A föld a legdrágább kincs, ezt aligha kell egy magyar ember számára különösebben bizonygatni. Nincs hát abban semmi szokatlan, hogy aki teheti, vásárol magának. És ha később kiderül, hogy teljesen véletlenül épp arra halad majd egy állami autópálya, akkor még nagyobb az öröm. Csak az irigyek és kicsinyeskedők nem tudnak örülni a mások szerencséjének…
Ahogy jelen esetben a Transparency International Szlovákia, mely szervezet a Nemzeti Autópálya-kezelő Társaságtól kérte a D4-es körgyűrű és az R7-es gyorsforgalmi út alatti telkek felvásárlásáról szóló szerződések nyilvánosságra hozását. A társaság ezt előbb elutasította, majd – nem akarván teljesen kihúzni a gyufát – név nélkül tették azokat közzé. A Pátria Rádió ma reggeli adásában a TI jogászát kérdezték a „névtelenített” szerződésekről, melyekből épp csak a lényeg nem állapítható meg: ki mely teleknek a tulajdonosa és azért mennyit (értsd: mennyi közpénzt) tett zsebre az államtól.
A szervezet jogásza, Matej Šimalčík a rádió reggeli műsorában elmondta: a TI még tavaly fordult adatigénylési kérelemmel a Nemzeti Autópálya-kezelő Társasághoz. Ebben azt kérte, hogy a társaság hozza nyilvánosságra, kitől vásárolt meg néhány, a szervezet által kiválasztott telket.
Adatigénylési kérelem és fellebbezés elutasítva
A kérelmet azonban elutasították – az eladók személyes adatainak védelmére hivatkozva. A döntés ellen fellebbeztek, a fellebbezést a minisztérium bírálta el, majd Érsek Árpád miniszter elutasította, hiába hivatkoztak a jogászok arra, hogy a kifogásolt adatok a földhivatalban is hozzáférhetőek, tehát semmi sem indokolja a szerződések anonimizálását. A miniszteri indoklás szerint a kért információk a telkek korábbi tulajdonosairól szólnak, vagyis ezekhez nem lehet hozzáférni az ingatlan-nyilvántartásban, mert – Érsek szerint – csak a jelenlegi tulajdonosokról lehet onnan információt szerezni. „Ez azonban szerintünk nem igaz, hiszen mindenkinek joga van bemenni a földhivatalba és kikérni az ingatlan tulajdontörténeti adatainak másolatát, azaz az adott telek múltbéli tulajdonosainak teljes listáját. Ezekhez a dokumentumokhoz bárki hozzáférhet, aki megfizeti az ezért kiszabott illetéket” – nyilatkozta a Pátria Rádiónak a Transparency International jogásza.
A szervezet szerint a miniszter érvelése nem állja meg a helyét, mert az adatok törvényes módon korábban nyilvánosságra kerültek, azaz a személyes adatok védelméről szóló törvény értelmében lehetséges a feldolgozásuk. Ezért a szervezet közigazgatási perben szeretne érvényt szerezni igazának, hogy világosan lehessen látni: miként költötték el a temérdek közpénzt.
A titkolózás hátterében a TI szerint az állhat, hogy „felmerült a telkekkel való nyerészkedés megalapozott gyanúja. A gyanús ügyletek kapcsán pedig azoknak a személyeknek a nevével találkozhatunk, akiket a Jaguár autógyár alatti telkekkel való nyerészkedéssel is meggyanúsítottak, ahogy erről például beszámolt a Denník N napilap is” – mondta a TI jogásza.
Érsek: valaki mondja már meg, mit lehet és mit nem
A rádió megkérdezte a minisztert is, aki elmondta: személy szerint örül annak, hogy a TI bíróságra adja az ügyet, mert így legalább döntés születik arról, hogyan kell eljárnia.
„Örülök a TI eljárásának (…), adják bíróságra, és ha az kötelez bennünket, hogy nyilvánosságra hozzuk a neveket, mi állunk elébe. Én ígérem önöknek, ha ilyen döntést hoz a bíróság, és ha nem ellenkezik egymással a két jogi vélemény, minden nevet nyilvánosságra hozunk” – fogalmazott Érsek Árpád. Azt is hozzátette: a minisztérium álláspontja szerint a neveket csak akkor lehetne nyilvánosságra hozni, ha az érintett személyek is beleegyeznének. Ezt azzal indokolta, hogy a személyi számok olyan érzékeny adatnak minősülnek, amelyeket a tárca álláspontja szerint nem lehet nyilvánosságra hozni.
A miniszter kikérte az igazságügyi tárca szakvéleményét is az ügyben: „Megkértem az igazságügyi minisztériumot is, hogy mondjon az ügyben véleményt, mert állandóan ezeket a kérdéseket kapom. Jó lenne, ha végre kiderülne, mit lehet és mit nem…”
