Az MKP Stratégiai tanácsának január 29-én tartott szakmai konferenciáján Biró Ágnes, a párt kulturális alelnöke ismertette at MKP kulturális programjának vitaanyagát:
1. Bevezetés
Az elkövetkező időszakban az európai nemzetek és nemzeti kisebbségek jövőjének alakításában létfontosságú szerepe lesz a kultúrának. A nemzeti kulturális örökség megóvásának feladata mellett a kulturális sokszínűség tisztelete és a multietnikus társadalmak létrejötte olyan kihívás, amellyel szembe kell néznünk, és amely hatással lesz az identitásunkra, a kulturális értékeinkre. Új megközelítésekre, szemléletre lesz szükség, ami nem könnyű feladat, hiszen a többségi szlovák társadalom továbbra is ragaszkodik a politikai érdek diktálta múltszemlélethez és magyarellenességhez. A kisebbségi társadalmunkban pedig még erősen működnek a múltbéli rossz tapasztalatok során kialakult ösztönös félelmek és az eltúlzott alkalmazkodási hajlamok. Pedig a kultúrák közötti párbeszéd előfeltétele a felek egyenlősége a kölcsönös megértés és tisztelet.
A kultúra az önazonosság-tudat, az önbecsülés alapköve, közösségek, régiók, nemzetek létének és megmaradásának biztosítéka. De egyben a fejlődés legfőbb forrása is. Globalizálódó világunkban annak a kulturális csoportnak van jövője, amelyik képes kultúráját élő kultúraként megélni és a mindennapi élet szerves részévé tenni és egyben lépést tartani a világ legfejlettebb régióival.
Az ember saját kulturális közegében a legproduktívabb, ebben az otthonos világban a legkreatívabb. Éppen ezért kap az Európai Unióban kiemelt szerepet a kulturális sokszínűség. A gazdasági versenyképesség segítésében, a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében, az életminőség és az egészséges életmód javításában, az elvándorlás csökkentésében, a foglalkoztatásban, munkahelyteremtésben, a társadalmi feszültségek csökkentésében és a környezetvédelemben mindenekelőtt kultúránk értékmegőrző és egyben értékteremtő erejére számíthatunk.
2. Kiindulópontok
A magyar kultúra, mint nemzeti kultúra egy és oszthatatlan. Ennek szerves része az anyaországi, az erdélyi, felvidéki (szlovákiai), délvidéki és kárpátaljai és a világ különböző pontjain létező magyar kultúra, melyek egymást kiegészítve, egymásból táplálkozva egy egészként erősítik és gazdagítják Európa nemzeteinek kultúráit.
A rendszerváltás, majd az európai uniós tagság nem hozott megoldást minden problémánkra, sőt újabbak keletkeztek: a társadalmi kohézió meggyengülése, a közösségi ráfordítás, az állami költségvetés kultúratámogatásának csökkentése és kiszámíthatatlansága, az anyanyelvhasználat közéleti visszaszorítása és a nacionalista erők módszeres támadásai, valamint a kulturális kínálathoz való hozzáférés egyenlőtlensége helyzetünk, perspektíváink, stratégiai céljaink folyamatos újragondolását teszi szükségessé.
Kultúránkra nagy hatást gyakorol a szlovákiai és a magyarországi kulturális politika.
Céljaink meghatározását illetően mindkét kormányzattal szemben bizonyos függetlenséget kell kialakítanunk, hogy kultúránk fejlődése ne legyen a mindenkori kormányok politikai érdekeinek a függvénye. A felzárkózás és lépéstartás az európai általános trendekkel az Európai Unió kulturális rendszerének részeként az egyedüli járható út számunkra.
3. A kulturális stratégia alapelvei
1. közösségépítés,
2. értékmegőrzés,
3. értékteremtés,
4. modernizáció,
5. esélyegyenlőség és új lehetőségek teremtése,
6. fenntarthatóság.
1. Közösségépítés
A kultúra az összetartozás, egyéni és közösségi értékek, az önbecsülés megújító és megtartó ereje. A közösségépítés, az együvé tartozás tudata az egyének és a különböző kisközösségek, csoportok, települések közötti kapcsolatok kiépítésén, a közösségi életben való aktív részvételen alapul. A megerősödött és együttműködni tudó közösségek utat nyitnak a jól működő, versenyképes kultúra kialakítása felé. Fontos a vidék kulturális fejlesztése, egyéni arculatának kiépítése, a lokálpatriotizmus erősítése, a kulturális szolgáltatások elérhetősége és szélesítése, a kulturális élet fellendítése és vonzóvá tétele különböző társadalmi csoportok számára.
