A kormány mai első őszi ülésén még érződött a nyári hangulat, a szabadság könnyedsége. A kormánytagok a programon szereplő pontok megtárgyalásába nem nagyon merültek bele. Amit lehetet, áttettek a következő hét kormányülésének napirendjébe.
Így a nyugdíjak valorizációjával kapcsolatos törvénymódosítás is. Megtárgyalásra csupán néhány törvényjavaslat került.
Ezek között szerepelt a két alkotmánytörvény. Az egyik Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter előterjesztésében, amely a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a Bírósági Tanács elnökének funkcióját hivatott különválasztani. Jelenleg mindkét funkciót Stefan Harabin tölti be, és ezt a helyzetet sokan, köztük civil- és jogvédő szervezetek is élesen bírálják. A törvényjavaslat szeptemberben kerülne a szlovák parlament elé. Elfogadásához 90 képviselő igenszavazata szükséges, tehát az ellenzék beleegyezése nélkül elfogadásának nincs esélye. Amint arról a tárca vezetője sajtóértekezleten beszámolt, van remény arra, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Smer a funkciók kettéválasztását támogatni fogja. Hasonló sors vár Ivan Miklošnak, a kormány pénzügyminiszterének az államadósági plafonjáról szóló törvényjavaslatára is. Erről már bővebben a beharangozó jegyzetünkben szóltunk. A törvényjavallat Szlovákia államadóságának felsőhatárát hivatott megszabni, amelyen túl egy kormány sem léphetne. A javaslat az éves nemzeti jövedelem 50, vagy 60 százalékban határozná meg a mindenkori kormány által felvehető hitelek nagyságát. A túlköltekező kormány az ország irányítására elvesztene legitimitását, ami a kormány bukásával volna egyenlő. A törvénytervezet még sok részletében nyitott, de már folynak az egyeztetetések az ellenzékkel a közös javallat kidolgozására. A hitelplafon-törvénnyel kapcsolatban a koalíció képviselői a Smer szociáldemokrata párttal folytat konzultációkat, és az elképzeléseiket közösen terjesztik majd a parlament szeptemberi ülése elé.
Zöld utat kapott a belügyminiszter migrációs-törvénytervezete, hasonlóan mint az okmánybélyegek megszüntetéséről hozott törvényerejű rendelet. Ennek értelmében: az állami illetékek fizetőeszközeként szolgáló okmánybélyegeket 2013 végéig kivonják a használatból. Minden illetéket a helyszínen készpénzben vagy bankkártyával lesz módunk megfizetni. Daniel Lipšic belügyminiszternek a korrupció visszaszorítását célzó törvénytervezet átdolgozott formában kerül majd a parlament elé. Kimaradnak belőle a polgárok bevonását célzó passzusok. A sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elhangzott egy korrupcióval kapcsolatos friss bűnügy leleplezéséről szóló tájékoztató is. Talán végre rács mögé kerül az első ügyeskedő és megbízottjai. A pénzátvételkor letartóztatott személy az állami támogatások megítélése után visszaigényelt 10 százalékos „provízió” pénzbeszedője volt. Azt sem I. Radičová, sem D. Lipšic nem árulta el, hogy melyik koalíciós párt nevében próbálták a támogatást nyert sportpálya tulajdonosát kenőpénz fizetésére kényszeríteni.
Ivan Miloš pénzügyminiszter a 2012-es év költségvetési mutatóihoz keresi a bevételi forrásokat, ezért az új adók kivetésével kapcsolatos javaslatai még tárcaközi egyeztetésen esnek át. Ma a kormány még nem döntött az alkoholra és a borra kivetett adók emeléséről. Arról viszont igen, hogy jövőre elkezdik a hadsereg és a rendőrség modernizálását. A pénzügyminiszter feladta lesz a fejlesztéshez szükséges pénzek előteremtése.
Lucia Žitňanská a sajtóértekezleten beszámolt a bíróságok működésének átláthatósága érdekében tett intézkedések második csomagjáról is. Ebben szerepel a már említett alkotmányos törvény, ezen kívül a bírák értékelésének új formája, amellyel az ügyek tárgyalásának hatékonyságát szeretnék növelni. A csomagban szerepelnek olyan törvénymódosítások, amelyek a tárgyalások elhalasztásának okait szűkítik. A polgári perekben, a gyermekláthatóság ügyeivel kapcsolatban megemlítette, bírói szemléletváltásra van szükség az egyik, vagy a másik szülő látogathatásának megítélésekor. Nem a szülők, hanem a gyerek érdeke, hogy a neveléséből mindkét szülő kivegye a részét.
Szándékosan hagytam utoljára a mai kormányülés talán legfontosabb döntését, amely a katasztrófavédelemmel kapcsolatos. Tapasztaljuk, hogy egyre gyakrabban ér bennünket természeticsapás, ahol szükség van a védelem gyors és hatékony bevetésére. A mai napig egyetlen kormánynak sem volt ezzel kapcsolatos intézkedési terve, sőt speciális költségkerete sem, amelyből a bevetések kiadásait térítették volna. A kormány mai döntése alapján, nemcsak a kormány, hanem a megyei önkormányzatok is kötelesek katasztrófa esetére tartalékalapot létrehozni. Ebből fogják fedezni a megye területén előállt szükséghelyzetek költségeit és a károsult polgárok vagyoni értékvesztését. Ma döntöttek arról is, hogy a kormány tartalékalapjából 400 ezer eurót meghaladó kártalanítást kapnak azok a községek, ahol tavasz óta árvíz pusztított.
Felvidek.ma, DG
