Budapesten tartja a 2015-ben Jinanban (Kína) tartandó világkongresszusát előkészítő közgyűlését a Történész Világszövetség (CISH) szeptember 6-8. között – tájékoztatta a Felvidék.mát Katona Csaba.
Ehhez kapcsolódóan szeptember 6-án nemzetközi konferenciát rendez a migrációról a világszervezet és a Magyar Tudományos Akadémia újonnan létrejött Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete (MTA BTK TTI). A konferenciát Pálinkás József, az MTA elnöke, Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója és Marjatta Hietala a CISH elnöke nyitja meg.
A számos, nemzetközileg elismert történész közül Ablonczy Balázs előadásában többek közt arról beszél majd, hogy a két világháború közötti magyar kivándorlók miként vitték magukkal politikai nézeteiket új hazájukba, ahol azok egy-egy konfliktus során akár sokkal jobban felerősödhettek, mint odahaza. Tóth Heléna, aki nemrégiben a Harvard Egyetemen védte meg a témában doktori disszertációját, az amerikai Kossuth-emigrációt hasonlítja össze a német politikai száműzöttek megítélésével. Balogh Balázs előadásában azt mutatja be, miként vált a soknemzetiségű századfordulós Magyarország felbomlása után a belső- és külső vándorlás kulcskérdéssé.
A külföldi előadók közül David Feldman a Londoni Egyetemről azt vizsgálja, hogyan kezelte az állam a bevándorlók által felvetett szociális kérdéseket, beleértve a szegényügyi törvényt és a jóléti állam intézkedéseit. Dariusz Stola (Lengyel Tudományos Akadémia) előadásában áttekinti a nemzetközi migráció 20. századi európai történetét, míg Stefan Troebst a Lipcsei Egyetemről az európai kényszermigrációkról tart előadást. A további előadók: Matěj Spurný (Cseh Tudományos Akadémia), Frank Tibor (ELTE), Melegh Attila (Demográfiai Intézet), Annemarie Steidl (Bécsi Egyetem) és Kováts András (MTA TK Kisebbségkutató Intézet).
A Történész Világszövetség a legrégebbi és legnagyobb történész szervezet, amely ötévente rendezi világkongresszusát. 1898-ban a Vilma holland királynő koronázása alkalmából rendezett nagyszabású rendezvénysorozathoz kapcsolódott az első, mintegy 300 fős hágai összejövetel. Párizs (1900), Róma (1903), Berlin (1908) és London (1913) után a világháború miatti 10 esztendős szünetet követően a brüsszeli konferencián vetődött fel az ötlet, hogy létrehozzanak egy nemzetközi szervezetet, amely szakmailag színvonalasabbá, kiegyenlítettebbé tenné a kongresszusok előkészítését. 1926-ban Genfben alakult meg a Történettudományi Nemzetközi Bizottság (Comite International des Sciences Historiques, rövidítve CISH, közkeletűbb magyar nevén a Történész Világszövetség). A szervezetnek jelenleg 53 tagállama van.
Katona Csaba, Felvidék.ma