2. Értékmegőrzés
A szlovákiai magyarok önazonosságának alapköve a megkülönböztető magyar nyelv és az általa képviselt és továbbhagyományozódó sajátos magyar kultúra. Ennek szellemi, tárgyi, környezeti és intézményi megőrzése nem lehet vita tárgya. Csak ez van, amit a következő generációknak átadunk, magunk után hagyunk, illetve amivel folyamatosan gazdagítani tudjuk a kultúrát és a nyelvi közeget. Fontos szerepe van ebben a munkában a szakmai és kulturális szervezeteknek, a hagyományőrző csoportoknak, a könyv- és lapkiadásnak. Kultúránk dokumentálása, megőrzése, élő hagyománnyá tétele, nemzeti értékeink felmutatása jövőnk záloga.
Az élő magyar nyelv a legfontosabb értékünk, olyan alap, amely nélkül magyar kultúráról nem beszélhetünk. Csak amíg anyanyelvüket, a magyar nyelvet az élet minden területén általánosan használó egyének és közösségek léteznek, beszélhetünk élő magyar kultúráról. Az „államnyelvi” ideológia ellenében a magyar nyelv széles körű használata, sőt helyzetének javítása, presztízsének emelése megmaradásunknak legfontosabb előfeltétele.
3. Értékteremtés
A kultúra csak akkor él, ha a hagyományokra alapozva fokozatosan megújul. Éppen ezért különös figyelmet kell fordítani a szlovákiai magyarok kultúrájának egyik meglehetősen háttérbe szorított területére, a magas kultúrára. Tudományos és művészeti életünk ugyan gazdagabb lett az elmúlt évtizedekben, de támogatásra szorul. A szlovákiai magyar politikai életnek mindenekelőtt partnerként kell tekintenie a magas kultúra művelőire és műhelyeire, hiszen a kreativitás szabadsága a megújulás alapja. Az eddiginél jobban oda kell figyelni a művészeti műhelyekre, a tudományos eredményekre, folyamatosan be kell építeni és hasznosítani kell a kulturális életünkben.
4. Modernizáció
A tradicionális kultúraértelmezés mellett a modern, a változásokhoz idomuló és azokat befogadó elemeket szem előtt tartva, a „megőrző” funkció mellett a „teremtő”-re kell helyezni a hangsúlyt. Ez érvényes az identitásra is, vagyis arra, hogy ez ne a meglevő (és főként a múlt hagyományaira kapcsolódó) identitást, hanem az újítani képes és a szellemi modernitás (idő ökonómiája, nyitott időperspektíva, hálózatok gazdagsága stb.) elveit szem előtt tartó önazonosságot jelentsen.
5. Esélyegyenlőség és az új lehetőségek megteremtése
Mindenki számára elérhetővé kell tenni a kulturális javakat és szolgáltatásokat. Az esélyegyenlőség a regionális különbségek kiegyenlítését, a felzárkózás lehetőségének megteremtését jelenti mind az egyén, mind pedig a helyi és kisközösségek számára. A helyi, regionális és közösségi értékek egyforma jelentőséggel bírnak, nem szabad szelektálni közöttük, hanem elérhetővé kell tenni mindenki számára, erősítve ezzel az együvétartozás érzését.
6. Fenntarthatóság
Alapvető kérdés, hogy napjaink viharos politikai váltógazdálkodása közepette, hogyan tudunk egy olyan autonóm kulturális teret létrehozni, amely nyitott, környezete iránt érzékeny, befogadó, szolidáris és toleráns. A belső erőforrások mozgósítása, az értékek felmutatása és közvetítése lehet az alapja annak, hogy elkerüljük a válságállapotokat és önmagunkba zárkózva a nemzethalál vízióival foglalkozzunk. Tehát önmagunkra kell elsősorban támaszkodnunk, kultúránk fejlesztése érdekében az anyagi és intézményi feltételeket kell megteremtenünk, bátran felmutatni az értékeinket, és olyan formában közvetíteni azokat, hogy a velünk kontaktusban levő kultúrák és Európa számára is értékelhetők és értelmezhetők legyenek. A szolidaritás és kooperáció alapfeltétele a fenntartható fejlődésnek.
