Életének 85. esztendejében visszaadta a Lelkét Teremtőjének Marczell Béla néprajzgyűjtő, muzeológus. Temetésére február 12-én kerül sor szülőfaluja, Kisudvarnok temetőjében, 13:30 órai kezdettel.
Elvesztése mély fájdalommal érinti nem csak szűkebb környezetét, de az egész felvidéki és összmagyarságot is.
Szerkesztőségünk is osztozik a család gyászában és őszinte részvétet kívánunk, de közösen bízunk benne, hogy Béla bácsi a Teremtő mellől figyeli a csallóközi embert és lelke békét nyer a másvilágon.
Marczell Béla
1924. 10. 14., Kisudvarnok
Néprajzi gyűjtő, muzeológus. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban és Dunaszerdahelyen végezte, majd a magyarországi Komáromban érettségizett (1945). A budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet (1950). Dunaszerdahelyi középiskolákban tanított (1951–1960), majd nyugdíjba vonulásáig (1986) a Csallóközi Múzeum néprajzos munkatársa, 1960–1976 között igazgatója volt. Létrehozta a múzeum első állandó kiállítását, és több csallóközi tájház berendezése is az ő nevéhez fűződik. Egyik megalapítója, majd elnöke a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak (1969–1972). Ismeretterjesztő és adatközlő jellegű munkái (elsősorban a csallóközi szokások és hitvilág témaköréből) a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum Értesítőjében, valamint hazai és magyarországi kulturális lapokban, tudományos folyóiratokban jelennek meg (A Csallóköz hiedelemvilága. Dunaszerdahely 1994; Naptár és néphagyomány. Csallóközi népszokások. Dunaszerdahely 1997). A Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja (1994).
Felvidék Ma, atos
