Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke és Bugár Béla, a Most-Híd elnöke ismét élő vita keretében találkoztak, ezúttal a Pátria Rádió stúdiójában.
A téma a szlovákiai belpolitika által adott volt: a 2012. március 10-re kiírt előrehozott parlamenti választások, illetve az, hogy annak ellenére, hogy „a kocka el van vetve” (a műsorvezető idézte a híres latin mondást), azaz az MKP és a Most-Híd külön indulnak a választásokon, mégis mi az, ami közös, illetve teljesen különbözik a két pártot nézve?
Közeli álláspontok…
Berényi József szerint az előrehozott parlamenti választások előtt különbözőek az MKP és a Most-Híd kiindulópontjai. Az MKP az elmúlt másfél évben nem volt a parlamentben, de megyei, önkormányzati és európai szinten módja volt a politizálásra. Az elmúlt másfél évben három aláírásgyűjtésben vettek részt, illetve kezdeményezték azokat, mégpedig a nyelvtörvény, a hivatalok megszüntetése, legutóbb pedig az állampolgárság ügyében. Ezek által is módjuk volt intenzívebben az emberek, a választópolgárok között lenniük. A velük folytatott eszmecserék során egyértelművé vált, hogy Dél-Szlovákia jelentős problémákkal szembesül, és ezért annak fejlesztésé céljából nagyon felelősségteljes politizálásra van szükség, csakúgy mint a magyarok érdekképviseletét tekintve.
Bugár Béla úgy látja, hogy az aki áttanulmányozza az MKP és a Most-Híd programját, valószínűleg nem talál nagy eltéréseket. Az általa vezetett párt azt szeretné, hogy az oktatásügy mindig az adott kisebbség kezében legyen. „Jogköröket szeretnénk kapni, és ezért indítottuk be többek között Rudolf Chmel hivatalának a kiépítését is, ahová természetesen az elkövetkező időszakban még egy csomó jogkört át kell vinni. De már most elmondható, hogy ez nélkül kisebbségügyi oktatásról szóló döntést nem lehet hozni. Gondolom, ezen a területen is közös a célunk, ahogyan a nyelvhasználat és a kultúra területén is. Már az MKP idejében is arról beszéltünk, hogy jó lenne, ha a kisebbségügyek finanszírozására születne egy törvény. Ennek a törvénytervezete nálunk elkészült, de tekintettel az előrehozott választásokra, nem volt értelme beterjeszteni a parlamentbe” – mondta Bugár.
Berényi József azzal egyetértett, hogy az oktatásügy területén a magyar iskolák megőrzése nyilván közös a cél. „De akár az oktatásügyi autonómia kidolgozása is lehetne, bár Szlovákiában ezt a kifejezést az elmúlt időszakban lejáratták. De azért mondjuk ki, hogy az, amit Szerbiában megvalósítottak a kisebbségek, az járna nekünk is. Az önrendelkezésre az oktatás és a kulturális területen már csak azért is szükségünk lenne, hogy ne kelljen évente megharcolni ez ügyben a költségvetést. De ne szűkítsük le a kérdést az oktatási és kulturális kérdésekre, mivel néhány régió krízishelyzetben van. A szlovákiai és az európai helyzet is azt igényli, hogy Dél-Szlovákiának erős képviselete jelenjen meg a parlamentben, mert a következő évek kritikusak lesznek. Az emberektől elsősorban a munkahelyteremtéssel kapcsolatos gondokról hallunk. Ez és a közútfejlesztés azok, amiket elsődlegesen kezelni kell. És az állami támogatások nem kliensi leosztása is, amire azért volt példa az elmúlt másfél évben, és ezekre rá is mutattunk, például a környezetvédelmi alapnál” – mondta az MKP elnöke.
Berényi kiegészítésével Bugár lénygében egyetértett. „Vannak szociális, gazdasági területek is, ahol közös lehet a célunk. Mi is járunk ki az emberek közé, és egyértelmű, hogy ők elsősorban munkát szeretnének” – mondta Bugár, aki szerint ennek érdekében jelentős eredményeket tudnak felmutatni: „A legtöbb munkanélkülivel rendelkező gömöri régióban sikerült több száz munkahelyet teremtenünk, a kormány nemrég jóváhagyott egy több millió eurós csomagot, többek között a rimaszombati ipari parkba készül egy vállalkozó…”. Bugár számára természetes, ha egy vállalkozó olyan helyre akarja helyezni vállalkozását, ahová jó úthálózat vezet. „Ezért mi nyomjuk a gyorsforgalmi R7-est. Ha nincsenek előrehozott választások, már 2013-ban tavaszán azt be lehetett volna indítani, mert előrehaladott állapotban vannak a tervek” – hangsúlyozta. Megemlítette, hogy Dunaszerdahely és Pozsony között megújult a vasútvonal, a 11 milliós eurós beruházást követően gyorsabban, olcsóbban és jobb körülmények között jár a vonat. „Ezek fontos dolgok, mert az elmúlt 20 évben Dél-Szlovákia az infrastruktúra fejlesztése területén nagyon mellőzve volt. Próbáljuk behozni azt, ami elmaradt” – mondta a Most-Híd elnöke. Emlékeztetett arra is, hogy új utakat is építettek, és aláírás előtt áll a komáromi új híd megépítése is. „Ezek fontos dolgok valóban, mert ha az emberek jobban élnek, akkor a közérzetük is jobb lesz” – mondta Bugár.