4. Stratégiai célok
I. Autonóm kisebbségi közművelődés és kultúra
II. A kulturális területi egyenlőtlenségek enyhítése
III. Az örökségvédelem beépítése a fejlesztési politikába
IV. Részvétel a döntéshozatalban
V. A magyar—szlovák viszony
I. Autonóm kisebbségi közművelődés és kultúra
• megőrizve az eddigi eredményeket kialakítani a kisebbségi közművelődés és kultúra szabad, autonóm jellegét,
• az intézményi keretek kialakítása, az önfenntarthatóság biztosítása,
• megteremteni fejlődésének jogi és anyagi feltételeit.
II. A kulturális területi egyenlőtlenségek enyhítése
• a kulturális értékek és azok hordozóinak (intézmények) azonos elbírálása,
• képzési programok beindítása, amelyek erősítik a kulturális szervezet (intézmény) hatékony működését, kapcsolati tőkéjét és szakmai felkészültségét (ne a halat vigyük, hanem a hálót),
• az információs technológia segítségével megteremteni a kulturális javakhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét és segíteni az új kulturális formák kialakítását,
• a hátrányos helyzetű térségek, a szórvány és kulturális (szubkultúrák) peremvidék szükségleteinek megkülönböztetett támogatása.
III. Az örökségvédelem beépítése a fejlesztési politikába
• biztosítani kulturális örökségünk megőrzésének és a kulturális innováció (a kultúrateremtő képesség fejlesztésének) feltételeit,
• örökségvédelmi célok régiófejlesztési tervekbe történő beépítése,
• az örökségi értékek védelmére szerveződő kistérségi, gazdaságfejlesztési programok összehangolása,
• kulturális örökségi értékekre alapozott vidékfejlesztés.
IV. Részvétel a döntéshozatalban
• alkotmányos jogunk az érdekérvényesítés, kultúránk és identitásunk fejlesztése. Ennek intézményi feltételei azonban nem alakultak ki. A nemzetközi dokumentumok támpontot adnak ehhez, a jövőben élnünk kell ezzel a lehetőséggel,
• az államéletben, a megyei és helyi önkormányzatokban ki kell alakítani azokat a szerveket, intézményi kereteket, amelyek az identitás megőrzése mellett, annak fejlesztését is lehetővé teszik,
• részt kell venni a döntéshozatalban és a döntések megvalósításában. A párt közvetítő szerepe mellett ebben a szakmai és társadalmi szervezetek tudnak hatékonyan szerepet vállalni.
V. A magyar—szlovák viszony
• a szlovákiai magyar kultúra nem csak közvetít, hanem jelen is van a nemzeti kultúrák érintkezésében,
• nagyon fontos a nemzeti kisebbségek kultúraközvetítő szerepe, ezt azonban sohasem alárendelt, megtűrt értelemben, hanem mindig a partnerségek keretében kell értelmezni
• megteremteni a szlovák társadalom tájékoztatásának állandó eszközeit a magyar álláspontról, annak jogos indítékairól, kulturális hátteréről
• a szlovák társadalomban általánosan elterjedt magyarellenes előítéletek eloszlatásának és megcáfolásának tudatos programszerű munkáját elindítani
5. SWOT analízis
(GYELV elemzés – gyengeségek, erősségek, lehetőségek, veszélyek)
Belső:
Erősségeink:
• felvidék gazdag kulturális öröksége
• szülőföldhöz való kötődés
• hagyományápolás, helyi tudás fejlesztése, helyi kezdeményezések, kulturális önszerveződés (megújult „régi” csoportok)
• a kulturális intézmények fenntartói, a helyi ill. megyei–regionális önkormányzatok intézményalapítási joggal rendelkeznek
• nemzetközileg ismert alkotók, művészek
• a kultúra és az oktatás terén tevékenykedő civil szervezetek
• Magyarországi és Európai Uniós források elérhetősége
Gyengeségeink:
• a szlovákiai magyar intézményrendszer társadalmi pozíciója és támogatása nem megoldott. A modernizációs folyamtokban rugalmatlan, maga alkotta etnikai határok közé szorult (bezárkózás)
