egységre szólította fel az izraelieket. „Támadásba lendültünk, mert elértünk ahhoz a ponthoz, ahonnan már nem lehetett volna visszatérni. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy máskor cselekedjünk. Nincs választásunk!” – tudatta Éjal Zamír. Közölte: Irán vissza fog vágni, és a csapások eltérhetnek a megszokottól, de a hadsereg mindent megtesz, hogy maximális védelmet nyújtson a hátországnak.

„Példa nélküli mozgósítás történt minden katonai ágban és parancsnokságon, válaszul a valós és közvetlen fenyegetésre” – tette hozzá a vezérkari főnök.

Izrael napokig, akár hetekig elhúzódó háborúra készül Iránnal és annak térségbeli segítőivel – közölte a zsidó állam hadserege, amely tájékoztatása szerint felkészült arra, hogy a Teheránnal szövetséges milíciák heves rakétatámadásokat indítanak Jemenből és Libanonból, valamint akciókat Szíria területéről. A katonai akciók miatt Izrael és Irán is lezárta légterét a polgári repülők elől.

Iránban, a helyi állami média közlése szerint, a légicsapások nemcsak katonai és nukleáris célpontokban, hanem lakóterületekben is okoztak kárt, és halálos áldozatok is vannak. Köztük van Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda parancsnoka – erősítette meg a gárda közleményben. A szervezet teheráni főparancsnokságát is találat érte. Az iráni televízió arról számolt be, hogy a natanzi atomlétesítmény térségét is csapás érte, de nukleáris szivárgásnak egyelőre nincs nyoma.

Egy izraeli biztonsági forrás arról tájékoztatta a ynetet, hogy az izraeli légierő magas rangú iráni katonai vezetők és atomtudósok lakhelyét is támadta. „Nő az esélye annak, hogy az iráni vezérkart sikerült likvidálni a nyitócsapás során, köztük a vezérkari főnököt és vezető atomtudósokat” – nyilatkozta.

Az izraeli hadsereg közlése szerint a zsidó állam teljes körű párbeszédet folytat az amerikaiakkal, és jó az együttműködésük. Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte: Izrael egyoldalú műveletbe kezdett Irán ellen, az Egyesült Államok nem érintett a péntek hajnali légicsapásokban.

Az Egyesült Államok számára az a legfontosabb, hogy megvédje erőit és érdekeltségeit a térségben – tudatta, és egyúttal óva intette Iránt attól, hogy amerikai állampolgárokat vagy érdekeltségeket vegyen célba. Irán Izraelt és az Amerikai Egyesült Államokat egyaránt felelősnek tekinti az ellene indított katonai akció miatt, és megtorlást helyezett kilátásba.

Izrael amerikai segítséggel hajtotta végre a támadást, és mindkét ország súlyos árat fizet majd – mondta Abolfazl Sekarcsi, az iráni hadsereg szóvivője az állami televízióban. Az ország vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah „keserű és fájdalmas sorsot” helyezett kilátásba Izraelnek, és bosszút esküdött a Forradalmi Gárda is.

Fehér házi források szerint az izraeli légicsapás fejleményeit Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házból követi magas rangú tisztségviselők jelenlétében, és pénteken tanácskozik az amerikai nemzetbiztonsági kabinet is. Csütörtöki amerikai sajtójelentések szerint Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott republikánus szenátoroknak nemrégiben arról beszélt, ha Izrael atomlétesítményeket támad Iránban, akkor Teherán tömeges rakétaindítással válaszolhat, hogy túlterhelje az izraeli légvédelmet, és a konfliktussal számos emberéletet kockáztatnak.

Az Irán ellen indított izraeli hadművelet egy ószövetségi szövegrész után kapta a nevét: héberül „Oroszlánként a nép”, angolul Rising Lion (Felkelő oroszlán). A bibliai idézet Mózes negyedik könyvében található, a Károli-biblia szerint az idézetrészlet így hangzik: „Ímé e nép felkél mint nőstény oroszlán, és feltámad mint hím oroszlán”. Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a felkelő oroszlán a nép erejére, bátorságára és éberségére utal, ahogy ellenségeivel harcba száll.

MTI/Felvidék.ma

2025.06.13. 0 comment

Itt és Most

Tavaly összesen 853 illegális migránst fogott el a szlovák rendőrség

Felvidék.ma 2025.06.13.

