Nagy az erőlködés a szlovák sajtóban széljobbtól egészen a balszélig, már hetek óta ezerrel megy a hangulatkeltés, az orbánozás, legtöbbször útszéli hangnemben.
Előbb a Felvidékre bevonuló magyar tankokkal riogattak, s az orosz–ukrán háború kitörése óta is folyamatosan Nagy-Magyarország visszaállításáról szóló hamis koholmányokkal akarnak félelmet gerjeszteni, írja Molnár Judit főszerkesztő a Magyar7 legfrissebb számának vezércikkében. (…) „Végre Magyarországot a bűnbak szerepébe lehet tolni. Így könnyebb szétverni a V4-eket, egyszerűbb tönkretenni a közelmúltig komoly erőt mutató térségi szövetséget – ami a szlovák kormány liberális hadoszlopának már nagyon terhes volt – főleg most, hogy a Budapest–Varsó tengely is megdöccent. Fineszes elképzelés, ám a napnál is világosabb, ezt se pozsonyi füstös szerkesztőségi szobákban rakták össze.”
Macron már a zsebében érezheti a győzelmet? Áprilisban nemcsak Magyarország választ, hanem Franciaország is. Az első fordulót április 10-én rendezik, s ha egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, a francia elnökválasztás második körét április 24-én tartják. Egyelőre Macronnak áll a zászló, és ha a kampányhajrában sikerül kellőképpen mozgósítania, aligha lesz szükség második körre, olvasható Hajtman Gábor külpolitikai jegyzetében.
A kampánynak egy központi kérdése maradt: melyik politikai erő tudja biztosítani Magyarország békéjét? Ez a fő mondanivalója a Nézőpont Intézet igazgatójával készült interjúnak. Pomichal Krisztián kérdésére az elemző elmondta, a háború lett a fő és tulajdonképpen egyedüli téma. „Néhány nappal a választás előtt azt mondom, ez már így is marad. Márki-Zay itt is óriási öngólokat lőtt, az első egy-két hétben egészen elképesztő kijelentéseket tett. Ezeket szokása szerint ma már cáfolja, de a világháló nem felejt. Orbán Viktor egyik óriási előnye az ellenzéki jelölttel szemben, hogy 34 éves politikai tapasztalattal bír. Ennek egy ennyire szélsőséges helyzetben óriási jelentősége van.”
A Piac rovatban Rajkovics Péter felteszi a kérdést, hogy vajon tovább emelkedik-e az ingatlanok ára? „Hiába növekedett az elmúlt évtizedben folyamatosan az ingatlanok ára, az érdeklődés irántuk azonban nem, hogy csökkent, hanem folyamatosan emelkedett. Sőt, a koronavírus okozta bizonytalanság csak tovább pörgette a jelenséget, s ugyan a háború árnyékában éljük a mindennapokat, ezen a téren jelentős változást a fegyveres konfliktus relatív közelsége sem okozott.”
Születéskor kitelepítés, nyugdíjasként vagyonelkobzás. Mondhatnánk ez is korunk szlovákiai magyar valósága. A csöllei és pozsonypüspöki gyökerekkel rendelkező, ám évtizedek óta a magyarországi Mosonmagyaróváron élő Mandl Erzsébet és Fehérvízi Róbert életébe ismét beleszólt a magyarellenes beneši politika, olvasható Téma rovatunkban Somogyi Szilárd tollából, aki lejegyezte annak a két felvidéki származású embernek a történetét, akik pert indítottak jogtalanul elvett földjeik visszaszerzéséért.
Kövesdi Károly: Kiberháború, vagy szimpla uszítás? Lapunk főmunkatársa azzal kezdi Háttér rovatunkban megjelenő írását, hogy a magyarok és a szlovákok (Csehszlovákia) között a két nép történelme során sosem volt háború. Eltekintve az 1919-es eseményektől (amiért a cseh politika volt a felelős) és leszámítva egy kisebb, 1939-es lokális csetepatét, Magyarország és (Cseh)szlovákia között nem volt fegyveres konfliktus. A napjainkban dúló kiberháborúban azonban akadnak uszítók, akik vígan szítják a feszültséget Szlovákia és Magyarország között. Ezek egyike a Pravda napilap, amely szinte rendszeresen közöl magyarellenes propagandát. Nincs ezen mit csodálkozni, az örök túlélő kommunista sajtótermék nem képes megtagadni a múltját. Múlt héten a posztkommunista szócső azzal az agymenéssel állt elő, hogy Magyarország szeretné bekebelezni Kárpátalját.