• projektumíró képesség alacsony színvonala
• közművelődési és népművelődési képzés hiánya és a módszertani irányítás hiánya
• a médiumok megosztottsága, egyensúlytalansága
• világnyelvek nyelvismeretének hiánya, gyenge nyugati kapcsolatok
Külső:
Lehetőségek:
- országos és központi rendezvények új rendszerének létrehozása
- intézményrendszerek hálózatának szerkezeti átalakítása – új kapcsolatrendszerek kiépítése- önkormányzati és egyesületi intézmények szövetségei
- új kulturális tartalmakkal megtölteni a falusi és kisvárosi művelődési házakat és könyvtárakat, új kulturális tereket alakítva ki általuk
- regranting (újraelosztó) programok bevezetése (könyvelosztó intézmény)
- könyvszakmai társulás létrehozása (koordinálná a könyvek terjesztését, egyeztetne a kiadók közt, képviselné a fogyasztók érdekeit)
- közművelődési és népművelődési képzés újraindítása a Csemadokkal együttműködve (Művelődési Intézetének átszervezése) Költségvetési forrásokat biztosítani (állami?, önkormányzati – megyei …)
- kapcsolatépítés a szlovák civil szektorral
- intenzívebben belekapcsolódni a szlovák színházi életbe (kapcsolatfelvétel, együttműködés) az elszigeteltség csökkentése
- az önkormányzatok jogköreire és a magyarlakta régiók adottságaira alapozott tudatos/koordinált kultúrpolitikai stratégia kidolgozása
- a pénzügyi lehetőségek és források összehangolása (hatékonyabbá és eredményesebbé tenni a meglévő támogatási rendszereket).
- határon átnyúló együttműködés lehetőségeinek kihasználása
- a „magyar-magyar” kulturális kapcsolattartás új lehetőségei – az államhatárok jelentőségének a csökkenése
- az Európai Unió célkitűzése a kulturális sokszínűséget (diverzitást) megtartása
- nyilvános társadalmi vita a magyar kultúrát érintő legfontosabb kérdésekről
- nyugat-európai kapcsolatok bővítése, s példák, gyakorlati minták átvétele más EU tagok kisebbségeinek kulturális életéből. (szerkezeti, finanszírozási minták, a nemzeti többséggel való kapcsolattartás pozitív példái.
Veszélyek:
• a magyar lakosság egy megyében sem haladja meg az 30 %-t
• fokozódó szórványosodás és növekvő szlovák betelepülés a magyar etnikai területre
• a magyar nyelv presztízsének csökkenése, ezért a szlovák elemi iskolában tanuló magyar gyerekek arányának növekedése
• állami „önkény”, a kultúra túlpolitizálása és szabadságának korlátozása
• pénzhiány a kultúra „kiéheztetése” – bizonytalan finanszírozás
• fogyasztói társadalmi kultúra térnyerése
• a nem kereskedelmi médiák kormányfüggésének kialakulása, politikai nyomás (befolyás) növekedése. A kereskedelmi médiák profitorientáltsága.
• szakdolgozóinak hiánya (levéltárak, népművelők…)
6. Az kulturális stratégia lebontása szakterületek szerint
Szakterületek :
6.1 Örökségvédelem és közgyűjtemények
6.2 Közművelődés
6.3 Levéltárak
6.4 Könyvkiadás, sajtó, média és informatika
6.5 Vizuális- és előadó művészetek
6.1 Örökségvédelem és közgyűjtemények
Szlovákia gazdag, értékes magyar vonatkozású épített kulturális örökséggel bír. Köztudott, hogy a kulturális örökség védelme segít megőrizni a közösség identitását, erősíti összetartó képességét, hozzájárul a közösségek önmegújító erejének növeléséhez. A szűkös anyagi erőforrások miatt az épített (főleg Szlovákia déli részén a magyar vonatkozású) örökség állapotának általános leromlása, a közgyűjtemények feltételeinek elégtelensége és az azokban őrzött kulturális javak fokozott veszélyeztetettsége, a kulturális vagyon hasznosításának és a kulturális értékek hozzáférhetőségének alacsony foka a felvidéki magyar közösség számára komoly és halaszthatatlan kihívás és egyben feladat.
