Az élelmiszeripar kulisszatitkairól és az egészségtudatos táplálkozás alapjairól tartott előadást Tóth Gábor élelmiszer-ipari mérnök és táplálkozáskutató az érsekújvári Csemadok-székházban szeptember 2-án.
A résztvevők megtudhatták, miként dolgozik az élelmiszeripar, hogyan befolyásolja a fogyasztókat, mi mindennel „etetnek” bennünket.
A fogyasztó szereti a vásárlói szabadságot, a széles kínálatot, ami a válogatás örömében nyilvánul meg. Emellett igényli az ételek gyors elkészítését – a félkész, készételek sokaságát –, a kellemes ízeket és illatokat. Ez utóbbiak többségben színezékek, aromák és tartósítószerek formájában kerülnek az ételekbe. Az ipar mindezt megteremti, és kiszolgálja a vásárlói igényeket. A marketingüzenetben az áll, hogy az élelmiszeripar „értünk dolgozik”, azaz mindent a vásárlókért. Az ipar tudományos érvekkel, szakmai szóhasználattal él. Neves szakembereket „vásárol meg”, illetve népszerű személyek ajánlják a terméket. A marketingfogásokban mindezek megjelennek. Az élelmiszeripar külön kutatásokat végez, hogy mi hat a vásárlókra, mi az, ami befolyásolja az embereket. Tehát jól ismerik a fogyasztókat, kutatják a szokásaikat. Ezért nem szabad mindent elhinni, nem szabad hinni a hangzatos szakszavaknak, az ígéretes akcióknak, a megújult, jobb termékeknek.
A nemzetközi gyártók részéről a nyugat-európai élelmiszeriparhoz képest Közép-Európában bevált módszer, hogy a minőséget gyengítik. Például ugyanaz a termék Ausztriában vagy Németországban jobb minőségű, mint idehaza vagy Magyarországon. A multik azt tartják, itt „felénk” a gyenge árut is el lehet adni jó pénzért. Hiszen az élelmiszeripar számára nem elvárás, hogy egészséges ételeket, termékeket nyújtson. A gyártóknak egyre kell ügyelniük, hogy termékük nem lehet bizonyítottan káros az egészségre. Ma már a vásárlók többsége jól tudja, hogy a szénsavas üdítők, a különféle ízesítésű sós kekszek, ropik, a félkész és készételek, valamint a tartós élelmiszerek nem egészségesek. Vannak olyan szénsavas italok, amelyek függőséget okozhatnak, vagy hosszantartó fogyasztásuk esetén komoly betegségeket idézhetnek elő.
Az időskori betegségek egyre korábban jelentkeznek. Ez a jelenség a helytelen életvitelből, a nem megfelelő táplálkozásból, a kevés mozgásból eredeztető. Ha a fogyasztók tudatosítanák a helyes életmód és a minőségi táplálkozás fontosságát, akkor megelőzhetők volnának az olyan betegségek mint a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség. Érdemes hazai zöldséget és gyümölcsöt vásárolni. A hústermékek közül ajánlott kerülni a felvágottakat, amelyeket vágóhídi hulladékból állítanak elő. Javasolt az étrendbe beépíteni a különféle magvakat, mint a szezámmag, lenmag, dió, de az ezekből készített olajak is aranyat érnek. Egészséges és tápláló a vadköles, a vörösbab, a lencse, a sárgaborsó, a tökfélék és a sort tovább lehetne folytatni szinte az összes hazai zöldséggel és gyümölccsel.
„Ha valaki »szívvédő koktélt« szeretne otthon készíteni, akkor egy kápia paprikát jó minőségű fűszerpaprikával és egy kevés lenmagolajjal összeturmixol, de adhat hozzá sárgarépalevet vagy céklalevet is, ebből heti 1-2 pohárral elfogyasztva látványosan megtisztulnak a koszorúserek” – tanácsolta Tóth Gábor.
Érdemes olyan receptek után nézni, amelyekből teljes értékű ételeket lehet készíteni, amelyek jótékonyan hatnak a szervezetre, és nem szabad mindent elhinni, amit a reklámok sugallnak. Fontos, hogy legyünk önmagunkhoz igényesek!
Ando Krisztina, Felvidék.ma