Felvidék.ma

2023-ban 760 illegális migránst fogott el a rendőrség a határ menti területeken, 2024-ben pedig 853-at – derül ki a kormány által elfogadott, a 2023-as és 2024-es évre vonatkozó jelentésből.

„ Tavalyelőtt 21, 2024-ben pedig 43 megelőző és biztonsági akciót hajtott végre a rendőrség” – közölte a belügyminisztérium, hozzátéve, hogy

2023-ban 24 782, tavaly pedig 24 039 külföldinek adtak ki ideiglenes tartózkodási engedélyt.

A tárca tájékoztatása szerint 2023-ban 121, 2024-ben pedig 171 találkozót szerveztek a határőrök Szlovákia, Magyarország és Csehország területén. 2023-ban 1249, tavaly pedig további 571 rendőrt képeztek ki a hamis útlevelek felismerésére.

2023-ban lezárta a rendőrség a fegyveramnesztiát, melynek idején összesen 1762 fegyvert és 62 677 lőszert vizsgáltak meg.

TASR/Felvidék.ma

2025.06.13. 0 comment

Régió

Az 1920-as esztendő helyi történéseit idézték fel Léván

M. P. 2025.06.13.

M. P.

Június 12-én a lévai Reviczky Házban került sor a Reviczky Társulás berkein belül működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály immár 128. helytörténeti előadására, melyen az 1920-as év lévai történéseinek felidézésére került sor.

A téma előadója a helytörténeti szakosztály vezetője, Müller Péter volt, aki bevezetőjében elmondta, hogy helytörténeti kutatásai során olyan ismeretanyagra tett szert, amely lehetővé teszi egy adott naptári év fontosabb lévai eseményeinek időrendi bemutatását. Így

az előadással 2029-ig évente a 105, illetve 100 évvel ezelőtti helyi eseményeket idézzük fel, 2030-tól pedig a kerek 100 évvel korábbi Léva életét igyekszünk közelebb vinni az érdeklődő közönség számára.

Majd az előadó számos kordokumentummal illusztrálva hónapról hónapra haladva mutatta be, mi is történt Léván az 1920-as esztendőben. A naptári év eleje katonai diktatúrában és elképzelhetetlen drágaságban találta a Lévát. 1914-hez viszonyítva a közszükségleti cikkek átlagos drágulása átlagban 1800 százalékot tett ki, de például a szappan ára egészen 4730 százalékkal drágult. Ennek ellenére néhány lévai egylet, így Lévai Temetkezési Egylet, a Lévai Kereskedelmi Csarnok, a Barsvármegyei Gazdasági Egyesület és a Lévai Sport Club (LSC) már közgyűlést tartott.

Fotó: Müller Éva

A Lévai Kereskedelmi Csarnok az árdrágítás fő okai, nevezetesen a lánc- és zugkereskedelem, valamint az uzsorakamat ellen hirdetett harcot, míg az LSC elhatározta, hogy tavaszra sporttelepet épít az akkori Ladányi utca végén (a mai vízművek telepe). A Lévai Kaszinó a Barsmegyei Népbank igazgatósági termében volt kénytelen megtartani közgyűlését, mivel a helységeiben a csehszlovák államhatalom már 1919-ben szlovák elemi iskolát rendezett be. A Lévai Katolikus Körnek is nélkülöznie kellett a székházát, mert ott a csehszlovák hadsereghez köthető YMCA (Yong Men´s Christians Association) kultúrszervezet működött.

Január folyamán a városi nagyszálló dísztermében táncestélyt rendezett a lévai cseh-szlovák helyőrség tisztikara és a Sokol testgyakorló egyesület is, a talpalávalót a nyitrai katonazenekar fúvósai fújták. A farsangban aztán polgári bált rendeztek a lévai református egyház tagjai a háborúban rekvirált templomharangjuk javára és a csizmadiák nagy múltú lévai ipartársulata, melynek farsangi bálja a legvígabb bál volt Léván.