1) A szakterületek célkitűzése
Kiépíteni az örökségvédelem és a közgyűjtemények – a mindenkori kormánytól és kultúrpolitikától független – magyar intézményrendszerét.
2) A középtávon elérendő célok meghatározása
A felvidéki magyarság kulturális (épített, tárgyi, szellemi) örökségének felkutatása, felmérése, nyilvántartása, állagmegóvása, megőrzése, gyarapítása, láthatóvá tétele.
3) Prioritások kijelölése
• az épített kulturális örökség feltárása, értékleltár készítése és az ingatlan kulturális örökségben rejlő gazdasági- stratégiai potenciál felismerése
• örökségvédelmi célok régiófejlesztési tervekbe történő integrálása
• az kulturális örökségi értékekre szerveződő kistérségi gazdaságfejlesztési programok, kulturális örökségi értékekre alapozott vidékfejlesztés
• a határ menti közösségek (szervezetek) együttműködésének feltérképezése, ösztönzése,
• magyar szakmai műhelyek létrejöttének elősegítése
• magyar vonatkozású gyűjteményekből többnyelvű virtuális múzeum, kulturális adatbázis elkészítése
4) A megvalósításának eszközei
• képzések, továbbképzések. konferenciák szervezése, támogatása,…
• hatékony és (források szempontjából) koordinált támogatási rendszer működtetésének szorgalmazása – partnerségen alapuló társfinanszírozási formák létrejöttének támogatása (népszerűsítése)
• többéves kormányközi örökségvédelmi szerződési megállapodás megkötése
• a határmenti közösségek és szervezetek európai uniós pályázatokon való közös részvétel szorgalmazása
• szakmai szervezet a tájházak és falumúzeumok tevékenységének metodikai koordinálására; a tájházak /határon átívelő történelmi tájegységek, régiók/, falumúzeumok, emlékházak és emlékszobák létrehozásának támogatására, gyűjteményeik megfelelő kezelésére, dokumentálására
• informatikai fejlesztés szorgalmazása
5) A megoldást célzó feladatok, javaslatok meghatározása / felvállalása
• falu- és városszépítő mozgalmak támogatása.
• tematikus vándorkiállítások megrendezésének szorgalmazása
• a magyar nyelvterületen található múzeumokban és a műemlékeket jelölő tájékoztató szövegek (információs táblák) magyarul is olvashatóak legyenek
• a felvidéki magyar kultúra közvetítése, bemutatása belföldön és külföldön egyaránt. /komplex és specifikus kulturális bemutatkozások, „kulturális turizmus” stb./
6.2 Közművelődés
Felnőttoktatás és közművelődés
A közművelődés fogalma, mint ahogy az a megnevezéséből is kitűnik, a köz-, a társadalom minél szélesebb rétegei műveltségének, kultúrájának fejlesztését, ápolást jelenti.
A közművelődés a magyar kultúra széles alapja, az elit kultúra gyökere és befogadó közege. Tartalma: amatőr művészet, ismeretterjesztés, hagyományőrzés, közösségépítő rendezvények, ünnepek, felnőttképzés stb.
Az utóbbi két évtizedben a közművelődés szervezése komoly gondokkal küzdött. A közművelődési képzés kikerült az állami feladatok köréből, megszűntek a magyar nyelvű szakmai kiadványok, valamint az államilag támogatott szakmai képzések a népművelők, szakvezetők részére. A közművelődés szervezését civil szervezetek: egyesületek, szövetségek látják el. Ezek a szervezetek működési költségekre fordítható források hiánya miatt évről-évre puszta létükért, fennmaradásukért küzdenek.
1) A szakterületek célkitűzése
A közművelődésben végzett munka professzionálissá tétele, színvonalának emelése, az igényekhez való alkalmazkodás, a digitális technikák és műszaki megoldások alkalmazása. Újra állami feladattá tenni a szlovákiai magyar közművelődés kérdését.