A lap 7-ik számában olvashattunk arról, hogy a Szövetség képviselői sajtótájékoztatót tartottak a Csallóköz csatornázási gondjairól. Valóban, az ivóvízkinccsel bíró régió településeinek mintegy harmadában még mindig nem épült ki a szennyvízelvezető csatornahálózat. Szlovákia magyarok lakta részén azonban létezik még egy további jelentős régió, amelynek égető szüksége lenne szennyvízelvezető csatornákra, ez pedig a Gömör–Tornai-karszt, írja Gaál Lajos Ivóvizünk védelme című cikkében.
Húsz éve jelent meg Koncsol László Vallató című kötete. „Koncsol László nevéhez több jelző párosult: polihisztor, humanista, egyszemélyes katedra. Valószínűleg mind igaz a maga módján” – írta a szerzőről egy évfordulós nagyinterjúban az emberöltővel fiatalabb pályatárs, Kövesdi Károly. A 86. életévében járó szerző kicsit a csehszlovákiai magyar szellemi élet mindenese volt, aki – számos kitüntetése mellett – kapott egy tisztességesen megírt kismonográfiát Filep Tamás Gusztáv tollából, de a nagy összefoglaló még hátravan. De csitulj, te szív, szorítkozzunk csak ez „öregkori” pályaívre.
Hogy hogyan lett a jó tollú publicistából, a filológiailag rendkívül tájékozott irodalomtörténészből, kritikusból előbb egy csallóközi falu, utóbb egy régió helytörténésze, erről (is) vall a Vallató, melybe a vele készült interjúkat és publicisztikai írásait válogatta be, így állt össze ez a 271 oldalas kötet, írja Kocur László. A Múzsa rovatban megjelent írás címe: Húsz éve számolt le Koncsol László.
Szivárvány színben pompázó videó: Így tevékenykednek a gyermekvédelmi törvényt elítélő társaságok. Mégis hogyan? „A Magyar Pszichiátriai Társaságot és a Magyar Pszichológiai Társaságot meggyőzték elveik helyességéről az LMBTQ ideológia képviselői.” Ezek szerint az említett nagy tekintélyű intézmények ettől kezdve normálisnak tartják, hogy kiskorú gyermekek biológiai nemét, miután „beleegyezésüket adták” (öt-nyolc éves gyerekek!), akár csonkítással is önkényesen megváltoztassák… Mindezt a jövő nemzedékek lelki-szellemi felszabadítása (boldogsága!) érdekében. Felszabadítva őket egyebek közt a nemi identitás nyűgéből-béklyójából. Ez már valóban eléri az ember ingerküszöbét! S mindezt a pszichiátriai és pszichológiai társaságok Magyarországon szakmai szempontból rendben találják, írja Fülöp Antal Trimalchio lakomája című jegyzetében.
A szövettan első magyar professzorát ismerhetjük meg a Leporolt históriák legfrissebb kiadásában. „A címben a magyar jelző szerepel, de el kell mondani, hogy Margó Tivadar (1816-1896) édesapja szerb származású ortodox lelkész volt, noha a családban a szerb mellett a görög, a magyar és a román nyelv is használatban volt. Tivadar a pesti piaristák gimnáziumában érettségizett és ekkor már magyarnak érezte és tartotta magát.” További részleteket tudhatnak meg a nagyszerű tudós életéről Lacza Tihamér cikkéből.
Győztes csaták elvesztett emlékművek (I.) Az öreg, akit Körmöcbányán csak élő történelemkönyvként emlegettek, az elkövetkező években rengeteg helyre elvitt a környéken. Sokat mesélt a környék életéről, legérdekesebbek azonban az 1848-as szabadságharcról szóló történetei voltak. Mesélt arról is, hogy Görgei hadtestében sok szlovák honvéd harcolt. Ezért egy Erdősi Imre nevű pap minden reggel szlovákul is felolvasta a napi parancsot. Aztán útnak indultunk, hogy felkeressük a környékbeli ´48-as emlékműveket, esetleg azok hűlt helyét. A szélaknai, vagy a turcseki csata obeliszkjét, vagy a hodrusbányai, ma már nem létező „emléktáblát”, olvashatják a Múltunk rovatban Varga Róbert tollából.
