(A Zárónyilatkozat ismertetésével kiegészítve) Szegeden magyarországi és határon túli magyar közéleti személyiségek és egyházi méltóságok egyöntetűen felemelték szavukat a szeptember 1-jén életbelépő szlovákiai államnyelvtörvény ellen a szegedi Dómban Pünkösdváró Európa címmel megrendezett Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón.
Közéleti személyek
Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke
„Nyilvánvalóvá kell tennünk, az anyanyelvünkhöz, a kultúránkhoz, a hagyományainkhoz való ragaszkodás egyetlen dolgot jelent, küzdelmet a lelkekért. Az esetleges, vélt vagy valós történelmi sérelmek nem szolgáltathatnak alapot arra, hogy bárkinek emberi vagy kisebbségi jogát korlátozzák. (…) Európa akkor lesz igazán erős, ha a szomszédos népek tisztelni fogják egymást. Húsz évvel ezelőtt nem azért vettünk részt a rendszerváltásban, hogy egy „kommunisztikus diktatúra” helyet most egy „nacionalista diktatúra” jöjjön létre” – hangsúlyozta Csáky Pál.
Tőkés László, erdélyi EP-képviselő
Az Európai Uniótól joggal várjuk el, hogy ne folytasson „struccpolitikát”, hanem utasítsa el az alapelveivel ellentétes szlovákiai államnyelvtörvényt – mondta. Tőkés László hangsúlyozta, az unióban nem két ország belügyének, hanem egyetemes európai kérdésnek kell tekinteni a kisebbségek ügyét.
Schmitt Pál, az Európai Parlament néppárti alelnöke (Fidesz)
„A nyelvet nem adjuk, ez az utolsó szalmaszál. Be fogjuk bizonytani, hogy a tizenötmillió magyar szereti nyelvét és komolyan veszi” – közölte a politikus, aki ígéretet tett rá, a maga eszközeivel mindent meg fog tenni az Európai Parlamentben adiszkriminatív jogszabály ellen.
Surján László Európa Néppárti EP-képviselő
A szlovák kormány az etnikai kártyával a demokráciát veszélyezteti – hangsúlyozta Surján László. A szlovák koalíció úgy használja az államalkotó nemzet fogalmát, hogy ebből kirekeszti az őshonos magyar kisebbséget – fogalmazott a képviselő.
Semmi mást nem követelünk, mint a vonatkozó nemzetközi szerződések szellemének és betűjének betartását – mondta a politikus, aki a törvény abszurditásának nevezte, hogy a jogszabály akkor is aszlovák nyelv használatára kényszeríti a magyar kisebbség tagjait, ha egyetlen szlovák sincsen jelen.
Egyházi méltóságok
Az ember legalapvetőbb joga, hogy anyanyelvét használhassa – mondta Bábel Balázs, a Kalocsa-kecskeméti Egyházmegye érseke.
Fazekas László, a Szlovákiai Református Egyház püspöke elmondta, amikor felemelik szavukat, akkor azok ellen harcolnak, akik saját karrierük érdekében mindent megtesznek, akiknek semmi sem drága,akik fájdalmat okoznak, és nyugtalanságot, félelmet keltenek.
Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke arra kérte a hívőket, hogy mindaddig, amíg a törvényt vissza nem vonják, imádkozzanak felvidékitestvéreikért.
Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke szerint a sokszínű, soknyelvű Kárpát-medencében természetesnek kellene, hogy legyen, hogy több nyelven, kinek-kinek az anyanyelvén folyjon aszertartás a templomokban.
Bálint Benczédi Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház püspöke hangsúlyozta, nemzeti szolidaritásra, összefogásra van szükség minden magyarellenes megnyilvánulás ellen. „Illő és fontos, hogyösszefogjunk, és kifejezzük együttérzésünket felvidéki magyar testvéreink iránt” – mondta.
Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke kifejtette, ma is érvényben van az az isteni parancs, hogy mindenkinek anyanyelvén kell hallania Isten üzenetét. A szlovákiaiállamnyelvtörvény annak ellenére korlátozza a felvidéki magyarságot hitéleti tevékenységében, hogy az államhatalomnak a világon sehol sincs joga beleszólni az egyházak belső életébe.
Zárónyilatkozat
A zárónyilatkozat szerint a Kárpát-medencei magyarság a szegedi Dómban összegyűlt tagjai és képviselői „megdöbbenéssel és egymás iránti testvéri szolidaritással” állapítják meg, hogy a volt szovjettábor országainak legtöbbjében „az egykori nacionál-kommunista rezsimek” szelleme kísért, és azok „elnyomó, jogfosztó, magyar- és kisebbségellenes, intoleráns és diszkriminatív” módszerei is tovább hatnak és érvényesülnek.
A szegedi Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó résztvevői, egyházi és polgári és politikai képviseletei a mintegy 600 ezres lélekszámú, Szlovákia lakosságának több mint 10 százalékát kitevőfelvidéki magyarság iránti együttérzéssel emelik fel szavukat, és tárják a demokratikus nyilvánosság elé a 2009. szeptember 1-jével hatályba lépő szlovákiai államnyelvtörvény ügyét, „annak haladéktalan felülvizsgálatát, illetve visszavonását követelve a posztkommunista szlovák kormánytól” – áll a nyilatkozatban.
„Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartjuk az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, mely szerint sem a szlovák nyelvtörvény – sem Sólyom László magyar államelnök Szlovákiából való botrányoskiutasítása – nem tartozik az Európai Unió illetékességi körébe, hanem a két uniós tagország belügyének számít” – olvasható a dokumentumban.
Az állásfoglalás idézi Jerzy Buzek EP-elnököt, aki szerint a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem a európai integráció szellemiségének és a demokrácia elvének is, s így már nem csupánszlovák-magyar ügy.
A találkozó résztvevői „ugyanebben az értelemben” utalják az európai közösség elé a másik uniós tagország, Románia magyarságának emberi és kisebbségi jogi sérelmeit is, többek között acsángómagyarok erőltetett asszimilációjának és a készülő diszkriminatív tanügyi törvénynek a kérdését, továbbá a szerbiai magyarveréseknek, valamint az ukrajnai kisebbségi oktatás módszeres elsorvasztásának az ügyét is.
– mti, Felvidék Ma –