2) A középtávon elérendő célok meghatározása
• minden régióban vagy kistérségi központban állami- vagy megyei költségvetésből tájházakat létrehozni, amelyek központjai lehetnének a hagyományápolásnak, nyári művelődési táboroknak
• a tájházak rendszerét (hálózatát) bekapcsolni a falusi turizmus fejlesztéséhez, helyi és regionális programok szervezésébe
• közművelődési szakképzés megteremtése
• kulturális menedzsment és programszervező képzés, művelődésszervezők, szakemberek magyar nyelvű képzése
• a tradicionális kulturális tereket – a múzeumok, könyvtárak, templomok, zeneiskolák, színházak, mozik (filmklubok) új tartalommal való megtöltése
• kulturális intézményfejlesztési stratégia kidolgozása
a „cigány származású magyarok“ művelődési igényeinek megoldása és integrálásuk a magyar intézményi hálózatba
• Szlovákiai Magyarok Művelődési Tanácsának létrehozása koordináló, kezdeményező és döntéshozó szereppel
3) Prioritások kijelölése
• CSEMADOK költségvetési támogatása
• CSEMADOK Művelődési Intézetének ernyőintézményé való kiépítése kihelyezett irodákkal Nyugat., Közép- és Kelet Szlovákiában
• néprajzi és népművészeti kutatóintézet és adattár, létrehozása
4) A megvalósításának eszközei
• projekt-kidolgozások, tankönyv- és szemléltetőeszközök a kulturális rehabilitáció érdekében
• együttműködés elmélyítése a Magyar Művelődési Intézettel és Hagyományok Házával
• a magyar kulturális és művelődési intézmények működéséhez szükséges anyagi fedezet állami költségvetésből való biztosítsa
5) A megoldást célzó feladatok, javaslatok meghatározása / felvállalása
• hatályos törvények módosítása (61/2002 Z.z. o osvetovej činnosti)
• a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvénytervezet előkészítése
• a Csemadok-ról és a Művelődési Intézetről szóló törvénytervezetek kidolgozása
6.3 Levéltárak
A levéltári forrásanyag a magyar identitás megőrzésének, a történelmi múlt megismerésének elsődleges forrása. 1918 után a mai Szlovákia területén a közigazgatás és intézményrendszer változásai és az egységes levéltári rendszer hiánya miatt és a szlovák köztudatban jelenlévő magyarellenesség okán nagy mennyiségű levéltári dokumentum semmisült meg. 1945-ben az egykori nagybirtokok és egyházközösségek levéltári anyagát, 1954-ben főleg a magyar nyelvű levéltári dokumentumokat érte veszteség. A levéltári anyag igazi szakmai feldolgozása Szlovákiában csak a 20. század közepén indult meg és helyenként csak a múlt század 80-as éveire jutott el minden levéltárba, mivel csak ekkorra kerültek a szlovák levéltárakba szakemberek.
A fennmaradt és pótolhatatlan magyar vonatkozású szlovákiai levéltári forrásanyag megőrzése és feldolgozása a magyar és az egyetemes európai kulturális örökség részeként komoly és felelősségteljes feladat, amelynek támogatását az MKP céljának tekinti.
1) A szakterületek célkitűzése
A múlt és a jelen magyar vonatkozású írásos emlékeinek megőrzése, feldolgozása és közzététele. Az egyházközösségeknél, lelkészségeken, parókiákon lévő magyar irategyüttesek megmentése, biztonságba helyezése és szakszerű gondozása.
2) A középtávon elérendő célok meghatározása
• az egyházi iratok feltárása, megőrzése, szakszerű gondozása,
• az egyházközösségeknél található történelmi dokumentumok feltárása és felügyelete
• gazdasági magánlevéltárak kialakítása,
• regionális magánlevéltárak kialakítása,
• a jelenben működő magyar intézetek levéltári anyagának megőrzése,
• a magyarnyelvű sajtó és médiatermékek megőrzése,
• a magánszemélyeknél lévő történelmi dokumentumok nyilvántartása, felmérése, megőrzése,
3) Prioritások kijelölése
• a legjobban veszélyeztetett levéltári anyagok feltérképezése, levéltárba szállítása, iratok restaurálása, biztonsági célú másolatok készítése,
• a levéltári dokumentumok savmentesítésének a beindítása,
• a levéltári anyagok ellenőrzött és megbízható digitalizációja
• a levéltárak szolgáltató funkciójának erősítése
4) A megvalósításának eszközei
• a levéltárak megerősítése és tudatos céltámogatása (az állami levéltári rendszer reformja, a levéltárak jogi önállóságának megvalósítása)
• új levéltári hálózat kiépítése (esetleges regionális magánlevéltárak kialakítása)
• a szaklevéltárosok számának emelése (magyar egyetemi képzés indítása a Selye J. Egyetemen Komáromban vagy annak szorgalmazása, hogy több magyar diák tanuljon a már meglévő szlovák vagy magyarországi egyetemeken)
• szakmai képzések szervezése, támogatása,
5) A megoldást célzó feladatok, javaslatok meghatározása / felvállalása
• A 2002-ben elfogadott 395. számú levéltári törvény módosítása, vagy új törvény kidolgozása,
• a hazai (állami) források bővítésének szorgalmazása
• a új támogatási gyakorlat kiépítése, társfinanszírozás bevezetése (állami + önkormányzati, szlovákiai + magyarországi + Európai Uniós források)
• pályázati források felkutatása, pályázatírás és tanácsadás
• preventív állományvédelmi koncepció kidolgozása és elterjesztése
• határmenti (főleg) egyházi levéltárak, valamint a levéltári szakmai szervezetekkel történő együttműködés szorgalmazása, fejlesztése.