Ezenkívül a Lévai Keresztény Munkásegyesület táncmulatságot, míg a Hazám asztaltársaság álarcosbált szervezett. Időközben folyt a helyi szakszervezetek és a magyar politikai pártok helyi szervezeteinek megalakítása, mint az Országos Magyar Kisgazdapárt, a Magyar Német Szociáldemokrata Párt és a Magyar Keresztény Szociális Párt, ez utóbbi elnöke Rudnay Béla lett. Ezenkívül az Egyesült Zsidópárt helyi szervezete is megalakult Léván. Mindez már előkészület volt az áprilisi prágai nemzetgyűlési és szenátusi választásokra, amely Léván, a járásban, de még az újvári választókerületben is a Magyar Német Szociáldemokrata Párt és a Magyar Keresztény Szociális Párt nagyarányú győzelmével ért véget. Ennek ellenére az akkori mesterkélt mandátumszerzési szabályok értelmében csak 4, illetve 2 magyar képviselő került a nemzetgyűlésbe, illetve a szenátusba – egyik sem Léváról.

Fotó: Müller Éva

Időközben a lévaiak szorongva várták haza szeretteiket a hadifogságból, sokan életjelt adtak magukról akár Vlagyivosztok környékéről is, másoknak viszont már csak a szomorú halálhírét közölte a Bars hetilap. Az év folyamán fokozatosan Szlovenszkó északi régióiban szolgáló bírákat, köztisztviselőket helyeztek a helyi és járási hivatalokba, intézményekbe, elsősorban azok élére. De év elejétől az állami és közigazgatási tisztviselők részére hetente több alkalommal rendeztek az ún. tót tanfolyamokat, ahol Ravasz Viktor főszolgabíró szófűzést, mondattant és tót írásmódot is tanított.

Tavaszra elkészült az LSC sporttelepe. A klubnak kezdetben labdarúgó-, atlétikai és kerékpáros-szakosztálya működött. Az LSC első futballmérkőzését az Ipolysági SC-vel vívta és egy nagyon sportszerű találkozón 1:0-ás győzelmet aratott. Róth Feri hegedűművész, Romy Porges, az európai hírű gordonkaművész, Nagy Endre, a magyar kabaré atyja és Bizony László, a kitűnő budapesti hírlapíró személyében neves személyiségek léptek a fel a lévai eseményeken.

Az év kulturális életének ékköve Polgár Károly pozsonyi színigazgató színtársulata több mint 40 tagú színtársulata volt, melynek színészeit a színházkedvelő lévaiak saját otthonaikban szállásoltak el. A társulat június 9. és július 26. között naponta különböző prózai vagy zenés darabokkal kápráztatta el a lévai közönséget, minden alkalommal zsúfolásig megtöltve a városi nagyszálló színháztermét.

Július 10-i rendeletével dr. Ivan Dérer, Szlovenszkó teljhatalmú minisztere a járásra és Léva városára is statáriumot rendelt. Ezt az évi termés kötelező beszolgáltatása körüli kihágásokkal és a fokozódó államellenes agitációval indokolta.

Fotó: Müller Éva

Az előadó külön kitért a lévaiak számára oly fontos iskoláik akkori helyzetére. A lévai tanítóképzőben és gyakorlóiskolájában a magyar nyelvű oktatást beszüntették. A város által alapított és fenntartott piarista gimnáziumba a csehszlovák állami gimnázium költözött, ahova az első osztályokba már csak cseh vagy szlovák diákokat vettek fel. A lévai evangélikus iskola tanítóját kiutasították, ezért tanítványai a római katolikus magyar és a református elemi iskola között oszlottak meg.

A lévai református iskola épületében 1919-től csehszlovák katonai kórház működött, s azt még az 1920-as év végére sem kapta vissza a Lévai Református Egyházközösség. A református diákok Szakáts Viktor lévai plébános segítőkészségének köszönhetően délutánonként a katolikus fiúiskola és a zárdaiskola épületeiben tanulhattak. E nehézségek ellenére az 1920/21-es tanévre 1395 magyar és 273 szlovák tanuló iratkozott be. A lévai izraelita elemi iskolát 115 diák látogatta. A Lévai Katolikus Kör székházát csak 1920 decemberében kapta vissza, ahol rövidesen – a tagoknál megmentett könyvekből – újra megnyílt a könyvtáruk és egy szilveszteri estéllyel felújították közösségi és kulturális tevékenységüket. Csakhamar székházukba fogadták a Lévai Iparos Olvasó Kört, amely még 1919 júliusában kénytelen volt helységeit átadni a csehszlovák katonaságnak.

