Egy év alatt 72%-ról 58-ra csökkent Szlovákia NATO-tagságának támogatottsága az országban, az európai uniós tagság támogatottsága pedig 77%-ról 64-re. A lakosság 40%-a tartja a fő felelősnek Oroszországot az ukrajnai háborúért, a közép-kelet-európai államokban itt a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik így vélekednek. 34%-nyian a háborús konfliktus forrásának a Nyugatot tartják, mert szerintük provokálta Oroszországot. 17% véli úgy, hogy a háborút Ukrajna idézte elő – derült ki a Globsec által március végén készített felmérésből, melynek során 8000 embert kérdeztek meg.
Róbert Vass, a Globsec elnöke elmondta, a tagság támogatottságáról rendszeresen elvégzett felmérés eredményét már második éve befolyásolja az ukrajnai háború. „Egyes államok lakossága még egységesebb lett a külpolitikai irányultság, a nyugati elköteleződés és az euroatlanti integráció kérdésében. Másutt, például Szlovákiában viszont a félrevezető propaganda terjesztése erősödött fel, ami megosztja a társadalmat, aláássa a demokráciát és gyengíti az euroatlanti tábor egységét” – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Vass.
Szlovákia lakosságának 57%-a tartja a védekező Ukrajna megsegítésének azt, hogy haditechnikai felszerelést kap az ország. Ugyanakkor 69% ezt Oroszország provokálásának is tekinti.
A lakosság 59%-a helyesli, hogy Szlovákia segítséget nyújt az ukrajnai menekülteknek, ugyanakkor 69% úgy véli, ez a hazai lakosság rovására történik.
A felmérés eredményei alapján a Globsec szerint folytatni kell a tagállamokban az Ukrajnának nyújtott segítség szükségességének elmagyarázását, valamint az Oroszországtól való elhatárolódást.
Emellett elő kell segíteni az emberek kritikus gondolkodását és jobban felkészíteni a lakosságot a válsághelyzetekre. Hosszú távú intézkedésekre van szükség, és tisztázni kell például azt is, mit értenek az emberek a demokrácia alatt.
Az embereket jobban be kell vonni a közpolitikába, és a tények közlése mellett az emberi történetek megismertetésére is szükség van, hogy a lakosság jobban azonosulni tudjon a helyzettel.
A felmérést Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában, Litvániában és Lettországban végezték.
(TASR/Felvidék.ma)
