Albert Sándor, a Selye János Egyetem rektora a tanévnyitó kapcsán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az idei évben négyszázzal csökken a kollégiumi szálláshelyek száma, mert júniusban – egy év próbaidő után – nem hosszabbították meg a bérleti szerződést azzal a céggel, mely magánberuházásként építette fel a kollégiumot.
Többek között azzal érvelt, hogy nem tudták megtölteni a kollégiumot az egyetem hallgatói. Komáromban azonban akadnak olyan tanintézmények, melyek diákjai igényt tartottak volna férőhelyre a Sirály 2-ben. Talán ha felvették volna a kapcsolatot ezekkel az iskolákkal, akkor nem lett volna szükség arra, hogy az ipari park dolgozóival töltsék meg az épületet.
„Fél évvel ezelőtt megkerestem az egyetem rektorát, Albert Sándort és a Sirály 2 diákkollégium igazgatóját, Tóth Norbertet azzal a kéréssel, hogy a Selye János Gimnázium diákjainak szükségük lenne szállásra a kollégiumban. Azzal utasítottak el, hogy a Sirály 2 már nem az egyetem tulajdona, hanem egy befektetőcsoporté. Ebben az évben felbontották a szerződést az egyetemmel, így nem áll módjukban elszállásolni a gimnázium tanulóit. Szerencsére az Ipari Szakközépiskola segítséget nyújtott, így az ő kollégiumukban több diáknak tudunk otthont adni” – nyilatkozta lapunknak Andruskó Imre, a gimnázium igazgatója.
Megpróbáltunk utánanézni, melyik „befektetőcsoport” kapta meg az egyetemet, ki adta ki további albérletbe és miért „nokiás” munkások lakják a kollégiumot, ám kutakodásunk folyamán meglehetősen komoly problémákba ütköztünk, a szálak ugyanis mostanra rendesen összekuszálódtak.
Sánta Bélától, a Városi Hivatal Területfejlesztési, Építkezési és Vagyonkezelési főosztályának vezetőjétől megtudtuk, hogy a Selye János Egyetemért Alapítvány kérvényezte a Pozsonyi úton lévő 83 áras terület megvásárlását, szálláskapacitásának bővítésére. A város 2002 szeptemberében eladta a területet az Alapítványnak, 100 ezer koronáért, azzal a kitétellel, hogy amennyiben az építkezés nem kezdődik meg 2004 januárjáig, akkor a város elállhat a szerződéstől. Mivel az építkezés az adott időpontig nem indult meg, a város élt jogával és elállt a szerződéstől. 2005 januárjában a Selye János Egyetem Pedagógiai Intézete, a Comenius ugyancsak kérvényezte a vásárlást. A testület ismételten jóváhagyta az eladást, szintén 100 ezer koronáért. A kitétel az volt, hogy az építkezésnek a tulajdonjog megszerzését követő egy évben meg kell indulnia. Májusban, a tulajdonjog bejegyzése után született egy testületi határozat, mely a pontosította az időpontot, 2007. január 31-re.
Továbbá kimondták, hogy ha a terület eladásra kerül, akkor a városnak elővásárlási joga van. Amennyiben ezzel a város nem él, akkor a Comeniusnak kötelessége 3,7 milliót fizetni a városnak. Ez az összeg a piaci és a kedvezményes ár különbségéből született meg.
