Paradigmaváltásra van szükség a vízgazdálkodásban, előtérbe került a víz visszafogása – mondta Szöllősi-Nagy András professzor, a víztudományok doktora a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsor kezdetén hangsúlyozta:
a klímaváltozás 80 százalékát a vízen keresztül érezzük.
Mindezt megerősítette Szöllősi-Nagy András is, aki kijelentette: az emberi élet, az ökoszisztémák működése vízfüggő, és a 80-as évek végére alakult ki a szakmán belül az a konszenzus, hogy a hidrológiai ciklusban végbement változások a klímaváltozás következményei.
Áder János is rámutatott arra, hogy a víz körforgásának a sebessége egyre nő, és ez extrém aszályokhoz vagy esőzésekhez és árvizekhez vezethet.
Szöllősi-Nagy András a helyzethez való alkalmazkodás fontosságát hangoztatta, példaként említve a Homokhátságot vagy a Tiszántúl vízgazdálkodását.
Elmondta: társadalmi óhajra megváltozott az a nézet, hogy a vizeket el kell vezetni, a visszafogásuk és a vele való gazdálkodás került előtérbe, a technológia fejlődése pedig az adatok feldolgozásában segít.
Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy ma már több mint nyolcmilliárd ember él a Földön, és kétszer olyan gyorsan nő a vízfogyasztás, mint a népesség, ami azt is jelenti, hogy az egy főre eső vízmennyiség egyre kevesebb.
Ez a tendencia a professzor szerint gyorsulni fog, egyes előrejelzések szerint száz év múlva akár 12 milliárd ember is lehet a Földön, és az ökoszisztémára jutó vízmennyiség is csökkenni fog.
Mindketten egyetértettek abban, hogy a népességrobbanás veszélyekkel jár, főleg, ha az a vízterület csökkenésével együtt történik.
A volt köztársasági elnök felidézte, hogy miután Afrikában a Csád-tó elvesztette vízfelületének 90 százalékát, az állattartók és a földművelők is konfliktusba keverednek egymással.
Áder János megjegyezte: miközben egyre kevesebb az egy főre eső víz, Afrikában a szennyvíz 80-90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a víztestekbe. Szöllősi-Nagy András hozzátette, a mediterrán térség sem áll messze ettől az aránytól. A Földközi-tenger parti részén emiatt csökken is a biodiverzitás – fűzte hozzá.
Szöllősi-Nagy András szerint az ENSZ-ben hiányzik a koordináció, ami az egységes fellépéshez szükséges lenne a szennyvíztisztítás ügyében. Áder János is jelezte, hogy amikor államfőként először felszólalt az ENSZ-ben, 28 vízzel is foglalkozó szerve volt a szervezetnek, mire lejárt a mandátuma, már 33-ra nőtt a számuk.
A professzor arról is beszélt: mindaddig, amíg meg nem értjük, hogy a víz és a társadalmi közösségek hogyan működnek együtt, jöhetünk a legjobb technológiával, nem tudunk segíteni.
Ha a politika és a társadalom nem jut el odáig, hogy felismerje azt, hogy a túlélés záloga a vízhez való hozzáférés és az azzal való jó gazdálkodás, „bezárhatjuk a boltot” – fogalmazott.
Áder János rámutatott: a szennyezett víz egészségügyi problémákat is okoz, Afrikában a kórházi ágyak felén olyanokat gyógyítanak, akik a szennyezett víz által terjesztett betegségekkel kerültek kórházba. Ráadásul a szürke szennyvíz bizonyos szegmensét lehetne öntözésre használni – tette hozzá.
Beszéltek az Etiópia és Egyiptom közti konfliktusról is, amelyet az generált, hogy Etiópia a Kék-Nílus vízhozamát egy gáttal mintegy harmadával csökkenti.
MTI/Felvidék.ma
