A Bécsi Napló 42. évfolyamának 3. száma gazdag tartalommal, változatos témákkal került az olvasók elé. A kéthavonta megjelenő folyóirat igyekszik teljes képet adni az anyaországi történésekről csakúgy, mint a határokon túl élő magyarság életéről. A legújabb számban mindezek mellett azonban a világot most leginkább foglalkoztató koronavírus-járvány is terítékre kerül.
Az első oldalon Jeszenszky Géza terjedelmes cikkben részletezi Szent-Iványi István korábbi külügyi államtitkár, nagykövet igényes tartalommal bíró könyvét, amelyben a világ, benne magyarságunk és Magyarország jövőjét taglalja. Martos Péter a legutóbbi Belarusz-Fehéroroszországban történt Ryanair repülőgép kényszer leszállásának politikai hátterét boncolgatja. Ugyancsak Martos Péter írt részletes elemzést az osztrák kormány berkeiben történtekről.
A második oldalon Nagymihály Zoltán Amikor vége lesz című írásában a pandémia kapcsán azt taglalja, mire kellene odafigyelnünk, ha levonul a járvány. Írásában kiemeli Orbán Viktor kijelentését, aki arra int, hogy a vírus letörése után nemcsak a gazdaság, de a közösségek újraindítására, lelki újrakezdésre is szükség lesz.
Surján László Új csodákra várva című cikkében azt részletezi, hogy a Fidesznek az Európai Néppártból való távozása után a Kereszténydemokrata Néppárt új helyzetbe került, és a következő parlamenti választásokra ezért több forgatókönyvvel kell készülniük.
A harmadik oldalon Georg Paul Hefty a németországi választások esélyeit járja körül. K.Lengyel Zsolt Magyarország torz képe Németországban címmel az ország németországi megítélésével foglalkozik. Felidézi, hogy már Orbán Viktor második kormányának megalakulása után rögtön úgy mutatták be az országot a német közösségnek, mint ahol az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a muszlimgyűlölet és a magyar nacionalizmus a jellemző. Közlik a Verőfény gyermekeknek kiírt képzőművészeti pályázat díjazottjainak névsorát és alkotásaikat.
A Nemzetközi sajtószemle ezúttal is a világ legérdekesebb híreit tartalmazza. A Hálózaton magyarokról magyaroknak című interjúban két vállalkozó szellemű szerkesztő vall arról, hogy miért tartják fontosnak Ausztriában magyar nyelvű hírportál működtetését. Rövid hírt közölnek a BUOD, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége online konferenciájáról, amelyen Potápi Árpád a nemzetpolitikai programról, Vincze Loránt pedig az Európai Unió aktuális kisebbségi ügyeiről számolt be.
A további oldalakon Varga Gabriella a budapesti Eucharisztikus Kongresszus programját, Ferenc pápa budapesti látogatásának jelentőségét ismerteti. A folyóirat vajdasági tudósítója a Balkán újraszabásának elképzeléseit, a határok rendezését járja körül, a kárpátaljai munkatárs a kárpátaljai magyar közösséget érintő legújabb kérdéseket, valamint Zelenszkij elnök évértékelésének legfontosabb pontjait elemzi, Csinta Samu Erdélyből pedig a magyar-román viszonyt, a világjárvány idején a két népet érintő alapvető szabályok témakörét tárta fel. Margarete Wagner irodalmi sorozata Leopold von Sacher-Masoch vonzalmát tárgyalja a magyar nők iránt irodalmi alkotásai tükrében, Fetes Kata fordításában. Fried István Márai Sándor és Tamási Áron: együtt és máshol című irodalmi tanulmánya a két nagy író valós és irodalmi találkozásairól, munkásságuk közös vonásairól szól.
A Bécsi Napló búcsúzik a magyar közösség nemrég elhunyt jeles képviselőitől is, felsorolva érdemeiket, a magyarság érdekében kifejtett tevékenységüket.
A 11. oldalon Ádám Ágnes ismerteti az Osztrák Nemzeti Könyvtár Dísztermében berendezett legújabb kiállítást, amely a Dunával, a dunai hajózással foglalkozik. A rendkívül érdekes tárlat rendezőinek célja az volt, hogy a látogatók megismerjék az egykori Dunát, lépjenek vissza a folyó múltjába, egykori természetes környezetébe, gazdag növény- és állatvilágába, és ha csak egy időre is, de felejtsék el a mai, vízi erőművekkel teli, megváltozott partokat.
Beszélgetést közölnek a lapot illusztráló Andorka Hanna festőművésszel, a költészet pedig Böröndi Lajos, Lengyel Ferenc, Szabó Zsuzsa, S.Csoma János és Mózes Huba verseivel van jelen. Az utolsó oldalon három könyvismertetést közölnek, mindhárom mű komoly érdeklődésre számíthat az olvasók körében. Különösen figyelemre méltó Cs.Varga István tollából a Rímek szablyaélen című antológia ismertetése. A kötet Molnár Pál szerkesztésében a Balassi emlékkard 25 évét és kitüntetettjeit mutatja be. A Balassi-kardot azok a költők kapták és kapják, akik a reneszánsz költőhöz hasonlóan a magyar és az európai értékeket és erényeket képviselik, költészetükkel a magyar irodalmat gazdagítják.
A felsoroltakon kívül természetesen még több értékes anyag kerül az olvasók elé a Bécsi Napló 12 oldalán, a folyóirat következő számának megjelenése július végén várható.
(BM/Felvidék.ma)
