Gyurcsány Ferenc több minisztere társaságában tegnap határon túli magyar vezetőkkel tárgyalt. Egyidejűleg Szili Katalin a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMMKF) követően újabb elképzeléseket ismertetett a magyar-magyar kapcsolattartartás javítása céljából.
Második alkalommal tartottak tegnap magyar-magyar kormányzati konzultációt tegnap Budapesten, ahol Gyurcsány Ferenc – több minisztere jelenlétében – a külhoni magyar közösségeket érintő stratégiai kérdésekben egyeztetett a határon túli magyar vezetőkkel. A kormányfő emlékeztetett rá, hogy most, amikor a közeli napokban nagyrészt megszűnnek a minket elválasztó határok, újfajta gondolkodásmódra és új együttműködési formákra van szükség. A nemzetpolitikai intézményrendszer átalakításával a kormány ilyen irányban mozdult el.
A tanácskozáson elhangzott, hogy a közelmúlt eseményei bizonyos szempontból figyelmeztetőek is. Több szomszédos országban kedvezőtlen belpolitikai fejlemények mentek végbe. Az is kiderült, milyen káros, ha szomszédos országok magyar közösségeinek problémáit, politikai, stratégiai elképzeléseit a magyar pártok eszközként használják belpolitikai játszmáikban.
Gyurcsány Ferenc a tanácskozáson hangsúlyozta, hogy kisebbségi támogatáspolitika forrásai jövőre is adottak lesznek, a határon túli nemzeti jelentőségű intézmények és projektek hozzájutnak a szükséges pénzekhez. Sikerült átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni a hagyományos támogatáspolitikát és működésbe hozni az új pillérnek számító, uniós forrásokra támaszkodó regionális fejlesztéspolitikát.
A tanácskozáson résztvevő Markó Béla sajtótájékoztóján kiemelte: azok a magyarországi politikai erők, amelyek megosztották a romániai magyarságot az EP-választásokon, nem mérték fel, hogy ezzel valójában a román politika kezére játszanak. Rossz döntésnek mondta, hogy a Fidesz a romániai magyarság egységes képviseleténél fontosabbnak tartotta, hogy a saját jelöltjét – Tőkés Lászlót – támogassa. Ugyanakkor Markó bejelentette: az RMDSZ a Fidesszel tárgyalni kíván a kialakult helyzetről.
A tanácskozásra meghívott Méray Tibor Párizsban élő író lapunknak elmondta, hogy – a korábbi MÁÉRT-tanácskozások egyre rosszabb hangulatához viszonyítva – a mostani összejövetelt igen konstruktív, nyugodt légkör jellemezte. A részvevők röviden és tárgyszerűen számoltak be közösségük problémáiról, kiemelték a megújult kisebbségi intézményrendszer tisztességes működését.
A tanácskozással egyidejűleg a Parlementben megtartotta soros ülését a KMMKF is. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hangoztatta, hogy a KMMKF „nem versengő fórum”, és bejelentette, hogy januárban megkezdi működését a határon túli magyarok brüsszeli lobbiirodája, amely elsősorban a Kárpát-medencei magyarok fejlesztéspolitkai érdekeit kívánja képviselni. Közölte azt is, hogy létrejön az Országgyűlés Autonómia Műhelye. Megemlítette továbbá, hogy a pártok képviselői előző nap konzultációt folytattak Gyurcsány Ferenccel Koszovóról.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke mindehhez hozzátette: a KMMKF olyan keret, amely bizonyítja, hogy van együttműködés a pártok között a nemzetpolitikában. Sürgette, hogy a KMMKF példájából kiindulva kezdődjön párbeszéd a kormány és a pártok között olyan nemzetpolitikai kérdésekben is, ahol eltérnek az álláspontok. Németh annak a véleményének adott hangot, hogy a koszovói rendezés „kikényszeríti majd a kollektív jogokat és a területi autonómiát” a koszovói szerbek számára – ilyen értelemben ez precedensértékű lesz más kisebbségek szempontjából is.
Kapcsolattartási támogatás a vajdaságiaknak és a kárpátaljaiaknak
Díjmentes nemzeti vízummal léphetnek be Magyarország területére az Ukrajnában és Szerbiában élő magyarok hazánk december 21-i schengeni övezeti csatlakozása után is – közölte a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. A harmadik, európai országba is belépést biztosító, úgynevezett schengeni vízumért azonban 35 eurót kell fizetni.
Gémesi Ferenc szakállamtitkár azt is elmondta, hogy a nem európai uniós Horvátország esetében fennmarad a jelenlegi vízummentesség, csakúgy, mint az európai uniós, de a schengeni határokon kívüli Románia állampolgárai számára.
Érdemi változás az Ukrajnában és a Szerbiában élő magyarokat érinti. Ez a két ország nem élvez vízummentességet. Gémesi Ferenc ugyanakkor kitért arra, hogy az említett két országban széles társadalmi kör kaphat díjmentességet. Ebbe a körbe tartoznak például a gyerekek, a nyugdíjasok, a vállalkozók, az újságírók, valamint a testvérvárosi, családi, egyházi, iskolai vagy kulturális céllal az unió térségébe beutazók.
Könnyítést jelent még a Kárpátalján élő magyarok számára a magyar-ukrán kishatárforgalomról szóló egyezmény. Ez lehetővé teszi, hogy a határszakasz két oldalán egy 35-50 kilométeres sávban úgynevezett kishatárforgalmi igazolvánnyal átlépjék a határt. Ennek a speciális igazolványnak a kiállítási ára 20 euró. Szerbiában az ottani magyarság képviselői nem kértek ilyen lehetőséget. Gémesi arra hívta fel a figyelmet, hogy december 21. után is megmarad Ukrajna és Szerbia esetében az ingyenes, úgynevezett „nemzeti vízum”; ez azonban csak Magyarország területére érvényes többszöri beutazásra, illetve tartózkodásra. A szakállamtitkár kitért arra is, hogy a magyar kormány januártól egy új támogatási formát vezet be az említett két régióban élők számára. A magyar-magyar kapcsolattartási támogatásra keresztelt pénzbeni segítséget azok igényelhetik, akiknek anyagi okokból nehézzé válik az anyaországgal való kapcsolattartás. A támogatás éves keretösszege 720 millió forint.
NOL
