Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum

A Rimaszombatban működő Gömör-Kishonti Múzeum 2021-ben és 2022-ben három értékes képet restauráltatott és így megmentett a teljes pusztulástól.

I. Ferenc József uralkodóról készült festmény

Ábrányi Lajos 1896-ban I. Ferenc József uralkodóról készült egész alakos festményét az Erzsébet királynőt, Sisit ábrázoló képpel együtt eredetileg a rimaszombati Városháza nagytermében helyezték el. Majd a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után, 1918-ban került a múzeum tulajdonába, jelentősen megrongált állapotban. A károsítás egyértelműen tudatosan és szándékosan történt a csehszlovák légiósok részéről, és jelzi az osztrák-magyar monarchia és az uralkodó iránti gyűlöletet. Nem kizárt, hogy a rongálás összefügg IV. Károly utolsó magyar király és osztrák császár trónkövetelésével, tervezett visszatérésével, amelyre a Csehszlovák Köztársaság általános mozgósítással készült.

Az I. Ferenc József kép maga, de a megkárosítása is pontos tanúja a kornak és a körülményeknek. A nagyméretű, 260×145 centiméteres képet a restaurálással megmentették a teljes pusztulástól, és maga a szándék is az volt, hogy megőrizzék ezt a történelmi értéket, amelynek paradox módon a megkárosítása még nagyobb hangsúlyt ad.

„Az alkotás érdekes bizonyítéka a kornak és példája a képrombolásnak, amelynek azonban mindig van egy történelmi összefüggése, oka és háttere. Ebben az esetben a monarchia szétesése és az új államalakulat, a Csehszlovák Köztársaság létrejötte” – fejtette ki Ján Aláč, a múzeum munkatársa.

A restaurálást Andrea Ševčíková pozsonyi restaurátor végezte, és a megvalósítást a Művészeti Alap támogatta. Ahogyan a 2020-2019-ben restaurált Sisi festmény (Spányik Kornél alkotása, 1901) is, melyet hamarosan ki is állítanak a múzeumban.

Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum

Tóth Pápai János orvos és felesége portréja

Ugyancsak értékes, az 1800-as évek elején készült portrékat mentettek meg a pusztulástól, amikor restauráltatták az ismeretlen szerzőtől származó Tóth Pápai János orvos és felesége portréját.

A képek külön érdekessége, hogy pergamenre pasztellel készültek, amely egyedülálló képzőművészeti eljárás tájainkon. Művészi értékükön kívül történelmi jelentőségük is van, hiszen a Gömör-Kishontban tevékenykedő legendás szemorvost, sebészt és feleségét ábrázolják.

Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum

Pontos adatok nincsenek az orvos születéséről, de ismert, hogy már 1793-ban a serkei körzetben, sőt a távolabbi megyékben is dolgozott, valamint az szintén, hogy 1806-ban már a városban élt. Elismert gyógyító volt, bár titulust nem szerzett, számos műtétet, még szemoperációt is végzett. A betegek egészen távoli vidékekről is felkeresték, de maga ugyancsak sokat utazott. 1816-ban Pesten működött és a szemklinika igazgatója volt.

Cseresnyés Sándor, klinikai asszisztense könyvében 42 esetet leírt, amelyet kezeltek, leggyakrabban szürkehályogot, amelynek abban az időben Tóth Pápai János a specialistája volt. Két év után Pestről visszatért Rimaszombatba, de halálának pontos dátuma ismeretlen.

Fotó: Gömör-Kishonti Múzeum

Feleségének portréjával együtt a képek a rimajánosi Vályi Ilona adományából kerültek a múzeumba. Mint az egyik legrégebbi műtárgyak szerepelnek a múzeum 1882 és 1918 közötti évekből származó Első gyűjteménytári feljegyzésében is.

A portrékat a besztercebányai Štefan Kocka restaurálta és a munka ugyancsak a Művészeti Alap támogatásával valósult meg.

(BM/Felvidék.ma/Gömör-Kishonti Múzeum, Rimaszombat)