Tájaink
A Tájaink rovat a gömöri gazdatalálkozóval kezdődik. Két év kihagyás után ismét megtartották a gömöri gazdatalálkozót, amelyen szó volt a mezőgazdászokat érintő aktuális támogatásokról, pályázati lehetőségekről, de a hetek óta tartó szárazság és a műtrágyakrízis kapcsán felmerülő gondokat is megvitatták a környékbeli gazdák, írja Virsinszky Tamás az Aszály a pénztárcában és a földeken című beszámolójában.
Ebben a háborús helyzetben nemcsak a menekültekre, az otthon maradottakra is gondolni kell. Így tesz a Mátyusföld több települése, írja Szomolai Andrea Igaz magyar segítség és ima a Mátyusföldről című tudósításában. A kárpátaljai Zápszony és Nagymuzsaly települések otthonmaradt lakosainak támogatására juttattak el adományokat a mátyusföldi szervezetek és önkormányzatok. A határon túli régiók szívhez szóló leveleket váltottak.
Magyar minőség Szepsiben, mégpedig egy csodaszép, minden igényt kielégítő iskolaépület formájában. A sok bonyodalom után végre ünnepélyes keretek között átadták a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont épületét, amelyet a Jövőért Alapítvány építtetett 8,8 millió eurós összköltséggel, kizárólag a magyar kormány támogatásával. Az átadóünnepségen részt vett Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki beszédében felidézte, 2014-ben, államtitkári kinevezését követően a szepsi iskolaközpont az egyik első megoldandó ügy volt. Akkor azt gondolta, egy év múlva készen is lesz az épület. Ehhez végül 8 év kitartó munkájára volt szükség.
Ugyancsak magyarországi támogatással indulhatnak azok az iskolabuszok, amelyek az Ipoly mentén segítik a magyar iskolaválasztást. Kaszmán Zoltán azt írja, hogy a Rákóczi Szövetség 2022 szeptemberétől tizenhat iskolabusszal (és üzemeltetésükkel) összesen tizenöt szlovákiai szórványterületen, illetve nyelvhatáron lévő település magyar alapiskolájában segíti a gyermekek iskolába járását.
Megmenthetik az oroszvári kastélyt a petíciók? A helyiek sorozatos aláírásgyűjtéssel próbálják menteni a menthetőt a magyar Windsornak is nevezett kastélyt. Nem véletlen ez a megnevezés. Az oroszvári kastély csipkés oromzatai, címerekkel díszített falai, kisebb-nagyobb tornyai valóban hamisítatlan angol benyomást keltenek, ami nagy valószínűséggel az építtető Zichy Manó – Zichy-Ferraris-Emmánuel – Angliához való szoros kötődésével magyarázható. De hol tart most az ügy? Dunajszky Éva írásából kiderül.
Múltidéző irodalmi barangolást tehetnek Komáromban, ha fellapozzák a Pro Museum Társulás Múltra nyíló kapu – Válogatott írások a régi Komáromról című kötetet, amely Németh Istvánnak, az egykori Dunatáj újságírójának 88 témába vágó, élvezetes cikkét tartalmazza. Nagy-Miskó Ildikó mutatja be a kötetet a szerkesztővel, Galo Vilmos történésszel.
Az Ister-Granum EGTC a Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program keretében védjegyrendszert vezet be a helyi termelők és helyi termékek piaci pozíciójának erősítése érdekében. Ezen keresztül biztosítható a helyi termékek magas minősége és népszerűsítése a fogyasztók körében. További részletek Bokor Klára írásában, amelynek címe: Ister-Granum védjegy.
Épül, szépül Csicser. Az Ung-vidéki község peremvidéken található ugyan, de lakóinak csendes, nyugodt hétköznapjai dolgosan telnek. Hajdók Vincének, az első választási ciklusában tevékenykedő polgármesternek öröm együtt dolgoznia a saját, szűkebb életteréért tenni is kész, aktív faluközösséggel. Csicserben Molnár Gabriella járt.
