Huszonkét Fejér megyei költő és író emlékfalát avatták fel szombaton Gárdonyban. Köztük több a Felvidékhez is köthető irodalmár kapott helyet Gárdonyi Géza szülőházán kialakított emlékfalon.
Példaértékűnek nevezte avatóbeszédében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, az adományokból összefogással kialakított emlékművet. Az egész közösség számára összetartó erő a most átadott emlékmű. Hozzátette: az emlékfal megmutatja, hogy a reformkor és a romantika korában a nemzet nagyjai vidéken is alkottak, léteztek szellemi műhelyek a fővárostól távol is. Az emlékfal a bizonyíték rá, hogy a kultúra nem egy távoli, budapesti dolog, hanem olyan produktum, amelyet a szomszéd faluban korábban megalkottak.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára reményét fejezte ki, hogy minden Fejér megyei diák legalább egyszer eljut az emlékfalhoz. Hozzátette: irodalomtanáraik segítségével most már megtudhatják, hogy kik alkottak, dolgoztak a megyében és kiknek tartozott identitásához Fejér megye. Úgy vélte: az emlékfal jó példa arra, hogy közpénz nélkül, mecénások segítségével is lehet komolyat alkotni. Hangsúlyozta: komoly dilemma volt, hogy kiket örökítsenek meg, végül irodalomtörténészek nem kaptak helyet a falon, csak írók és költők.
Az emlékfal mintegy tízmillió forintba került.
A kezdeményezés részeként 22 kortárs magyar szobrászművész (Bíró Lajos, Blaskó János, Cyránski Mária, Raffay Dávid, Györfi Sándor, Kligl Sándor, Pető Hunor, Kolozsi Tibor, Lestyán Goda János, Zsemlye Ildikó, Lieb Roland Ferenc, Pogány Gábor Benő, Sánta Csaba, Szabolcs Péter, Oláh Katalin, Béres János, Rajcsók Attila, Rohonczi István, Madarassy István, Lukács István, Kocsis Balázs, Plank Antal) egy-egy bronz domborművel járult hozzá a különleges emlékfal létrejöttéhez.
Az emlékfalon helyet kapott Wathay Ferenc (1568–1609), Virág Benedek (1752–1830), Ányos Pál (1756–1784), Vörösmarty Mihály (1800–1855), Eötvös József (1813–187), Vas Gereben (1823–1868), Vajda János (1827–1897), Eötvös Károly (1842–1916), Gozsdu Elek (1849–1919), Bársony István (1855–1928), Radó Antal (1862–1944), Gárdonyi Géza (1863–1922), György Oszkár (1882–1944), Széchenyi Zsigmond (1898–1967), Kodolányi János (1899–1969), Németh László (1901–1975), Jankovich Ferenc (1907–1971), Csanádi Imre (1920–1991), Takács Imre (1926–2000), Keszei István (1935–1984), Sobor Antal (1933–2010) és Bella István (1940–2006).
Az emlékfalra felkerült több olyan irodalmi személy, aki a Felvidékhez is köthető. A 18. században élt Ányos Pál a például a Nyitra vármegyei felsőelefánti klástromban is tevékenykedett pálos szerzetesként. Eötvös József kultusz- és közoktatási miniszterségét megelőzően eperjesi kerületi tábla bírája is volt.
Az emlékfal ünnepélyes leleplezését Gárdonyi Géza születésének 151. évfordulójára időzítették.
Az évfordulóhoz kapcsolódva július 31. és augusztus 3. közt Egerben rendezték meg a II. Gárdonyi Géza Irodalmi Fesztivált. Szakmai, közművelődési és múzeumpedagógiai programok, koncertek, játszóházak várták az érdeklődőket.
Vasárnap, augusztus 3-án születésnapi kerti ünnepélyt tartanak az író házában, az ünnepségen Saárossy Kinga és Blaskó Balázs színművész, valamint Karády István előadóművész működik közre.
Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született Gárdony-Agárdpusztán. A láthatatlan ember, az Egri Csillagok vagy az Isten rabjai szerzője 1897-ben költözött Egerbe és ott hunyt el 1922. október 30-án. Az egri vár Bebek-bástyáján kialakított díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra.
mti nyomán Felvidék.ma
Fotó: archív, panoramio
{iarelatednews articleid=”42790,41006,38101″}