„A Selye János Egyetem Comenius Pedagógiai Intézete 2005. január 31-én jött létre. Az alakuló ülésen az igazgatótanács úgy döntött, hogy a város által e célra kedvezményes áron felkínált földterület megvásárlásával segíti, támogatja az egyetem kollégium-bővítési szándékát. A földterület eladásának feltétele volt, hogy azt az állami intézmény nem veheti meg, ezért a vásárláshoz egy nonprofit szervezetre volt szükség. A kollégium építéséhez szükséges anyagi források biztosítása az egyetem vezetőire hárult, s az idők során több elképzelés váltotta egymást: kezdetben voltak olyan remények, hogy a kormány támogatást nyújt, ekkor ugyanis az MKP még a kormánykoalíció tagja volt, később egy kft alakult, amely befektetett volna a projektbe, mivel azonban sokan nehezményezték a tagok érdekeltségét, végül is nem valósult meg. Ezután terelődött az ügy a magánbefektetői szférára, s így került a képbe a COM-BYT, illetve az UniCredit lízingcsoport.A befektetőcsoport feltétele volt a földterület tulajdonjogának a megszerzése, így a Comenius PI a befektetőnek a projektbe azidáig történt ráfordítások (telekvásárlás, engedélyeztetések, talajvizsgálatok, projektterv stb.) összegéért adta el a telket a járulékokkal. A Comenius PI-nek az egész folyamat során semmilyen haszna nem keletkezett, sőt…A telek eladása nem haszonszerzésre, hanem a SJE hallgatói számára felépítendő kollégium ügyének a megoldására irányult” – nyilatkozta a Comenius PI igazgatója, Fodor Attila.
A jogtulajdont tehát az UniCredit Leasing Real Estate lízingcsoport birtokolja, a COM-BYT lett a főbérlő, az egyetem pedig az albérlő. A három intézmény között született egy előszerződés, mely elsődlegesen a lízingcsoport befektetését védte és arról szólt, hogy az egyetem húsz évre kibérli az épületet. Az egyetem menet közben meggondolta magát és csupán tíz hónapra, 2007 szeptemberétől 2008 júniusáig bérelte ki az épületet. A hatályos szlovákiai törvények pedig lehetővé teszik, hogy az előszerződéseket minden következmény nélkül megszüntessék.
A rektor véleménye szerint azért nem hosszabbították meg a szerződést, mert a másik fél nem teljesítette azokat az elvárásokat, feltételeket, melyeket megszabtak. „Többek között nem volt internet, a diákoknak nem tetszett, hogy munkásokat szállásoltak el az épületben. Mi azonban nem tudtuk megtölteni az egész épületet. Ezért aztán úgy döntöttünk, hogy nem hoszszabbítjuk meg velük a bérleti szerződést” – nyilatkozta Albert Sándor.
Szerettük volna az okokról megkérdezni a Sirály 2 kollégium igazgatóját, Tóth Norbertet is, ő azonban azzal hárította el kérdéseinket, hogy nem kompetens az ügyben nyilatkozni, mivel a kollégium nem az ő tulajdonában van. Kérdésünkre, hogy akkor ki a kompetens, csak annyit válaszolt, hogy hívjuk fel a kataszteri hivatalt, és akkor első kézből kapunk információt. A kataszteri hivatal nyilvántartása szerint a tulajdonos valóban a pozsonyi székhelyű UniCredit Leasing Real Estate csoport. A lízingcsoport jogi osztályán ezt az információt meg is erősítették, hozzátéve, hogy ők bérbe adták az épületet a COM-BYT Kft.-nek.
A cég ügyvezetője, RNDr. Klokner Lóránd lapunknak azt nyilatkozta, hogy az egyetem az előszerződéssel szemben, mely eredetileg 20 évre szólt, csupán tíz hónapra kötötte meg velük a bérleti szerződést. „Az előzetes tervekkel szemben körülbelül húsz százalékkal többe került az épület kivitelezése. Az internet és a tv bevezetése további plusz költséget jelentett volna, így erre nem került sor. Ami ezen időszak – 10 hónap – alatt a munkások elszállásolását illeti, arról nem tudok nyilatkozni, hiszen mi az épületet további albérletbe adtuk az egyetemnek. Hogy ők kiket és milyen jogcímen szállásoltak el, már nem tőlünk függött, a tudtunk nélkül történt. Miután az egyetemnek csak tíz hónapra kellett az épület, egy másik cégnek adtuk bérbe. A továbbiakban munkásszállóként fog üzemelni, hiszen a törlesztőrészleteket a lízingtársaság felé fizetni kell” – szögezte le RNDr. Klokner.
Delta
