Gazdag tartalommal, átgondoltan megszerkesztett, bensőséges ünnepséggel indul Molnár Imre pozsonyi missziója, amelyet Nagy József festőművész kiállításának megnyitásával kötöttek össze.
Molnár Imre szeptembertől látja el a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatói teendőit, az ünnepélyes beiktatására szeptember 16-án este egy ünnepi fogadáson került sor. Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete köszöntötte az erre az alkalomra egybegyűlt vendégeket és kívánt Molnár Imrének az intézet élén örömteli, eredményes éveket.
Az intézet nagytermében néhai Nagy József festőművész, grafikus (1926-2013) meseszerű képeiből, faliszőnyegeiből szerkesztett kiállítás megnyitására is sor került. Nem véletlenül, hiszen Pozsonypüspökiben élte le életét, művészete szorosan kötődik Pozsonyhoz, az itt élő magyar közösséghez. A kiállítás kurátora a művész lánya, Klaučková Nagy Gabriella. A kiállítást Csanaky Eleonóra nyitotta meg, és úgy mutatta be a művészt, mint kivételes embert, aki az emberi tartást és az alkotás tisztaságát sosem választotta el egymástól.
Az ünnepi esten közreműködött Boráros Imre Kossuth-díjas színművész, aki Ady és József Attila-verset szavalt magyarul és Ján Smrek fordításában szlovákul, továbbá Varga Anita énekelt megzenésített verseket, gitáron kísérte Nemes András.
Molnár Imre a magyarok és szlovákok egymásrautaltságáról, egymásba fonódó kultúrájáról és történelméről egy akadémiai székfoglalónak beillő beszédet mondott, amelyben saját életfilozófiáját is megfogalmazta, nem csak azokat az elveket, amelyek mentén az intézet igazgatói feladatainak ellátását tervezi. Ébert Tibor, néhány hete Budapesten elhunyt író barátjának, igazi pressburgernek az életét idézte meg, mint példát arra, mit veszített a pozsonyi magyarság azzal, hogy szülőföldjéről el kellett menekülnie, de élete végéig pozsonyi maradt.
Tekintse meg Képgalériánkat ITT>>.
Pogány Erzsébet, Felvidék.ma
Fotó: Pézman Zoltán
{iarelatednews articleid=”55935,55891,55389,55449,56207″}