(Frissítve) A kormány programnyilatkozatával tegnap délután a parlamenti bizottságok foglalkoztak, s mint kiderült: a tanulópénzt a koalíciónak meg kell fizetnie. Mivel az emberjogi és kisebbségi bizottságban a képviselők jelenléte a szavazás idejére patthelyzetet mutatott, nem született érvényes határozat a kormányprogramról. A többi bizottságban megvolt a koalíciós fölény, így a szükséges támogatást is megkapta az előterjesztés.
A bizottsági vitákban a Smer képviselői nem vettek részt, puskaporukat nem akarták idő előtt ellövöldözni, azt a mai plenáris vitára tartogatták. A második vitanapot a házelnök, Richard Sulík (SaS) felszólalása indította, s alapvetően a Fico-kormány elmúlt négy évét bírálta, szellemesen és szarkasztikusan. Sulík kijelentette: örül, hogy jobb idők jönnek Szlovákiában, mert a Fico-éra „ a sötétség, a döbbenetes szakmai dilettantizmus kora volt”. Az új kormány azzal indul neki a munkának, hogy jó dolgokat hagyjon maga után, mert nekik Fico rekord-deficitet hagyott, igen szerény növekedés mellett, ami még a Dzurinda-kormány által indított folyamatok tehetetlenségi nyomatékának köszönhető. Az egyetlen önálló Fico-alkotásnak Sulík az elektronikus útdíj-rendszert nevezte, amely elkészült ugyan, de a négyéves kormányzás minden baját magán viseli. Ezért is nevezte kiemelten fontosnak a közügyek átláthatóságát. Sulík szívügyének a járulékrendszer reformját tekinti, s örül, hogy ennek végrehajtását a programnyilatkozatban támogatja a kormány. Sulík kijelentette: ők is követhetnek el munkájuk során hibákat, de fő törekvésük az lesz, hogy ne szégyenkezve kelljen távozniuk a hatalomból.
Sulík után a parlament alelnöke, Robert Fico (Smer) következett a felszólalók sorában. Kikérte volt kormánya nevében, hogy utódjai „romokban heverő gazdasággal” ijesztgessenek, a gazdasági adatokat is felsorolta, elmondta: sehová nem vezet az előd besározása. Azt mondta: korrupcióról egy olyan kormányban, ahol az SDKÚ viszi a prímet, csak nagyon visszafogottan beszélne, mert a titkos pártszámlák ügye még mindig tisztázatlan. (Ezért a megjegyzésért hangos nevetéssel jutalmazta őt a koalíciós oldal.) Fico a kormánykoalíció stabilitását is górcső alá vette. Szerinte már nem négy párti, hanem öt párti koalícióról kell beszélni, s csak idő kérdése, mikor válik nyíltan hat pártivá a Most-Hídban ülő OKS révén.
Maga a kormányprogram Fico szerint populista ígérethalmaz, hogy minden lakossági rétegnek adjon valamit – szóban. Párhuzamosan csalás is, mert olyan dolgokat ígér, amelyeket nem tud teljesíteni, s itt a kilenc alkotmánymódosításra gondolt, amihez háromötödös parlamenti többség szükséges, ennyije pedig a koalíciónak nincs. Fico szerint olvashatatlan és megfoghatatlan, hogyan akarja a kormány helyreállítani a közköltségek egyensúlyát, és a szociális ígéretekben sem bízik, mert konkrétum azokban sincs, inkább olyan megfogalmazások olvashatók róla, amelyeket nem lehet egyértelműsíteni. Fico megígérte: a szociális vívmányokat meg fogják védeni. A sztrádaépítési javaslatokkal kapcsolatosan pedig megismételte elcsépelt jelszavát, hogy a legdrágább autópálya a meg nem épített autópálya… Fico szerint a kormány újra privatizálni fog, liberalizálja a társadalmi viszonyokat, s ehhez a pártja nem fog hozzájárulni. Inkább majd baloldali módosító javaslatokkal igyekeznek javítani a szerinte rossz irányt mutató tendenciákat.
