A református vallás alapjául szolgáló Heidelbergi Káté megjelenésének 450 éves évfordulója alkalmából Debrecenben összeül a Kárpát-medencei Magyar Református Egyház közös zsinata június 28-án.
A Kárpát-medencei református egyházvezetőket tömörítő Generális Konvent (GK) 2012. nyári szombathelyi ülése a Heidelbergi Káté megjelenésének 450. évfordulója alkalmából 2013 júniusára összehívta a Magyar Református Egyház Zsinatát, amelynek napjáról a Generális Konvent Elnöksége 2012 novemberében határozott. A testület a Kárpát-medencei református egység 2009. májusi deklarálása óta első alkalommal ül össze. A közös zsinaton elfogadják a Heidelbergi Káté új magyar fordítását és a közös alkotmány módosítását, valamint ünnepi megemlékezést tartanak a káté megjelenésének 450. évfordulója alkalmából. Az ülést úrvacsorás hálaadó istentisztelet zárja.
A református egyház alapvető hittételeit tartalmazó Heidelbergi Káté előszavát 1563. január 19-én írta alá III. Frigyes pfalzi választófejedelem. A „Katekizmus vagy keresztyén oktatás, amint azt a pfalzi választófejedelemség egyházaiban és iskoláiban gyakorolják” című, kérdés-felelet formában megírt mű egyszerre volt hittankönyv és iskolai tananyag. A szöveget Ursinus Zakariás, a heidelbergi egyetem dogmatika professzora, Melanchthon tanítványa és Olevianus Gáspár lelkész, Kálvin tanítványa öntötte végső formába. A hitvallás magyar nyelven először 1577-ben jelent meg Huszár Dávid pápai nyomdájában, és 1876-ig Keresztyén katechizmus volt a címe. Heidelbergi Káténak először az 1884-ben Lugoson kiadott Erdős József-féle fordítás nevezte.
2013-ban a kátét „a Kárpát-medencében reformátusok által használt összes nyelven”, tehát magyarul, szlovákul, románul, horvátul és koreaiul is kiadják, utóbbin azért, mert a 2012-es novemberi zsinati ülésen csatlakozott a Magyar Református Egyházhoz a budapesti Koreai Református Gyülekezet.
mtva, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”37236,37375″}
