Martonyi János Magyarország külügyminisztere csütörtökön átadta a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismeréseket, amelyet minden évben a Lánchíd 1842. évi alapkőletételi ünnepségének évfordulójához kötünk.
Az idei kitüntettek: Granasztói György Halzl József, és Schöpflin György. Ezt az elismerést azok a szakemberek kaphatják meg, akik hosszú időn keresztül tevékeny részt vállaltak Magyarország külkapcsolati érdekeinek előmozdításában.
Martonyi János köszöntőjében arról beszélt, hogy a kitüntetett személyek életműve azt az egységet is jelképezi, hogy „soha nem láttunk ellentétet a nemzetpolitikánk, a közép-európai, szomszédpolitikánk és európai politikánk között”. Mint mondta, ezek a politikák soha nem állíthatók egymással szembe, és a kitüntettek tevékenysége ezt példázza. A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy Magyarországot a szomszédos országokkal sorsközösség fűzi egybe, és az, hogy Magyarország nem mond le a nemzetegyesítés gondolatáról, az „egy pillanatig nem állítható szembe” az ország európai integrációs politikájával.
Halzl József kiemelkedő szakmai pályafutása mellett közéleti szereplőként is sokat tett a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának erősítése érdekében. 1990 óta elnöke a Rákóczi Szövetségnek, amely szervezet célja a határon túli magyar kisebbségek kulturális és érdekképviseleti tevékenységének segítése. A Szövetség támogatásával számos ifjúsági találkozót rendeztek a magyar és a többi Kárpát-medencében élő nemzet fiataljainak részvételével. Az utóbbi években nyári táborokat is szerveztek, mint például a Kárpát-medencei történelemtanárok táborát. Halzl József a kilencvenes években a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójaként kezdeményezte a CENTREL, azaz Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország Villamos Társaságainak Szövetségét.
Granasztói György közel félévszázados tudományos munkásságával és közéleti szerepvállalásával sokat tett a magyar-francia kapcsolatok elmélyítéséért. Tevékenységének elismeréseként számos magas francia állami kitüntetésben részesült, többek között a Francia Becsületrend lovagi fokozatának kitüntetettje. Történészi pályafutása során, francia hatásra, a társadalomtörténet kutatása felé fordult. A rendszerváltozást követően hazánk NATO- és EU-nagykövete volt Brüsszelben, azt követően pedig a Magyar Külügyi Intézet elődjének (Teleki László Intézet) igazgatója volt. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen megalapította a magyar-francia posztgraduális műhelyt és doktoriskolát, majd sokáig vezetője is volt annak. Jelenleg az egyetemi oktatás mellett a Magyar Szemle és a Hungarian Review folyóiratok kiadója.
Schöpflin György egyetemi professzorként több évtizeden át folytatta az európai nemzeti kisebbségek kutatását és munkásságával előmozdította a kisebbségi kérdés jelentőségének elismerését. Európai parlamenti képviselőként segítette a magyar EU-elnökségre való felkészülést és jelentős mértékben hozzájárult a magyar elnökség politikai és szakmai sikeréhez. Szakmai pályafutását a Királyi Nemzetközi kapcsolatok Kutatóintézetében (Chatham House) kezdte. Ezután közel harminc évet tanított a Londoni Egyetemen, ahol a Nacionalizmus Elméletek Központjának igazgatói tisztét is ellátta. A Fidesz-MPSZ jelöltjeként az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották 2004-ben, majd 2009-ben újraválasztották. Tagja az EP alkotmányügyi bizottságának, valamint a nyugat-balkáni delegációjának.
