A mesterséges intelligencia (MI) csak annyira veszélyes, mint az emberek, akik azt programozzák (Scott Beck)
Vannak Igék, amelyek a gyönyörűséges titokerdőben, a Kijelentés beláthatatlan ősrengetegében úgy ragadják meg szívünket, hogy egész életre foglyul ejtenek. És elkísérnek. Egyebek között nekem ilyen a zsoltáros fogalmazása: „Tied vagyok! Szabadíts meg, hiszen utasításaidat kutatom” (Zsolt 119,94). Vagy ez: „Bölcs volt a Prédikátor, és azonfelül a népet is tanította ismeretre. Gondolkodott, kutatott, és sok példabeszédet szerzett” (Préd 12,9).
Isten ilyen és más Igékkel „gyűrűzött meg magának”. Az Újszövetségben pedig Péter így fogalmaz: „Ezt az üdvösséget keresték és kutatták a próféták, akik a nektek szánt kegyelemről prófétáltak, kutatva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést Krisztus bennük levő Lelke” (1Pét 1,10-11). Aki évtizedeken át lenyűgözve, Krisztushoz, Őelébe odakötözve tartja egész valómat láthatatlan kötelékekkel, maga a Krisztus Lelke. Ő indít ma is, zsoltáros korban kutatni az Ő lenyűgöző titkait. Így lettem Isten-böngésző, bibliai kijelentések és a szent tudomány titkainak kutatója. Így lettem a pneumatikus-spirituális ismeretek, a létfejtő kutatás korunkbeli létfejtő-társaimmal együtt Heidelbergben és Wittenbergben, Vatikánban és Genfben, Kolozsváron és Debrecenben, Rév-Komáromban és Pápán a kutatótársa. Isten kikutathatatlan titkainak szerelmese, és az emberi gondolkodás szintjén visszhangkeltő bizonyságtevője. Ennyit az Isten-böngésző és a létfejtő szavak születéséről, jelentéstartalmáról, értelméről.
KÁLVIN EGYETEM, BIBLIATÁRSULAT, ONLINE FELÜLET ISTENÉRT ÉS AZ EGYHÁZÉRT A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA KORÁBAN
Nemcsak a digitális, a negyedik ipari forradalom korában vagyunk már jócskán benne, hanem a mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) részben lenyűgöző, részben nagy óvatosságra intő korszakában is.
Az USA Michigan régiójában működik az 1870-es évek óta a rangos Calvin University, a Kálvin János Egyetem. Alapítói többnyire holland kálvinisták voltak, akik az új világban is erősen, szilárd fundamentumként támaszkodtak atyáik bibliás, megtartó hitére, hitelveire, erkölcsi standardjaira.
Ma világszerte ismert képviselőjük, hitvallójuk Alvin Plantinga professzor, aki a tudományos világnak a Nobel-díj mellett legrangosabb díját kapta meg évekkel ezelőtt. A Templeton-díjat, ami még az előbbit is meghaladó összegű jutalommal jár (1 millió dollár). Ennek a református egyetemnek a tanára, a komputertudományok szakértője Derek Schuurman, akit majd idézni fogok az MI és a keresztyének viszonyáról, lelkészek és hívők vélekedéseiről. És persze ki nem maradhat ebből a sorból az 1820-as évektől egyre nagyobb, hatalmas lelki és technikai energiával működő ABS, az amerikai bibliatársulat. Végül pedig, de nem utolsósorban napjaink izgalmas internetes felülete, a Gloo, amit azért hoztak létre, hogy az MI és az egyházak, keresztyének viszonyát napi szinten megjelenő cikkekkel, tanácsadással támogassa, vezesse. No meg hogy az MI-bálványozók és a tőle elájulók kijózanítására is felhívja a figyelmet, a veszélyekre, a hit és Szentlélek nélküli szuperagy buktatóira. Illetve keresztyén körökben is sokrétű alkalmazásának a lehetőségeiről is tájékoztat.
ELGONDOLKODTATÓ ADATOK – POZITÍVUMOK, NEGATÍVUMOK
Derek Schuurman, a Calvin Egyetemen tanító számítógépes tudós azt mondta, hogy az MI hozzá tud járulni az emberek szellemi életéhez. A technológia nagyszerű eszköz a Biblia fordításához, vagy bibliai helyek, fogalmak kereséséhez, amikor ezt a kérdést tesszük fel: hol mondta Jézus? Mikor volt ez vagy az az esemény? Az MI valós időben képes a prédikációk átírására, feliratokat készítve hallássérült embereknek. Valószínűleg több ezer más felhasználás is megtalálható az egyházakban, kezdve a prédikációs témák és az istentiszteleti énekek párosításától a presbiterek ütemezéséig a gyülekezeti szolgálatban.