6.4 Könyvkiadás, sajtó, média és informatika (irodalmi élet …, könyvtárak..)
Könyvkiadás
Öncélú könyvkiadás nem létezik. Minden létrehozott mű esztétikai értéket képvisel, az értéknek a példányszám és az olvasói érdeklődés (eladási mutatók) csak korlátozottan lehet fokmérője. Gyakran éppen a kis példányszámú, szűk olvasói réteget érdeklő kiadványok az irodalmi-művészeti folyamatok fontos, nélkülözhetetlen láncszemei.
A szlovákiai magyar könyv, lap és folyóirat kiadással foglalkozó intézmények – jogi formájukat tekintve általában gazdasági társulások, kft-ék – üzleti alapon jöttek létre, ám a behatárolt piaci viszonyokra való tekintettel létük a szlovákiai és a magyarországi támogatásoktól is függ. A kiadók a kisebbségi magyar kultúra világában fontos küldetést látnak el a kulturális alkotások közvetítésével.
Sajtó, média
Szükséges és megkerülhetetlen egy erős, objektív, országos terjesztésű írott „közszolgálati” tájékoztató orgánum, amely professzionálisan magas szinten, gyorsan és hatékonyan követi a társadalmi eseményeket, valamint véleményformáló ereje van.
Könyvtárak
A szlovákiai könyvtárak állami, önkormányzati vagy civil szervezeti tulajdonban vannak. A közkönyvtárakban található magyar könyvállomány hiányos, gyenge, a könyvtárak informatikai ellátottsága alacsony szintű. Fontos ezért a könyvszakma, pedagógusok, könyvtárosok bevonásával a szlovákiai és a magyarországi céltámogatások módosításával a közkönyvtárak és az iskolai könyvtárak állományának folyamatos gyarapodását biztosítani.
1) A szakterületek célkitűzése
Önálló (autonóm) magyar rádiós – és televíziós sugárzás, a piaci viszonyokhoz igazodó minőségközpontú könyvkiadás kiépítése, létrejötte. Az újonnan megjelenő könyvek köz- és iskolai könyvtárakba való eljuttatása
2) A középtávon elérendő célok meghatározása
• felvidéki magyar nyelvű elektronikus könyvtár létrehozása,
• a könyvtár, mint új tartalmakat felvállaló kulturális tér támogatása regionális és helyi szinten,
• alternatív hírforrások: magyar internetes hír- és szakmai portálok létrehozása,
• felvidéki magyarsághoz kapcsolódó kulturális és történelmi események, személyiségek filmes dokumentációjának elkészítése
3) Prioritások kijelölése
• a magyar könyv -, folyóirat- és lapkiadás stabilitásának megőrzése,
• fiatal alkotók támogatása,
• a gyermek- és ifjúsági irodalom támogatása és azok eljuttatása a köz- és iskolai könyvtárakba,
• a szlovák közszolgálati rádió magyar nyelvű sugárzási idejének növelése (URH-sávú) analóg és digitális sugárzási rendszerrel,
• az informatika fejlődési irányvonalainak és lehetőségeinek naprakész ki- és felhasználása
• önállóan szerkesztett TV-adás és stúdió,
• önálló szlovákiai magyar rádió.
