Legutóbb arról számoltunk be az Olvasóknak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal kapcsolatban, hogy a facebook törölte a szervezet által szervezett Felvidéki Magyar Sziget rajongói oldalát. Most ismét hírt adunk az említett szervezetről, hiszen a hétvégén 150 felvidéki településen ellenőrizték , hogy szerepelnek-e magyar feliratok közintézményeken, boltokban, vagy más felületeken.
A HVIM Felvidék gyakran szervezett hasonló, figyelemfelkeltő akciókat, ráadásul a legtöbb esetben elérték céljukat.
Volt, hogy ha kellett, nemzetközi üzletláncokra gyakoroltak nyomást a magyar nyelvhasználat ügyében. A Pepcoval és a Deichmannal folytatott küzdelmet, de a magyar tulajdonú CBA sem menekült. Ráadásul az eset után, mely során rendőrségi feljelentés is történt, a végén az üzletláncnak kellett engednie, majd tárgyalóasztalhoz ülnie a vármegyésekkel. Azóta a CBA-ban több a magyar felirat.
Ez alkalommal a HVIM tagjai Somorjától Szepsiig matricáztak, főleg a Csallóközben.
A munkát az aktivisták egy hétvége alatt végezték el, 150 települést felkeresve.
„A tapasztalat vegyes, hisz a legtöbb helyen örömmel láttuk, hogy szinte minden felirat kétnyelvű volt. Számos településen nem találtak egyetlen feliratot sem, ahol hiányzott volna a magyar megfelelő. Ez főként a csallóközi falvakra volt jellemző. Bár a javuló tendencia szemmel látható, még mindig vannak hiányosságok, ráadásul a pozitív tapasztalatok ellenére azonban még mindig sok magyar (!) cégtulajdonos gondolja úgy, hogy a magyar feliratok használata felesleges, hiszen „úgyis megértik szlovákul is” – nyilatkozta Dobay Gergely, a HVIM felvidéki elnöke.
Elmondása szerint volt, aki az helyett, hogy elszégyellte volna magát, a matricázó aktivistákat fenyegette meg.
Dobay portálunknak elmondta, hogy
azért tartja fontosnak a kétnyelvűséget, mert az anyanyelv megtartása az egyik záloga megmaradásunknak, így szerinte az asszimiláció elleni küzdelemben a magyar nyelv vizuális használata sem elhanyagolható.
„Természetesen folytatjuk akciónkat, a jövőben olyan területekre fókuszálva, ahol nagyobb gondok vannak a magyar nyelvhasználat terén. Ilyenkor kell azt is megemlíteni, hogy az autonómia erre a problémára is megoldást nyújtana, hiszen az önrendelkezés a befizetett adók helyben tartása mellett a nyelvhasználatot is biztosítaná” – fejezte be a HVIM elnöke.