Az előadáson számtalan más érdekesség is elhangzott erről az akkori lévaiak számára túlságosan is mozgalmas esztendőből. A lelkes hallgatóság nagy tapssal jutalmazta a tartalmas előadást és az alapos kutatómunkát végzett előadót.

M. P./Felvidék.ma

2025.06.13. 0 comment

Ajánló

A siker cselekvésre késztet

HE 2025.06.12.

Védekező falvak, kétségbeesett parajdiak és az emlékeinkben élő leventék – megjelent a MAGYAR7 23. száma.

A német–francia terveket és szándékokat nézve úgy tűnik, hogy három nagy ország (Németország, Franciaország és az Unión kívüli, amely már csak nyelvében van jelen: Nagy-Britannia) vezeti a kontinenst. Mellettük (alattuk, utánuk) ott biceg az Unió is, amelynek vezetése olykor maga is azt hiszi, hogy irányítja Európát. Ám az Unió stratégiai döntéseit látva erős kétségeink lehetnek, hogy valóban Európa érdekeit és boldogulását képviselnék. A hülyeségben és az önfelszámolásban igen, de amúgy? Kövesdi Károly: Ki vezet (félre) bennünket?

Zuzana Čaputová legalább az alkotmánybírósághoz fordult, amikor a Smer számára vélhetően nem annyira szimpatikus népszavazási kérdését illetően kellett dönteni. Peter Pellegrini erre sem vette a fáradságot, és élből letekerte a magyarellenes törekvéseiről ismert Slovenské hnutie obrody népszavazási kezdeményezését. De vajon helyesen tette-e? A kérdésre Kocur László válaszol a Nem szavaz a nép című heti belpolitikai összefoglalóban.

Befagyott konfliktus vagy béke. Nem mindegy. Semmi sem utal arra, hogy közeledne az ukrajnai háború vége. Ami persze nagyon rossz, de még rosszabb lesz a helyzet, ha az amerikaiak elunják és ismét kezükbe veszik a rendezést. Erővel, sietve, a történelem, a népek igénye és érdeke, a valóság teljes ismerete nélkül. Donald Trump elnök láthatóan nagyon unja, ő már Kínára szeretne összpontosítani és a bizniszre. Az amerikai érdekek miatt egy elsietett, rosszul előkészített béke kikényszerítése komoly következményekkel járna, volt erre már példa Bosznia-Hercegovinában, írja Haják Szabó Mária.

Azt tapasztaljuk, hogy a sikerélmény teszi cselekvővé az embert. Sokan belefáradtak a kudarcokba, a történelmi balsorsba. Ennek az országnak, a magyar népességnek, kell a sikerélmény, mondta heti nagyinterjúnkban Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke. Túlélhető-e a trianoni megosztottság? Mit tart a magyar nemzetpolitika legnagyobb eredményének? Beváltotta-e a rendszerváltoztatás idején megfogalmazott reményeket a Lakiteleki Népfőiskola? Erről is kérdezte Lezsák Sándort Kolek Zsolt. Az interjú címe: A sikerélmény teszi cselekvővé az embert.

A szlovákiai magyar közvéleménynek ismét olyan rosszemlékű fogalmakkal kell találkoznia, mint a Beneš-dekrétumok és a földelkobzások. Legutóbb a Magyar Szövetség tartott sajtótájékoztatót Stop Beneš! címmel, amelyen arra mutattak rá, hogy a kollektív bűnösség elve alapján kiadott köztársasági elnöki dekrétumok és szlovák nemzeti tanácsi határozatok alapján napjainkban ismét történnek az állam javára tulajdonjogi változások, legtöbbször az érintett tulajdonosok, vagy azok örökösei tudta, ráadásul anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Az állam egyszerűen elkobozza, konfiskálja a földterületeket. Somogyi Szilárd: Stop Beneš! – 80 éve zajló földelkobzások.

Végéhez közeledik a tanév, jön a nyári szünet, amelynek idén hosszú évek, sőt évtizedek után a szeptember elsejei tanévnyitó vet véget, ami hétfőre esik, s immáron nem lesz munkaszüneti nap. A gazdasági konszolidáció érdekében további ünnepek válhatnak munkanappá, mert állítólag más országokhoz képest Szlovákiában túl sok a munkaszüneti nap. Lássuk, mit mutatnak a valós számok, írja Rajkovics Péter a Kevesebb ünnep – felszínes megoldás című cikkében.

