Az ECVET – Európai Szakoktatási és Szakképzési Keretrendszer – program létrehozását az európai tanulási és munkaerő-piaci mobilitás elősegítése érdekében szavazta meg annak idején az Európai Parlament. A programon belül az egészségturizmust érinti az a projekt, amelyben a dunaszerdahelyi Szabó Gyula 21 Szakközépiskola is részt vett. A projekt célja egy olyan szakoktatási és szakképzési keretrendszer kialakítása, amely megkönnyíti a foglalkoztatottak határon átnyúló mobilitását és a külföldön megszerzett szakképesítések elismertetését, továbbá az egészségturizmus területén működő szakképzés átláthatóbbá és átjárhatóbbá tétele, valamint a formális, nem formális és informális tanulási kimenetek megismerése, hitelesítése, a megszerzett szakképesítések kölcsönös elismerése a partnerországokban és az EU tagállamaiban is. A dunaszerdahelyi szakközépiskolán kívül a projektben négy magyar, egy olasz, egy belga és egy román intézmény vesz részt.
A projekttel kapcsolatban április 11-én öt ország részvételével egy nemzetközi konferencia megszervezésére került sor Nyékvárkonyban, az Amade Château kastélyszállóban. A turizmus az egyik legfontosabb gazdasági ágazatot jelenti Magyarországon, Szlovákiában és Európában egyaránt, rendkívül komoly foglalkoztatási jelentőséggel bír. Az idegenforgalmi ágazaton és tevékenységen belül egyre nagyobb teret hódít magának az egészségturizmus szegmense – hangoztatták a konferencia előtti sajtótájékoztatón a szervezők, akik szerint a találkozó lehetőséget nyújt a szakoktatás-szolgáltatóknak, közintézményeknek, munkaadóknak és az érintett szektor egyéb szolgáltatóinak, hogy megoszthassák a tapasztalataikat, véleményüket.
A konferencián előadóként részt vett Csáky Pál, az MKP EP-listavezetője is, aki előadásában hangsúlyozta, fontos hogy visszatekintsünk tízéves európai uniós tagságunkra, és megnézzük, mely területek azok, amelyeket kiaknáztunk, s melyek, amelyeket kevésbé. Csáky rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy a szóban forgó konferencia Dél-Szlovákia magyarlakta régiójában valósul meg, aminek szintén üzenete van. „Én azt látom, hogy az országban a jelenlegi beruházások többsége európai uniós támogatással valósul meg, ami nagyon fontos dolog, ugyanakkor azt is látjuk, minden tagországban, hogy nem igazán tudják kimeríteni ezeket a forrásokat. E téren két ponton látom a problémát, az egyik a tervezés, azaz a jövőben jobban át kell gondolni azt, mire szeretnénk pénzeket lehozni az európai forrásokból, a másik pedig, hogy valószínűleg egyszerűsíteni kellene a felhasználást, mivel a rendszer túl bonyolult, még mindig nagy a bürokrácia ezen a területen” – fogalmazott Csáky. „Úgy gondolom azonban, hogy nem az euroszkepcitizmus az irány, amelyet folytatni kell, nem annak a keresése, hogy hogyan nem működhetnek a dolgok, hanem épp ellenkezőleg azoknak az utaknak a megkeresése, ahogy ezek a folyamatok megvalósulhatnak, s ezért tartom fontosnak ezt a mai konferenciát is” – hangsúlyozta Csáky, aki szerint a szervezők által napirendre tűzött téma perspektivikus. „Nagyon fontosnak tartom, hogy az egészségturizmus kérdésében a közép-európai régiót egységes egésznek tekintsük, és megpróbáljunk különböző országok tapasztalataiból a saját magunk számára leszűrni azt, ami hasznosítható, és megpróbáljunk együttműködni” – hangsúlyozta Csáky, aki szerint az európai uniós pénzeket a jövőben mindenképpen hatékonyabban kellene felhasználni.
A konferencián kiderült az is, hogy az EU egyes tagállamaiban működő eltérő szakképzési rendszerek akadályozzák a mobilitást, ezért szükséges egy egységes keretrendszer kidolgozása. A projekt résztvevői az egészségturizmus területén olyan képzéseket határoztak meg, mint a kozmetikus, fitness-wellness asszisztens és egészségturisztikai szervező értékesítő. Az elmúlt másfél évben ezekre a szakokra dolgozták ki elméletben a képzés kereteit. A részletes tantervet pedig egy következő projektben határozzák majd meg. Molnár Ilona, a Szabó Gyula 21 Szakközépiskola igazgatója hangsúlyozta, az a cél, hogy a jövőben, ha valaki elvégzi náluk az egészségturizmusra fókuszáló kozmetikus szakot, akkor a projektben résztvevő országokban elfogadják a képesítését, és így könnyebben kapjon munkát a szakterületén.
A projektben résztvevő intézmények azt várják a projekttől, hogy az itt elért eredmények hosszú távon növelik majd az egészségturisztikai szakember-mobilizációt.
dé, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”43972,40174″}