Berényi elmondta, az MKP a programalkotásban abból indul ki, amit a Dél-Szlovákiában élő emberek várnak tőlük. „Ők nem feltétlenül tartják sikertörténetnek az elmúlt másfél évet. Bizonyára történt munkahelyteremtés például Gömörben is, ennek örülünk, és nyilván ehhez hozzájárultak a mi helyi politikusaink is. Közös érdek, hogy a kormány a helyi polgármesterekkel együtt dolgozzon a munkahelyek teremtése érdekében. Így volt ez például Tornalján és Nagymegyeren is, ahol polgármestereink vannak, akik mindent megtesznek azért, hogy munkahelyek jöjjenek létre a városban. De sajnos több krízisrégiót is említhetünk, például a komáromi hajógyár helyzete meglehetősen rossz” – emlékeztetett az MKP elnöke. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági és régiófejlesztési problémák kezelésére irányuló igyekezetük természetesen nem nyomhatja el a kisebbségi problémákat, azaz a magyarság megmaradásának kérdéseit, csak a prioritások áttolódnak olyan szempontból, amit a Dél-Szlovákiában élő emberek most elsődlegesen akarnak. „Nyilván azért is, mert az emberek tudják, hogy magyar kérdésekben – ahogy eddig is, úgy a jövőben is – mindig határozott véleményt fogunk megfogalmazni” – mondta az MKP elnöke.
Bugár Béla szerint a szlovák közútfejlesztésben jelentős változás következett be, miután Érsek Árpád személyében környezetvédelmi államtitkáruk lett. „Ezt követően a minisztériumban is beismerték, hogy az R7-est 2013-ig be lehet indítani. A Dunaszerdahely – Pozony vasútvonal után pedig következik a Dunaszerdahely – Komárom szakasz, amire már jóvá van hagyva a pénz is”.
… és különbségek
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy mik azok a dolgok, melyekben a két pártnak homlokegyenest különbözik a véleménye, Berényi azt válaszolta, hogy az MKP nem a másik párttal szemben fogalmazza meg magát, hanem aszerint, hogy mire van szükségük a Dél-Szlovákiában élő polgároknak, illetve a szlovákiai magyaroknak. „Ennek megfelelően vizsgáljuk a kormánydokumentumokat is. Úgy gondoljuk, ebben a helyzetben ennek az országnak egy jobboldali kormányzat jobb, mint egy osztogató baloldali kormányzat, amely felelőtlenül viselkedik az államháztartást illetően. Részünkről a jobboldal megerősítése a cél, ezt pedig a jobboldali pártokkal kívánjuk végrehajtani. Nem jó azonban, hogy a jobboldali pártok között ennyire elmélyült a szakadék”. Berényi emlékeztetett a jelenlegi szlovákiai erőviszonyokra, melyek alapján nyilvánvaló, hogy az MKP nélkül nem valósítható meg jobboldali kormányzás.
Bugár Béla szerint az, aki nem hajlandó elfogadni, hogy a szlovákiai magyaroknak, a kisebbségeknek soha nem lesz 76 képviselőjük, nem reális politikát folytat. Viszont az, aki ezt elfogadja, tudja, hogy együtt kell működni a szlovák pártokkal, és a kormánykoalíció tagjaként kompromisszumokat kell kötni. „Nagyot álmodni lehet. Én is tudok olyan dolgokat mondani, amelyek lehet, hogy majd 20 év múlva fognak megvalósítani, mert előbb-utóbb eljön az az idő. Tizenegy évig harcoltunk az egyetemért. Látni kell, hogy mindig kompromisszumokra van szükség. Különbség köztünk elsősorban a politizálásban és a politikai stílusban van” – mondta Bugár, aki szerint ők soha nem a másik párt elképzeléseivel foglalkoznak, hanem a sajátjukkal. „Ami még teljesen különböző a két párt között, az a célok eléréshez való út. Mi a nehezebb utat választottuk, és meg kell találnunk a szlovák pártok között azokat a képviselőket, politikusakat, akik hajlandók velünk együttműködni, elfogadják az elképzeléseinket, és azt, hogy itt élnek nemzeti kisebbségek. Mi az együttműködés útját választottuk, és kitartunk amellett, hogy ez az egyedüli járható út” – mondta Bugár.
