„Párhuzamos történetek – Budapest és Kassa, főváros és régiócentrum a 19. század második felében” címmel nyílt október 23-án kiállítás a Kassán a Kelet-szlovákiai Múzeumban. A tárlatot Martonyi János magyar külügyminiszter nyitotta meg. (Frissítve)
A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása a XIX. századi Pest-Buda, illetve Budapest fejlődését kívánja bemutatni, párhuzamba állítva Kassa városfejlődésével. A század második fele, főleg a kiegyezés utáni dualista időszak a magyarországi urbanizáció egyik legprogresszívebb időszaka volt, mind a főváros, mind a vidéki városok tekintetében.
A kiállítás párhuzamosan mutatja be a két város 19. sz. második felében bekövetkezett urbanisztikai és építészeti fejlődését. Pesten és Kassán is lebontják a városokat béklyóba szorító városfalakat, megváltozik, modernizálódik a városkép, kialakulnak a városi parkok, továbbfejlődik a városi közlekedési hálózat.
A kiállítás párba állítja a két város néhány középületét, így pl. a budapesti Keleti és Nyugati pályaudvart és a kassai vasútállomást, a színházakat (Kassán 1897-99 között épült fel), a kulturális élet helyszíneit, a kávéházakat és a szállodákat (a híres Schalkház szálloda Kassán Frey Lajos tervei szerint épült fel), a kassai Felső-Magyarországi Múzeum (ma Kelet-szlovákiai Múzeum) 1876-ban nyitotta meg kapuit. Összehasonlíthatók az igazgatási és szociális épületek is (városháza, bíróság, iskolák, kórházak, stb.).
A kiállítás a városokat és épületeit bemutató festményeket, metszeteket, építészeti terveket, régi fotókat és tárgyi anyagot tartalmaz.
A Kelet-szlovákiai Múzeum főépületének díszes előcsarnokában megnyílt kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum közreműködésével valósult meg. De számos más intézmény is hozzájárult a kiállítás anyagának sokszínűvé tételéhez. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Magyar Építészeti Múzeuma, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára, Kassa város Levéltára, a Fővárosi Képtár, a Kiscelli Múzeum és a kassai Kelet-szlovákiai Képtár kölcsönzött tárgyakat. A kiállítás szervezője és ötletgazdája Magyarország Kassai Főkonzulátusa.
Hiánypótló, a maga nemében egyedülálló kiállításról van szó, amely mind témájában, mind az azon belül kínált látnivalók tekintetében olyan anyagnak számít, amilyet Szlovákiában most először mutatnak be” – nyilatkozta Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja. (A megnyitó meghívó ITT>>>.)
A megnyitón beszédet mondott Martonyi János, Magyarország külügyminisztere, Zdenko Trebuľa, a Kassai Önkormányzati Kerület elnöke, Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója és Pollák Róbert, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatója.
Martonyi külügyminiszter említette, hogy nemrégiben egy távol-keleti kiber-konferencián vett részt, ahol a résztvevők zöme arról volt meggyőződve, hogy az internet és korunk egyéb csodái soha nem tapasztalt módon forradalmasították és felgyorsították életünket. De szerinte, ugyanezt érezhette a 19. sz. embere, amikor gomba módra szaporodtak a nagyvárosok, létrejött a tömegközlekedés, a vasút sok települést kapcsolt össze. A nagyvárosi kényelem, a fürdőszoba hasonló módon forradalmasította az életet. A 19. sz. embere is ugyanazt érezhette, mint a mai koré. Ezt a párhuzamot a többi szónok is említette.
Trebuľa örömét fejezte ki, hogy a magyarországi intézményekkel és a főkonzulátussal egyre jobb az együttműködés.
Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója gratulált a Kelet-szlovákiai Múzeum főépületének méltó helyreállításához. Elmondta, a 19. sz.-ban lassabban telt az idő, több idő jutott a beszélgetésekre és sok mindenre, amit a ma embere már nem győz. Köszönetet mondott úgy az intézményeknek és személyeknek, akik bábáskodtak e kiállítás körül. Külön kiemelte a főkonzul-asszony érdemeit. Az ő szívóssága nélkül, ez nem valósulhatott volna meg.
Pollák Róbert igazgató többek között arra hívta föl a figyelmet, hogy pont tíz esztendővel korábban, 2003. október 23-án nyitották meg a nagyon sikeresnek bizonyult aquincumi kiállítást és reményét fejezte ki, ez is hasonlóképpen megnyeri a közönség tetszését.
Látszik, hogy önkormányzati választásokra készül Szlovákia. Ott volt Richard Raši főpolgármester és helyettese, Renáta Lenártová, meg mindenki aki indul a mostani választásokon. A meghívottak között láthattuk Rudolf Schuster volt államfőt és egykori főpolgármestert.
Az ünnepélyes megnyitó után Pollák igazgató fölkérte a kiállítás rendezőit, B. Szabó Jánost, Simon Magdolnát, valamint Richard Papáčot, hogy a vendégeknek mutassák be a tárlatot.
Mit is láthatunk a ktényelvű tárlaton?
Képeslapokat, fényképeket, tervrajzokat, festményeket, Jozef Dibarbora makettjét a Dómról (1964-74) és egy császári és királyi gyalogsági főhadnagy köpenyét, egy honvédcsákót, Corso-típusú tiszti szabadidei sapkát, valamint egy gyalogsági tiszti szablyát (1861). Ifj. Riedl Frigyes Kassa város csatornázási tervét (1902), a Hadtestparancsnokság tervezett épületét (1906), Halász-Hradil Elemér festményét az Orbán-toronyról, a Bajer és Bauernebl-sörgyár rajzait és alaprajzát, Aranyossy Ákos Kassa látképét… Számos festmény viszont az egykori Pest-Budát és Budapestet mutatja be. A Ferenc József-rakpartot, a lerombolt Tabánt, a Párizsi Udvart, az Andrássy utat, a Kálvin teret…
A látogató megismerkedhet a két város építészetével 1867 és 1918 között. A rokon vonásokkal és természetesen a különbségekkel. Milyen volt a gyáripar hatása, a közigazgatás és igazságszolgáltatás, a városi higiéné, a garnizon, a vasút és posta, kultúra és szórakozás, iskolák és múzeumok? Milyen párhuzamokat fedezhetünk föl a Mátyás-templom és a kassai székesegyház 19. századi felújításánál?
A kiállítás háromnyelvű, míves katalógusa szerint, a három teremben összesen 65 műtárgyat tekinthetünk meg. A kiállítást jövő év január 26-ig lehet meglátogatni. A belépő 1 euró.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
{phocagallery view=category|categoryid=1299|limitstart=0|limitcount=0|type=1}
