2024-ben ünnepeljük Szent Kinga születésének 800. és Szent Hedvig-Jadwiga születésének 650. évfordulóját. E kettős évforduló megünneplésére magyar, lengyel, litván és szlovák szervezetek tisztelegtek mindkét szent előtt Budapesten március 21-22-én.
A jubileumi rendezvények fő helyszíne a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-templom volt. A főplébánia, illetve annak vezetője, Osztie Zoltán plébános atya irányításával a jubileumi ünnepség szervezésében lengyel és magyar civil szervezetek vettek részt.
Az ünnepségre olyan országok egyházi személyiségeit hívták meg Budapestre, akik valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a két jelentős magyar származású szenthez. Az ünnepségre így Budapestre érkezett Marek Jędraszewski krakkói érsek, Artur Ważny tarnówi püspök, Pawel Baran atya, a krakkói Wawel székesegyház plébánosa, František Trstenský püspök a szlovákiai Szepességből és Kęstutis Smilgevičius atya, a Litván Püspöki Konferencia főtitkára Litvániából.
A meghívott külföldi egyházi személyeket március 21-én dr. Erdő Péter bíboros fogadta a budavári Prímási palotában. A találkozót követően a vendégek virágkoszorút helyeztek el Szent Hedvig és Jagelló Ulászló szobránál a budai vár Bécsi-kapujának közelében, majd orgonaáhítaton és az éjszakai szentségimádáson vettek részt a Belvárosi Főplébánia-templomban.
Ezzel párhuzamosan, 15:30 órától
Árpád-házi Szent Kinga és Anjou Szent Hedvig lengyel és magyar nézőpontból címmel Piotr Stefaniak lengyel történész és Molnár Imre magyar történész tartott ismeretterjesztő előadást a Belvárosi templomban.
A meghívott külföldi egyházi személyek ez idő alatt részt vettek a magyar Parlamentben, a képviselői imaközösség imaóráján, majd Vejkei Imre képviselő vezetésével megtekintették a magyar Országgyűlés épületének nevezetességeit. 15 órától ünnepi ülésre került sor a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, ahol Erdő Péter bíboros bevezetője után négy előadás hangzott el.
Marek Jędraszewski érsek felvázolta Anjou Szent Jadwiga jelentőségét a lengyel történelemben, a hitéletben és a lengyel–magyar kapcsolatokban. Trstenský püspök rámutatott közös szentjeink jelentőségére népeink kapcsolataiban. Elmondta, hogy a szent asszonyok Ábrahámhoz hasonlóan a hit útját követve orvosolták a különböző szegénységet: az anyagi, a kulturális és a lelki szegénységet. Véleménye szerint ma is ilyen evangéliumi gondoskodásra van szükségünk felebarátaink és közösségeink irányába, ehhez azonban szükségünk van arra a bátorságra is, amelyet csak Krisztus adhat.
Ważny püspök Árpád-házi Szent Kinga jelentőségét méltatta a hitéletben, a lengyel történelemben és a lengyel–magyar kapcsolatokban. P. Smilgevičius atya viszont Anjou Szent Hedvig jelentőségét mutatta be, Litvánia történelmében, megtérésében és a közép-európai népek közötti kapcsolatokban.
Az egyházi vezetők az előadásokat követően közös nyilatkozat fogadtak el és írtak alá az alábbi szöveggel:
Közös nyilatkozat
Szent Kinga és Szent Hedvig jubileuma alkalmából
„A Szent Kinga születésének 800. és szentté avatásának 25. évfordulóján, valamint Szent Hedvig születésének 650. évfordulóján hálát adunk Istennek a nagy ajándékért, amellyel általuk Közép-Európa nemzeteit megajándékozta, hogy „részünk legyen a szentek fényességében” (Kol 1,12). Életútjukat felidézve ismét tudatosítjuk, hogy jövőnk alapja csakis a térségünkben élő emberek és nemzetek egymás iránti keresztény szeretete és szolidaritása lehet, amit a történelemben a litvánok, szlovákok, magyarok és lengyelek közötti barátság különleges módon megmutatott.
Nemzeteink a kereszténység felvétele és megélése révén kapcsolódtak be az európai nemzetek családjába. A keresztény hit és civilizáció meghatározó módon alakította identitásunkat, miközben támogatta megmaradásunkat külső hatalmi törekvésekkel és ártó ideológiákkal szemben. Megtapasztaltuk, hogy Krisztus „nem vesz el tőlünk semmit, hanem mindent megad nekünk” (vö. XVI. Benedek homíliája péteri szolgálata megkezdésekor, Szent Péter tér, 2005. április 24.).
Ezt tanúsítja Szent Kinga és Szent Hedvig élete, akiket Szent II. János Pál pápa azért ajánlott ismételten figyelmünkbe, hogy „a hívők szívében ott lakjon a szentség iránti vágy, amely nemcsak a magánéletet formálja, hanem az egész társadalmat is” (vö. Szent II. János Pál homíliája Ószandecben, 1999. június 16.)
A Magyarországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Litvániát ma is összekapcsoló Szent Kinga és Szent Hedvig arra ösztönöznek, hogy keresztény értékeinkre építsük nemzeteink jövőjét, védelmezzük kulturális örökségünket, s „együtt járjunk az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében” (vö. Ferenc pápa homíliája, Csíksomlyó, 2019. június 1.) térségünk és egész Európa javára.”
Kelt a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban, az Úr 2024. évében, március hónap 22-én, aláírták:
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása,
Marek Jedraszevski krakkói metropolita érsek
Őexcellenciája, František Trstenský szepesi püspök
Őexcellenciája főtisztelendő Artúr Wažny tarnowi segédpüspöke
Főtisztelendő Kestutis Smilgevičius, a Litván Katolikus Püspöki Konferencia főtitkára
Március 22-én Esztergomból hajóval hozták el a fővárosba Szent Kinga csontereklyéjét, amelyet Török Csaba, az esztergomi bazilika plébánosa bocsátott útjára.
Az ünnepi ülés után 18 órakor ünnepi szentmisére került sor a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia-templomban, melynek főcelebránsa dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek volt, aki a szentmise elején átvette Marek Jedraszewski krakkói érsek metropolita ajándékát, azaz Szent Hedvig királynő ereklyéjét.
(Dániel Erzsébet/Felvidék.ma)