Július elsején lép hatályba az a törvény, amelyet a magyar jogalkotásban röviden csak a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvénynek neveznek. A magyar kormány ezzel a törvénnyel azt az akut problémát szeretné kezelni, amit egy-egy település arculatának – az ott élő emberek akaratát figyelmen kívül hagyva – drasztikus megváltoztatása jelenti. Magyarán: a települések „önvédelmét”, önazonosságának megtartását szeretné megoldani. A normáról és fogadtatásáról írt lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly az Önvédelem – törvénnyel a beköltözés ellen című elemzésében.

Parajdon a kétségbeesés az úr, tudjuk meg erdélyi barátainktól, hiszen a megsemmisülés fenyegeti a sóbányát. A helyiek megélhetési forrása, hiszen a sóbánya köré kiépült a gyógyturizmus. Hogy mit hoz a jövő, azt most még legfeljebb csak találgatni lehet. Hogy első kézből tájékozódjunk az ottani helyzetről, B. Vida Júlia telefonon beszélgetett Sarány Istvánnal, a Hargita Népe felelős szerkesztőjével.

Dr. Popély Gyula történészt, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát aligha kell bemutatni az olvasóknak, hiszen az elmúlt évtizedekben született fontos könyvei vitathatatlanul alapműveknek számítanak és megkerülhetetlenek. Mégis úgy érezzük, hogy keveset tudunk róla, és nem azért, mert rejtőzködő ember lenne, aki kerüli a nyilvánosságot. Éppen ellenkezőleg, egész életében tevékenyen munkálkodott a köz javára, és a rendszerváltást követő első évtizedben egyik aktív szereplője volt a felvidéki magyar politikai életnek. 80. születésnapja alkalmából írt róla Lacza Tihamér Popély Gyula, az egyszemélyes intézmény címmel.

A szentimentalista címmel mutatták be a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban André Kertész Szigetbecsének ajándékozott fényképeinek a válogatását. A világhírű fotográfus élete legszebb éveit töltötte Szigetbecsén és ezt úgy hálálta meg, hogy számos művét a településnek ajándékozta. Zsebik Ildikó vezet végig a tárlaton.

A nemzet, amely elfelejti mártírjait, elveszíti jövőjét. Mi nem vagyunk ilyenek, s erre bizonyíték, hogy a nyolcvan évvel ezelőtt ártatlanul legyilkolt leventéket nem felejtettük el és június 6-án jelképes síremléket is állítottunk nekik a pozsonyligetfalui temetőben. Dunajszky Géza csaknem két évtizedes kutatása eredményeként tudjuk, hogy Az 1945. július 17-e és 22-e között a ligetfalui erődrendszer árkaiba lőtt leventék maradványait 1947-ben átvitték a ligetfalui temetőben létesített tömegsírba, ám évek múlva arra építették a halottasházat. Így tehát új és méltó helyet kellett keresni, írja Dunajszky Éva.

Németh László-díjat kapott Jókai Éva, a komáromi Jókai Mór Alapiskola pedagógusa, aki egy évtizeden át a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége égisze alatt szervezett Harmos Károly Képzőművészeti Alkotótábor „motorjaként” jelentős részt vállalt a kreatív gyerekek tehetséggondozásából. Az elismerést nemrég a mintegy négy évtizedes kimagasló szakmai munkájáért a pedagógusnap alkalmából vehette át Budapesten. Nagy-Miskó Ildikó: Díjazták a csapatjátékos művésztanárt.

„…a kő marad…” – hívja fel mindenki figyelmét már öt éve, azaz a trianoni békediktátum 100. évfordulója óta az emlékkő Wass Albert nyolc fontos betűjére Nagymegyeren, a Szent István-szobor szomszédságában. 90 év alatt pedig eljutottunk oda, hogy a nemzet talán legnagyobb traumáján felülkerekedve, a magyarság összetartozását ünnepeljük, hangzott el a nagymegyeri megemlékezésen, amelyről A magyarság nemcsak földrajzi tér, hanem lelki közösség is címmel Lacza Gergely számolt be.

Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója mondott ünnepi beszédet a szepsi nemzeti összetartozás napi megemlékezésen, majd előadást Kassától a Tátráig – Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás? címmel, írja Fábián Gergely.

