Szlovákiában csökken a rétek és legelők területe, kevesebb szarvasmarhát és sertést tenyésztenek és csökken a háztáji kertek területe is. E jelenségekre hívta fel a figyelmet a Statisztikai Hivatal az Eurostat felmérések kiértékelése után. A farmok összeírása a 2001 és 2010 közötti változásokat hasonlította össze.
A mezőgazdasági termelés csökkenése, az intenzív gazdálkodásról az extenzívre történő átállás, az egykor fejlett háztáji gazdálkodás iránti érdeklődés csökkenése nem lepte meg a szakembereket. „A szlovák társadalom 1989-től gyorsan változik, és vele változnak az emberek prioritásai is, valamint a kormányoké, amelyek az állami agrárpolitikát formálják.” –reagált a közzétett adatokra Ladislav Hetényi, a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóközpont munkatársa.
Szlovákiában jelenleg 464 ezer darab szarvasmarhát tenyésztenek, ebből mindössze 154 ezer a fejőstehén. Bár az utóbbi évtizedben megállt a kilencvenes években tapasztalt visszaesés, mikor a gazdák körülbelül 1 millió szarvasmarhát küldtek a vágóhídra, vagy adtak el. Hasonló folyamatok voltak megfigyelhetők a sertések esetében is. „Az állatfarmok leépülése mögött az árak hirtelen csökkenése áll, de felelős érte a szlovák és a brüsszeli mezőgazdasági politika is.” – mondotta a Szlovák Mezőgazdasági Főiskola Menedzsment Tanszékének tanára, Mária Kadlečíková.
Kadlečíková szerint a jelenlegi visszaesés a mezőgazdász szakma alábecsülésének és a szakágazati támogatások elhanyagolásának eredménye. A mezőgazdaság a hazai politika érdeklődésének perifériájára szorult. Az ágazat nem vonzó a fiatalok számára. A Szlovák Mezőgazdasági Főiskola végzőseinek többsége sem a mezőgazdasági termelésben helyezkedik el. A mezőgazdaság attraktivitásának elvesztése szociológiai probléma is, hívta fel a figyelmet Ladislav Hetényi. Figyelemre méltó pl. a háztáji kiskertek területének csökkenése. Tíz év alatt a területük 2 358 hektárról 1 079 hektárra csökkent. Hetényi szerint a háztáji zöldségtermesztés visszaszorulása nem csak azzal magyarázható, hogy nem hoz annyi hasznot a gazdáknak.
„A régi mezőgazdasági struktúrák és a rájuk épülő értékesítési és üzleti szervezetek már nem léteznek. Újak jöttek létre, amelyek a külfölddel vannak kapcsolatban. A háztájiban dolgozni vagy szénát kaszálni nem kifizetődő. Ez is magyarázza, hogy miért megműveletlen több ezer hektár rét és legelő, miért tűntek el a fóliasátrak Dél-Szlovákia falvaiból.” – magyarázta Hetényi.
A szlovák társadalomban generációváltás történt, a fiatalok már nem látják a kerti vagy háztáji munka értelmét. „Ha olcsó babot, borsót tudunk venni a szupermarketben, mi értelme van a földet túrni? Az emberek ezt gondolják, és zöldség helyett most gyepjük van.” – mondotta Hetényi.
„Az élelmiszerárak a közeljövőben emelkedni fognak, mivel a világ éhes.” – jegyezte meg Kadlečíková. A szlovák mezőgazdaság számára adottak a feltételek az intenzív élelmiszer-termeléshez. Sokkal többet termelhetne és adhatna el, mint most, ha megtalálja a módot, hogyan kerüljön ki a külföldi piacokra, pl. a sertéspiacra, amelynek fogyasztása főleg Ázsiában növekszik gyorsan.” – figyelmeztetett Kadlečíková.
A változáshoz azonban megfelelő gazdasági feltételeket kell teremteni. És ezekről döntenek éppen Brüsszelben. „Amilyen feltételeket kiharcolunk magunknak, úgy fog a szlovákiai mezőgazdaság fejlődni a 2014-2020-as években.” – tette hozzá az egyetemi tanár.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”31230,30870,30329,29653,30719″}