Negyvenöt éves a dunaszerdahelyi Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ. Az évforduló alkalmából 2022-ben emlékévet hirdetettek meg számos koncerttel, színházi esttel, kiállítással és egyéb kulturális programmal. Felhívást tett közzé a Csaplár csapata, miszerint olyan relikviákat, tárgyi emlékeket gyűjtenek, amelyek kapcsolódnak az elmúlt negyvenöt évhez. Például okleveleket, díjakat, de régi fényképeket, újságcikkeket várnak, emellett szeretnék megszólítani a volt munkatársakat, vezetőket, előadókat, különféle csoportok tagjait, akikkel kisinterjúkat készítenének az elmúlt évekről, benyomásokról. November 4-re nagyszabású gálaműsort tervez Takács Tímea és csapata, amelyen a régi és új VMK-sok, valamint a közönség méltóképpen ünnepli meg a jubileumot, írja Reczai Lilla Kulcs a kultúra ajtajához című cikkében.
Kétévente rendezik meg a Kárpát-medencei Népi Textilfesztivált, amelynek idei győztese hímzés kategóriában a Barkó Kézműves Egyesület lett a Felvidéki Népi Hímzőkörrel közösen. Egy régen Fülekpüspökiben talált gyönyörű terítő mintáit dolgozták fel. Egyik végén egy életfás minta látható, a másikon pedig egy csillag közepéből 4-4 virág ágazik szét. Ez adta az alapot, ebből tervezték a beadott pályázati anyagot – részletezte Benko Tünde, a Felvidéki Népi Hímzőkör vezetője Agócs Szvorák Emesének.
Raccsolás – Rhotacizmus. Gyakori beszédhiba, amely az r hangzó hibás ejtését, illetve a hangzó hiányát jelenti. Zupko Mária logopédus az okokról és a probléma kezeléséről is ír.
Zászlóbontás Csobánkán. Ez a címe a Hazajáró legfrissebb cikkének, amelyben Kenyeres Oszkár a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet alakuló táborába kíséri el olvasóinkat. „Nemcsak az egyesületté válást inspiráló magyarországi barátainkat hívtuk meg, hanem a műsor összes eddigi fontos szereplőjét. Körülbelül 300 barátunknak küldtünk meghívót Brassótól Pozsonyig, Poprádtól Újvidékig. Közülük végül több mint százan el is jöttek, hogy együtt ünnepeljük a Hazajáró Egylet megalakulását.”
Íz-lelő rovatunkból megtudhatják, hogy hogyan készül a házi csirkesonka, és Vass Laura közli a szépen díszített mandulás piskótatekercs receptjét is. Vas Gyula a Suzuki S-Cross 1.4 Hybrid 4WD Elegance autót tesztje során szerzett tapasztalatait ismerteti.
Olaszország ismét lemarad a foci-vb-ről. Lehetséges? Igen, az olaszok megint megcsinálták, elbuktak egy világbajnoki selejtezősorozatot, sorozatban másodszor, ezúttal azonban Európa-bajnokként. Roberto Mancini tavaly Európa-bajnokot faragott ebből a csapatból, majd néhány hónap alatt a mennyből a pokolba vezette az olaszokat, írja Rajkovics György.
Az év nem úgy indult, ahogy a magyar kézilabda szurkolója remélte. A szlovák–magyar közös EB-n a férfiak már a csoportkörben búcsúztak, de a klubcsapatok még hozhatnak szép tavaszt. Milyen lesz a magyar kézilabda tavasza? A kérdésre Rajkovics Péter válaszol.
A kassai Rodostói ház az egyik legkülönösebb Rákóczi-emlékhely a Felvidéken. Annak a törökországi Rodostóban (török nevén Tekirdag) álló háznak a mása, ahol a fejdelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt. Rákóczi hamvai hazahozatalának centenáriumán, 2006-ban pedig a Rodostói ház udvarán felállították II. Rákóczi Ferenc szobrát, Győrfi Sándor szobrászművész alkotását, amelyet a magyar kormány 2006. április 3-án adományozott a szlovák kormánynak. A lap hátoldalán ennek a szobornak a fényképe látható.
A Magyar7 idei 13. számában is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk a laphoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
(Ma7.sk/Felvidék.ma)