Berényi József erre megjegyezte, hogy már 90 éve tudjuk, hogy a kisebbségből nem lesz többség, és együtt kell működni a többségi nemzettel. Az MKP pedig ezt teszi. „A politikában az együttműködés gyakran arról szól, hogy mind a két félnek engednie kell. De a célnak nem a kompromisszumnak kell lennie, hanem az eredménynek. Mi úgy gondoljuk, továbbra is szükség van magyar pártra, mert így legalább nem kell a célok megfogalmazásában kompromisszumot kötni már a párton belül is! Az eredmények azt mutatják, hogy kár volt a magyar egységet megbontani. Az egyetemet is MKP-ésként értük el. A szlovákok kénytelenek voltak ezt elfogadni, mert a törvényhozásban az erő megjelent. Húsz parlamenti képviselőnk volt, nehéz lesz ezt újra elérni. Bízom abban, hogy idővel megtaláljuk az egymáshoz vezető utat, és maximalizálni tudjuk a magyar képviselők számát, mi hiszünk a magyar politizálásban” – mondta az MKP elnöke.
Bugár Béla erre folytatta az általa létező különbségeket, nem csak a párton belül, hanem személy szerint, köztük is. Kiderült, annak ellenére, hogy gyakran hangoztatja, miszerint ők nem foglalkoznak az MKP-val, Bugár mégis volt párttársai megnyilvánulásait figyeli. (A korábbi vitájuk során az MKP közlönyére, a Hírvivőre hivatkozott, az MKP szociális alelnökének írására hagyatkozva – szerk. megj.). Bugár most elmondta, ő soha nem állna olyan szónok mellé, mint például Less Károly (ő az Egy Jobb Komáromért szervezet képviseletében lépett fel a szeptember elsejei, a kettős állampolgárság mellett tartott szimpátiatüntetésen – szerk. megj.). Bugár szó szerint idézte Less Károlynak az árulókra vonatkozó mondatait, Berényi válaszul pontosított, Less Károly Jókai A lőcsei fehér asszony című regényéből idézett. A Most-Híd védte pártja eredményeit is, szerinte azokat konkrétumok, törvények is igazolják. „Az együttműködés megmutatkozott eredményekben is. Ma a államnyelvtörvényben nem lehet büntetni azért az embert, mert használja az anyanyelvét. A kisebbségi nyelvtörvénybe olyat tettünk bele, amit az MKP alatt 20 képviselővel sem tudtunk elérni, mégpedig azt, hogy a hivatalnokot azért lehet megbüntetni, ha nem engedik használni a hivatalban az anyanyelvet. (…) Nem volt magyarellenesség az elmúlt másfél évben. A kettős állampolgárságnál ugyan nem sikerült megváltoztatni a törvényt. De annak ellenére, hogy 14 képviselőnk van, mégis 43 képviselőt győztünk meg az alkotmánybírósági beadvány aláírására. Ez is az együttműködés eredménye.” – mondta
Vita az állampolgárságról
Berényi József szerint az lesz majd eredmény, ha az alkotmánybíróság kimondja a szlovák állampolgársági törvényről, hogy az alkotmányellenes. Emlékeztette Bugárt, hogy a Most-Híd gyakorlatilag semmilyen aktivitást nem fejtett ki amiatt, hogy Szlovákiában több személyt is meghurcolnak a magyar állampolgárság felvétele miatt, mint ahogy legutóbb Boldoghy Olivért és egy 99 éves hölgyet is. Az alkotmánybírósági beadvánnyal sem kellett volna várni egészen októberig, hanem már februárban, mikor a parlamentben megbukott az állampolgársági törvény módosítása, indokolt lett volna a taláros testülethez fordulni. Bugár közbeszólt, hogy igenis, Boldoghy esetében is hangsúlyozták, hogy butaságnak tartják, ha az állam csak azért válik meg polgáraitól, mert azok felvették a magyar állampolgárságot. Az alkotmánybírósági beadvánnyal addig vártak, amíg a parlamentben esély volt az állampolgársági törvény módosítására.
„Lehet hogy a végére ideges vagy, de ez a te problémád…” – mondta Bugár Béla.
„Attól nem vagyok ideges, ami itt elhangzott. De attól, hogy az emberek elveszítik állampolgárságukat, igen” – hangzott el az egy órás vitaműsor végén Berényi Józseftől .
Felvidék.ma, O.N.
{iarelatednews articleid=”31136″}
