A gyenge pénznem a termékkivitelt segíti,- állítják a szakemberek. A világgazdasági válság érdekes jelenséget hozott felszínre. Egyre több ország használja „fegyverként” saját pénznemét, hogy előnyt szerezzen a piaci harcban az exportja térnyeréséért.
A Die Welt német gazdasági napilap erre a tényre hívja fel a figyelmet, tapasztalatokat merítve az eddigi gazdasági válságokból. Megállapítja, ebben a piaci harcban mindig az győzött, amely országnak a leggyengébb volt a fizetőeszköze. A krízisen is ez az ország jutott túl legkönnyebben.
A Szingapúri Központi Bank igazgatója, Goh Csok-tong ennek szellemében tegnap jelentős gyengítést hajtott végre a szingapúri dollár kurzusán. A városállam 1965 óta, történelmének legnagyobb gazdasági válsága elé néz. Ezért született az említett a döntés. Az olcsó hazai fizetőeszköz likvidálja az országban meglevő erős külföldi pénzeket.
A Die Welt szaklap szerint a pénznemek harca megkezdődött. Az egyes országok központi bankjai saját pénznemeik gyengítésére érdekében avatkoznak be az árfolyamok alakulásába. Súlyos milliárdokért vásárolnak értékpapírokat más fizetőeszközökben, vagy alacsony kamatért kölcsönzik bankjaiknak, hogy olcsóbbá, hozzáférhetőbbé tegyék a hitelnyújtást, illetve gyengítsék a hazai pénznemüket. Ezzel a beavatkozással próbálják segíteni a termelői szférát, hogy az áruik külföldön piacot találjanak. Az olcsó hazai fizetőeszköznek két nagy előnye van. A hazai termelők a konkurenciával szemben, könnyebben jutnak vásárlókhoz a külhoni piacokon, amely az export fellendülését segíti, és otthon munkahelyeket teremt. A gyenge hazai pénzeszköz automatikusan elnyeli a drága külföldit. Kiűzi saját piacáról, mert az nem jut termékvásárláshoz, ezáltal a gyenge pénznem hazájában az erős pénz életképtelenné válik. A másik előnye, hogy kényszer nélkül kerülhető el, az erős pénznem hatása nélkül, a hazai pénznem leértékelése.
Az Európai Központi Bank még ki várár az euróval, de már figyeli a piaci mozgásokat. A devalváció (pénznem leértékelés) tehát a gazdasági válság mentsvára. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Svájci Központi Bank is támadásba lendült saját pénznem ellen. Már március közepén jelezte, hogy be fog avatkozni saját pénznem ellen, ha az a devizapiacon tovább folytatja egészségtelen erősödését. Jelen pillanatban már folyik a beavatkozás. A svájci bank óriási összegekért vásárol más pénzeket, hogy a frankot gyengítse, és a haza termékek ne szoruljanak ki a világpiacon megszerezett pozícióikból. Hasonló lépéseket tervez Svédország is. A svéd Riksbank kormányzója, Lars Svensson azt nyilatkozta, „A hazai pénznem-leértékelés minden intézkedésnél a leghatékonyabb módja a piacok megőrzésének.” Ezt a módszert Svédország már 78 évvel ezelőtt is kipróbálta, sikeresen. 1931-ben hasonló leértékeléssel mentette meg a svéd exportot, és ezzel az ország gazdaságát. Más országok pénzük védelme érdekében áttértek az aranyfedezetre, hogy megálltság az értékingadozást. Ők lettek a vesztesek. A svéd korona akkor 40 százalékot esett az amerikai dollárhoz képest. Viszont megállította a svéd gazdaság hanyatlását, a várt depresszióját. Akkor a gyenge korona a svéd termékeknek utat talált Európa piacára.
A forgalomban lévő több hazai pénz, szintén a leértékelést gyorsítja.
Ezt a módszert választotta az Amerikai Központi Bank, a FED. Amint ezt a szándékát bejelentette, hogy kedvező hitelfeltételekkel több pénzt bocsát a hazai bankok részére, egy nap alatt 6 százalékot esett a dollár értéke. Az elemzők szerint a FED beavatkozásának köszönhetően, az amerikai dollár tovább fog gyengülni, – a valós értéke alá -, ami az amerikai termékek piacra találását fogja segíteni. Következményeként várható a világ legnagyobb ipari termelésének fellendülése, amely újra ütembe helyezheti az egész világ gazdaságának hajtómotorját.
Az ázsiai pénznemek ugyanezt a taktikát választották. Például a dél-koreai pénznem, a won az elmúlt hetekben 47 százalékot gyengült az amerikai dollárhoz képest. Tehát, elkezdődött a pénznemek harca egymással, a hazai termékek külföldi piacszerzése érdekében. Győz az, aki a legtöbb taktikai érzékkel és stratégiai lehetőségekkel fog manőverezni a pénzpiacokon.
Viszont, ez a harc nem folyhat örökké. Szükség lesz egy megállapodással megállítani. Hasonló egyezséggel, mint a 78 évvel ezelőtti válságot megállító Bretton Woods egyezmény volt, amely ugyan, csak a második világháború után lépett életbe, de megállította nemcsak a háborút, hanem a pénznemek harcát is.
Felvidék Ma, ddg
