Farkas József fotográfus, dokumentarista fényképeiből nyílt kiállítás Pásztoresztendő címmel a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában.
Badin Gabriella a Rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa a kiállítás megnyitóján a gömöri pásztorvilág összefonódásáról beszélt.
„A vidék mintha ennek az ősi mesterségnek lett volna teremtve és ezért ősidőktől formálta e táj jellegét és a benne élő emberek életét. A pásztorok évszázadokig alkották kultúrájukat, használtak olyan tárgyakat melyeket maguk készítettek gyönyörű kivitelezéssel bőrből, fából, csontból. Csak rájuk jellemző ruhákat hordták és szoros kapcsolatban álltak a csengő és kolomp készítőkkel… Nem véletlenül nevezték kézműves tudásukat pásztorművészetnek. Többségükben különböző fúvós hangszer, síp, furulya, tárogató, tuba mesterei is voltak. Kitűnően táncoltak, pásztornótákat énekeltek. Értették a csillagok járását, a csillagképek jelentését. Tudtak állatokat és embereket gyógyítani. Tudós pásztorságuknak nagyon mély gyökere volt. A gyűjtőmunka köztük nem egyszerű körülmények között zajlott, de nagyon színes és hatásos volt. Ez mély benyomást tett az alkotóra is” – mondta a rendezvény kurátora.
Farkas József szerzői fotókiállítása fekete-fehér és színes képekből áll össze, melyeken a gömöri, illetve a környékbeli pásztorok és zenészek portréi, életpillanatai láthatók.
A fényképek közel hozzák és megörökítik a múlandó emberi sorsokat és momentumokat, amit az alkotó gyűjtőútjai, illetve a várhosszúréti pásztortalálkozók során megélt.
„Farkas József kulturális menedzser, fotográfus, dokumentarista. Az ember nap, mint nap rácsodálkozik a körülötte lévő világ szépségeire. Legyen az a természet, épített örökség, vagy a környezetben lévő emberek. Farkas József több mint két évtizede gyűjti a felvidéki magyarság és a Kárpát-medence nemzetiségeinek dalait, zenéjét és táncait, s a dokumentálás során, egy adott pillanat különösségének megragadása és megörökítése vezérli. A hagyományaikat életszerűen megélő idősebb generáció ajkán és lábában maradt ránk az az örökség, melyet fontosnak tart megőrizni az utánunk érkezők számára. A gyűjtések során a fotográfia eszközeivel próbálja megörökíteni a múlandó emberi sorsokat, pillanatokat… Nem tanulta a fotográfia mesterségét, ösztönösen fogott neki. Az élet tanította meg a pillanatok értékelésére, s közössége és a barátai pedig ennek a munkának a fontosságára, amit érzései szerint csinál. Több lett ez számára a dokumentálásnál. A Hagyományok Háza által 2012-ben alapított Páva iroda vezetője, mely a kezdetektől szervezi, és szakmailag felügyeli az MTVA és a Hagyományok Háza által létrehozott Fölszállott a páva népzenei és néptánc tehetségkutató versenyt. 2017-től a Hagyományok Háza Hálózat – Szlovákia vezetője. Munkássága elismeréseként 2018-ban, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át Áder János Köztársasági Elnök Úrtól” – olvasható a kiállítás anyagában.
Az alkotó felidézte, mikor találkozott a hagyományos népi kultúrával, a tánccal. „Egy idő után a zene-, a hang- és a videofelvétel mellett, – hogy megmaradjon a későbbi generáció számára- elkezdtem fotózni… Elindultunk Gömörbe, Bodrogközbe, pásztorokhoz, cigányzenészekhez… Azóta is ezt csinálom, rögzítem, amit látok magam körül idestova több mint 35 éve. Akik visszaköszönnek a fotókról, néhányan még itt vannak közöttünk, de sokan már nem lehetnek itt. De azt ajánlom, akik már nincsenek közöttünk, azokhoz is bújjanak közel, valószínűleg majd súgnak maguknak is egy-két történetet a pásztorságról” – mondta Farkas József.
A megnyitón Bastyúr István szilicei pásztor énekelt pásztornótát, a Sajó Banda zenélt, a Borostyán Néptáncműhely táncosai pedig pásztorbotolót adtak elő a nagy számban jelenlévő közönségnek.
(Máté Gyöngyi/Felvidék.ma)