75 éves a losonci Kármán József Alapiskola. Ebben a tanévben az intézményben 137 diák tanul családias, modern környezetben. Az oktatók magas színvonalon végzik a munkájukat és ügyelnek arra is, hogy a fiatalok személyre szabott figyelmet kapjanak. Loncon a magyarság aránya mindössze 6 százalék, a tanulók kétharmada a környező falvakból érkezik, ezért az iskolában különösen nagy hangsúlyt helyeznek az anyanyelvi oktatásra, a magyar identitástudat erősítésére. Agócs Szvorák Emese: Személyre szabott figyelem.

Különleges időutazásra invitálja az érdeklődőket a tornaljai Rákóczi Magyar Házban bemutatott Volt egyszer egy kék Duna című kiállítás, amely Majoros Albínka magángyűjteménye alapján jött létre. A tárlat a Duna Televízió történetébe enged bepillantást, különös tekintettel annak emblematikus műsoraira és szereplőire. Virsinszky Tamás: Volt egyszer egy kék Duna

A lévai temető 1848–1849-es emlékművénél 1995. április 19-én húsz fiatal tett cserkészfogadalmat Isten, haza, nemzet és embertárs iránti kötelességteljesítésre: megalakult a 46. sz. Kittenberger Kálmán cserkészcsapat. Az eltelt 30 évről a közösséget 2006 óta irányító csapatparancsnokkal, Szűcs Szabolccsal beszélgetett Kaszmán Zoltán. Az interjú címe: Mi mégis itt vagyunk! – Kittenberger Kálmán nyomán.

Szívből jövő hungarikum a magyar nóta, amely „összeköt minket, generációkon, tájakon és életeken át. Azért szervezzük meg évről évre ezt a nótástalálkozót, hogy legyen egy fórum a Felvidéken is, ahol a nótázók össze tudnak jönni, bemutatkozni a közönség előtt, és élő cigánymuzsika kíséretében énekelni”, mondják a IV. Nemzetközi Dankó Pista Nótástalálkozó szervezői. Idén a tallósi Esterházy-kastély udvarán zajlott a hangulatos esemény, írja Szomolai Andrea.

Az ipolyszalkai tájházban télen-nyáron zajlik az élet. Ha éppen nincs tábor vagy rendezvény, akkor is illatok lengik be az udvart, a kemencében és a sparhert tetején mindig készül valami finomság. A tájház működtetői hisznek abban, hogy a tűz által „átjárt” étel visszaadja az emberi test belső melegét, és segíti az életenergiák áramlását. Erről ír Bokor Klára a Tűzön készült ételek című riportjában.

Hobbi a lakótérben – zeneszoba. Egy külön zeneszoba kialakításakor inspiráló, a kreativitást ösztönző környezetet tervezünk, amely tükrözi a zenei szenvedélyünket, de praktikus megoldásokat kínál a hangszerek tárolására, a gyakorlásra és talán még a felvételkészítésre is. Erről ír lakberendezőnk, Bazsó Krisztina.

Karsztvidéki kirándulásokat tehetünk a Hazajárók stábjával a bihari hegyekben.

Fekete Norbert séf sosem gondolta volna, hogy a régi, szinte elfeledett zöldség, a pasztinák lesz az egyik legkedvesebb alapanyaga. Két pasztinákos étel, leves és tócsni receptjét és közli szakácsunk.

Vas Gyula tesztelte a MG4 Electric XPower autót. Azt írja, ennyi pénzért senki nem ad ennyi lóerőt!

Negyven év után először nyert magyar síkfutó Európa-bajnok címet. Ez a siker Molnár Attilának köszönhető, aki 400 méteren érte el a történelmi sikert. A sportolóval sikereiről és nehéz pillanatairól is beszélgetett Ondík Gábor.

Lipcse helyett Liverpool. Az elmúlt hetekben befejeződtek a bajnoki küzdelmek, és amikor már arról szóltak a hírek, hogy a magyar jelenlét megszűnhet Lipcsében, lassan világossá vált: a Bundesliga helyett immár a Premier League egyik csapata válik egyre inkább piros-fehér-zölddé. Pécsi Ármin ötéves szerződést írt alá a Liverpoollal, írja Rajkovics Péter.

A MAGYAR7 23. számának hátlapján Irányi Dániel toporci emléktáblája látható.

ma7.sk/Felvidék.ma

2025.06.12. 0 comment

Newer Posts

Korábbi hír