Hosszú felszólalására Fico epés megjegyzéseket kapott kormányoldalról. Peter Zajac (Most-Híd) azt mondta neki: ha indiánok lennénk, magának „Hazug Nyelv” lenne a neve, Igor Matovič (SaS) meg olyan családapához hasonlította, aki 40 százalékkal többet költ, mint a család jövedelme. Martin Fronc (KDH) Ficót nevezte az emberek félrevezetőjének, a most felkínált segítséget meg azzal utasította el: olyan ez, mintha a vízimanó kínálná a segítségét a fuldoklónak”.
Ivan Mikloš pénzügyminiszter keményen válaszolt Fico bírálataira, arról beszélt a vitában, mit örökölt a Fico-kormánytól az ország. Nos: az ország megítélésének romlását, a gazdasági eredményekben a folyamatos lefelé csúszást, az eladósodás növekedését és a korrupció eddig soha nem látott mértékét. Mindehhez működésképtelen bíróságokat, romló vállalkozói környezetet. Ráadásul a pénzügyminisztériumban kifizetetlen számlákat találtak, melyek tovább növelik a hiányt. Mikloš szerint a szociális helyzet sem javult, mert a kormány bénasága miatt emberek tízezrei vesztették el munkájukat. Pedig Mikloš szerint Fico kormánya 25 milliárd euróval többől gazdálkodhatott, mint a második Dzurinda-kormány, s még sem vitte előre az országot.
Délután Igor Choma (Smer) az állami nagyberuházások sorsát feszegette. Sajnálta, hogy az előző kormány sok elképzeléséről lemond a Radičová kormány, mert ezek a gazdaságot élénkítették, mondta, és felsorolta: hány kilométer sztrádát épített a Fico-kormány, s mennyivel kevesebbet annak idején Dzurinda kabinetje.
Pavol Hrušovský a KDH vezérszónoka viszont teljes mértékben megvédte a programnyilatkozatot, akkor is, ha benne egyetlen párt programja sem valósul meg teljes egészében. Hrušovský kiemelte: ha a program nem kínál is megoldást minden problémára, jobb jövőt, szebb távlatokat mindenképpen.
Anna Belousovová, az SNS vezérszónoka rúgott egyet mindenkin a kormányban. Ecsetelte, ki kicsoda az OKS-ben, s miért nem lenne helye a parlamentben, amire Peter Osuský tárgyi megjegyzésében arra kérte: őt is káderezze legközelebb. Belousovová sokat beszélt, sokat idézett a programból, és eleve kifogásolta, ami Magyarországra vonatkozott. Kifogásolta: miért Magyarországgal akarja összekötni az energetikai hálózatokat a kormány, miért nem Ukrajnával? És miért paktál Budapesttel? Erre Martin Poliačiktól (SaS) kapott olyan választ, hogy szeretné-e, ha a gázszállítás leállítása után a villanyáramot is „elzárná” Kijev. Többen pedig azt tették szóvá, hogy Belousovová már a Magyarország szó hallatán elutasít mindent, akkor is, ha az Szlovákia javát szolgálná. Jozef Viskupič (SaS-OĽ) pedig azt közölte vele: ő azért kezdett el politizálni, mert tovább már nem kívánt szégyenkezni amiatt, hogy külföldi ismerősei Szlotákiának hívják Szlovákiát.
Az SDKÚ-DS vezérszónoka, Jozef Mikuš frakcióvezető támogatásáról biztosította a programot minden tökéletlenségével együtt. Sólymos László a Most-Híd nevében szintén így tett. A kormányprogramot jónak tartja, mondta, az érzelmeket a dokumentumban és a parlamentben is elfogadja, fejtette ki, mert a politikus is ember. A koalícióban kiegyensúlyozottak a viszonyok, ezt tükrözi, hogy a kormányprogram sem célokat, hanem módszereket fogalmaz meg a felelős cselekvéshez. Amolyan receptnek nevezte, amely alapján lehet jól kormányozni. A kisebbségek pártja is vagyunk, ezzel együtt az együttműködésé is, ezért bízunk a különböző pártok együttműködésének lehetségességében, zárta felszólalását, amivel tapsot aratott a plénumban.
A vitába ötvenheten jelentkeztek be, így a bizalmi szavazásra valószínűleg csak pénteken kerül sor.
Felvidék Ma