4) A megvalósításának eszközei
• A támogatási rendszer működésének koordinálása, hatékonyabbá tételének szorgalmazása,
• Magyarországi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés továbbfejlesztése, közös fejlesztési koncepciók kidolgozása
5) A megoldást célzó feladatok, javaslatok meghatározása / felvállalása
• a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatról szóló törvény
• az ezen a területen hatályos (a magyar nyelv használatát akadályozó, korlátozó) törvények módosítása
6.5 Vizuális- és előadó művészetek (színházi élet, színpadi folklór…)
A színház világa, a magyar társulatok létezése, művek színpadra vitele, színpadi művek bemutatása az anyanyelvi kultúra megtartásában, ápolásában és a közösségépítésben fontos jelentőséggel bír. A szlovákiai magyar színházi intézmények (hivatásos és amatőr) szerény anyagi körülmények között, gazdasági megszorítások között működnek. A kedvezőtlen helyzet kialakulása nagymértékben összefügg a szlovákiai magyar közösségben történt demográfiai és etnikai változások, az elszlovákosodás és a szórványosodási folyamat térbeli kiterjedése és felgyorsulása, Szlovákia adminisztratív területi felosztása 1996-ban, a színházak megyei fenntartóság alá való sorolásával 2004-ben.
1) A középtávon elérendő célok meghatározása
a) Színházak
• kulturális missziót betöltő színházak működtetése
• magyar hivatásos színház intézményesített formában való müködtetése a Közép-Szlovákiai régióban
b) Vizuális művészetek
• támogatni a magyar kortárs és jelenkori képzőművészeti életet, annak országos és nemzetközi bemutatását
• települések együttműködése, közös művészi alkotások létrehozása
• A kimagasló alkotások és teljesítmények szakmai és morális elismerése
c) Népi és populáris kultúra
• új országos rendezvények kialakítása
2) Prioritások kijelölése
a) Színházak
• új színházi produkciók bemutatása
• a nemzeti identitást erősítő, kiemelkedő szakmai értékeket felmutató produkciók bemutatása
• a produkciók eljuttatása „vidékre”, tájolási programok segítése és anyagi támogatásának szorgalmazása.
• a felvidéki szerzők munkáinak megjelenítése a színpadon
b) Vizuális művészetek
• alkotóműhelyek létrehozása
• több művészeti ágat átfogó táborok támogatása
3) A megvalósításának eszközei
• a jelenlegi támogatási forma bővítése, társfinanszírozás szorgalmazása (több megye vagy önkormányzat összefogása)
• Európai Uniós tagságból eredő lehetőségek teljes körű kihasználása
• határon túli magyar színházak együttműködése, közös – határok felett átívelő programok tervezése
• szakmai továbbképzések, támogatások, és források bővítése érdekében ki kell használni az országok közötti kétoldalú együttműködés kereteit
4) A megoldást célzó feladatok, javaslatok meghatározása / felvállalása
• kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény kidolgozása
• támogatási rendszer működésének koordinálása
7. Konklúzió:
Az MKP kulturális politikájának célja a „megtartó” és „fejlődő” kultúra súlypontjainak kijelölése, a megvalósítás lehetséges eszközeinek számbavétele. Sikerének feltétele, hogy az európai térben Szlovákia és a szlovákiai magyarok kulturális igényeinek eleget tegyen. Megvalósítása az állami szervek, a megyei és helyi önkormányzatok, azok intézményei, a szakmai testületek, a kulturális és civil szervezetek együttműködésével történhet.
Csak a szakmai szervezetek, az önkormányzatok, a civil szféra és a gazdasági szereplők egymást kiegészítő összehangolt együttműködése képes olyan erőt kifejteni, amely a jelenlegi kormányzati törekvések ellenében is a stratégiai célok megvalósítását eredményezheti. Ebben a folyamatban az MKP csak kezdeményező, közvetítő és mozgósító szerepet vállalhat, mindenkor tiszteletben tartva a kultúra pártoktól és napi politikától független, autonóm voltát. A kultúra autonóm volta egyben azt is jelenti, hogy minden szereplője (intézmények, alkotók stb.) egyenlő elbírálás alá esnek, a politika részéről minden megkülönböztető lépés a kultúra belső erőforrásait gyöngíti, ami kihat az egész közösség életére is.
