Bátkában már évek óta megrendezik az Ipolyi Arnold Népmesemondó Verseny területi elődöntőjét a Hagyományok Háza Hálózata szervezésében. A jó együttműködést megköszönve most felnőtteknek szóló meséket hoztak ajándékba.
A mesék egykor amúgy is felnőtteknek szóltak, hiszen a társas munkák idején (pl. kukoricafosztás) hallgatták. A közösségeink közben átalakultak, a mesék könyvekbe kerültek, gyerekközönséget kaptak, de az igényeink ugyanazok maradtak.
A felnőtt mesemondó körök Magyarországon már újjáéledtek, s a Felvidéken is kezd kibontakozni a mozgalom, amit a Hagyományok Háza Hálózata is elősegít a mesekocsmákkal.
Mesekocsma Bátkában (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A népmese napja (szeptember 30.) alkalmát megragadva a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia 2022. október 3-án és 4-én először szervezett hét helyszínen zajló rendezvénysorozatot, hogy népszerűsítse a gazdag mesehagyományunkat.
E két nap délelőttjén öt oktatási intézménybe látogattak el a felkért mesemondók, ahol osztályról osztályra haladva vitték közel a gyermekek számára a népmesék világát. A programsorozat a Meseszó Egyesület szakavatott és gyakorlott mesemondóinak közreműködésével valósult meg, Pintér Zsolt, Klitsie-Szabad Boglárka, Szénási Veronika és Zámborszky Eszter személyében.
Mesekocsma Bátkában (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„A népmesékben nyüzsögnek a jól használható, pótolhatatlan eleven szavak. Ugyanis mikor fáradt a test, s a lélek még egy nagyot nyújtózna, akkor azt mesével érdemes kitölteni, hiszen életre bátorít. A helyes orrtartás végett kell mesét mondani, mert aki fennhordja, arra rá lehet koppintani egyet, aki meg igen lógatja, föl lehet csapni. Kapd össze magad, rövid az élet, s érdemes derűsen élni” – üzente Berecz András a közösségi oldalon a népmese napja alkalmából a Hagyományok Háza csapatának nyilatkozva.
A mesemondás mestere azt mondta, a népmesét rezervátumnak tartja.
„A mese természetvédelmi terület. Olyan szavak vannak benne, amelyeket irodalmi nyelvben, sőt sokszor még tájnyelvben se használunk, pedig életképes, eleven szavak. S ha egy póknak, gyíknak természetvédelmi terület jár, ezeknek az életképes szavaknak miért ne járna olyan terület, ahol életet lehelünk beléjük, s ahol ők maguk is élhetnek” – szögezte le Berecz András.
Zámborszky Eszter és Pintér Zsolt (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
Bátkába Pintér Zsolt és Zámborszky Eszter mesemondók, akik maguk is mesterüknek tekintik Berecz Andrást, még egy mestert, Bukovics Jánost, a Galgamenti Művészek Egyesületének tagját, a Mese és Szövegfolklór Kör vezetőjét is magukkal hozták.
Jól ismerik ők a bölcs gondolatokat, így hát derűt hoztak a Csemadok Bátkai Alapszervezete október 3-a esti rendezvényére.
A jó atmoszférát kocsmahangulattal teremtették meg. Meg is telt a községháza tanácsterme. S mire előkerült a sör-bor-pálinka, már hallhattuk is az életbölcseleteket, hogy azokat is legalább olyan jóízűen fogyassza el a nagyérdemű, mint a testi betevőt.
(Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Bebizonyosodott, hogy a kocsmának vonzereje van. Nagyon örültem, hogy ilyen sokan eljöttek, s köszönöm a vendégeknek, hogy meséssé tették ezt az estét” – mondta Hencz Annamária, helyi szervező.
Mesemondók és szervezők Bátkában (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
„Ezek a felnőtteknek szóló rendezvények az egykori társas összejövetelek során zajló mesemondást, történetmesélést megidézve a hagyományos élőszavas mesemondói stílust követve kínálnak betekintést a magyar mesehagyomány tréfás, pajzán rétegébe” – mondta Varga Norbert, a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia vezetője, a rendezvénysorozat szervezője és szakmai felelőse.
Varga Norbert (Fotó: Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
A bátkai mesekocsma helyet és alkalmat teremtett, hogy élményt kapjon a közönség az élőszavas mesemondásból.
(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)