Schuurman sok kérdést vet fel az MI-vel kapcsolatban. Sokan utópikus fantáziával vélekednek a lehetséges előnyökről, mások félnek egyfajta „Frankenstein-forgatókönyvtől”, ahol a tudósok által létrehozott pozitív dolog az emberiségre borul, egzisztenciális vagy éppen globális fenyegetéssé válhat. A Kálvin Egyetem számítógépes tudósa szerint a keresztyéneknek arra kell összpontosítaniuk, hogy nekik milyen szerepet kell(ene) betölteniük a technológia alakításában és a felhasználás erkölcsi keretének a megteremtésében. „Úgy gondolom, hogy az egyháznak van mondanivalója az igazságosságról és a szomszédainkkal kialakuló viszonyról, valamint a szellemi tudományágak és gyakorlatok ápolásáról is” – mondta Schuurman.
Az ABS, az Amerikai Bibliatársulat legutóbbi tanulmánya szerint a megkérdezetteknek a többsége nem bízik az MI-ben, főként lelki-szellemi kérdésekben. Fel is teszik a kérdést: Bibliaolvasó-e az MI? Van-e lelki élete? És milyen? Imádkozik-e, s miért, kiért? A megkérdezettek többsége szkeptikus a tekintetben, hogy az MI kínálhat-e olyat, ami a vallási, lelki, spirituális növekedésben segít. A megkérdezetteknek 68%-a úgy véli, az MI nem segíti szellemi-lelki egészségüket, 58% szerint pedig nem nyújt nekik segítséget az erkölcsi érvelésben és eligazodásban. Elgondolkodtató! Négy ember közül csak egy érzi magát optimistának a technológia pozitív hatását illetően. Az ABS 2500 embert kérdezett meg.
A Bibliatársulat vezetői szerint az MI, azaz a Megújító Technológia szemléletének követői szerint a lelkészek munkáját sokban tudja segíteni az algoritmus, de ezek inkább adminisztrációs, szervezési, statisztikai kérdések. A lényegben, az élő és személyes hitben nincs tapasztalata az MI-nek, miként hitismereti, erkölcsi, személyiségfejlesztő lehetőségekről sem.
A Gloo és a Christianity Today felmérései rámutatnak: „Azok az emberek, akik a Bibliához kapcsolódnak, s életüket a Biblia tanulmányozása és megértése mélyen befolyásolta, szkeptikusak abban, hogy ezt a tapasztalatot a gépi tanulási modell létrehozhatja, fenntarthatja”. Gyakorló keresztyének, akik jól ismerik lelkészüket vagy papjukat, szkeptikusak abban is, hogy ezt a személyes kapcsolatot, meg az Isten Igéjével és Isten népével ápolt valódi kapcsolati elkötelezettséget ez a technológia befolyásolhatja. A Gloo egyik technológiai platformján hangzott el: „Teljesen normális, hogy az új technológia kapcsán az egyházban élő emberek, a hit emberei fenntartásokkal élnek”. Indoklás:
„Jelenleg a fejlődő technológia olyan programokat hoz létre, amelyek sok tudással rendelkeznek, de hiányzik belőlük a bölcsesség”.
Ez az, amire a bevezetőben utaltam: az Isten-böngészés őseredeti szent spirituális zarándokútja és élménye, és a létfejtés intellektuális, bölcseleti, filozófiai reflexiója és az MI között nagy a távolság. A mai kutatások ezért a kérdést inverzben teszik fel, megfordítva: Isten akarja-e és miként akarja felhasználni a mesterséges intelligenciát a teremtett világért és szeme fényéért, az emberért, a jövőért, az emberiségért. Ennek kutatása folyamatos lehetőségünk és kötelességünk, a keresztyén felelősségetika életre szóló, felekezetek közötti mandátuma, mindannyiunk megbízatása.
Isten-böngészőként, létfejtőként, keresztyénként, egyházi szolgálattevőként – minden szinten. Ez 21. századi mandátumunk Istentől, kutatva, hogy melyik vagy milyen időről tett kijelentést Krisztus bennünk levő Lelke.
Dr. Békefy Lajos
