Április 29-e a XIV. század és az egyháztörténelem egyik kiemelkedő alakjának, a középkor egyik legnagyobb hatású női szentjének emléknapja. Sienai Szent Katalin a domonkosok harmadrendjének tagja volt. VI. Pál pápa 1970-ben avatta egyházdoktorrá.
A katolikus misztikus Sienában született 1347. március 25-én, és Rómában halt meg 1380. április 29-én, 33 éves korában. 1461-ben avatta szentté II. Piusz pápa. Kiterjedt teológiai alkotása miatt egyházdoktorként is tisztelik, és az itáliai irodalomban is fellelhető hatása. Európa egyik védőszentje.
Elszegényedett nemesi család 23. gyermekeként született, édesapja kelmefestésből tartotta el népes családját. Gyermekkorában nem járt iskolába, későn tanult meg írni és olvasni. Korán megmutatkozott rendkívüli vallásossága.
Nyolcéves korában látomást látott a trónon ülő Jézusról, és ennek hatására szüzességi fogadalmat tett. 15 évesen csatlakozott a domonkos harmadrendhez, és idejét imádkozással, aszketikus gyakorlatokkal, betegek ápolásával és a szegények istápolásával töltötte.
A domonkos barátok segítségével kezdte el olvasni a Breveráriumot és a Szentek cselekedeteit (Acta Sanctorum), kapcsolatban áll más szerzetesrendekkel is, mint a Ferences-rend, Ágoston-rend.
Giovanni di Paolo: Sienai Szent Katalin eljegyzése (Fotó: Wikipédia)
Szónoklatainak ereje, melyről imái és levelei tanúskodnak, egyre több embert vonzott köré. Követői szellemi anyjuknak tekintették Katalint.
19 éves korában misztikus lelkesedéstől áthatva végleg elhagyta szülővárosát, és követőivel békét hirdetve bejárta Itáliát.
Elhivatottnak érezte magát arra, hogy felrázza a válságban lévő egyházat és hogy kötelességeire emlékeztesse a papságot.
„Isten előtt nincs utálatosabb, mint azok a virágok, amik az egyház misztikus testéből hajtanak ki, és édes illatok helyett bűnök rothadó szagát árasztják” – írta.
Sienai Szent Katalin leveleit írja (Fotó:pestiferencesek.hu)
1370 körül politikai és társadalmi követeléseket is megfogalmazott, a keresztények egymás közötti megbékélését, a keresztes háborúk indítását szorgalmazta, valamint a Szentszék visszaköltözését Avignonból Rómába.
Fellépése nyugtalanságot váltott ki, és bizalmatlanságot keltett. 1374-ben pünkösdkor eretnekség vádja miatt kellett megjelennie a Domonkos-rend legfelsőbb grémiuma előtt Firenzében, de válaszaival elnémította ellenzőit. Capuai Rajmund domonkos szerzetest jelölték ki gyóntató atyjául. Katalin tanácsadója és tolmácsa volt.
A két leghíresebb levél közül az egyik – Lettera a frate Raimondo da Capua (Levél Boldog Capuai Rajmund baráthoz) – azokról az órákról számol be, amelyeket Katalin egy halálraítélt vigasztalásával töltött. A másik klasszikus levél, a Lettera a maestro Raimondo da Capua dell’ordinede’Predicatori (Levél a prédikáló barátok szerzetbéli Boldog Capuai Rajmund mesternek) lírai mű, melyben Krisztus iránti extatikus, tiszta szerelméről számol be Katalin.
Szent Katalin emléke a sienai múzeumban (Fotó: Wikipédia)
Az evangéliumokról írott értekezésének kézirata nem maradt fenn. 1378-ban fejezte be Libro della Dottrina o Dialogo della Divina Provvidenza (A tanítás könyve, avagy párbeszéd az isteni gondviselésről) című, extázisban diktált művét, melyben misztikus-teológikus keresztény politikai rendszert vázol fel.
A legenda szerint Domonkostól kapta a szerzetesi ruhát, amelyet egy koldusnak adott, és Krisztustól cserébe égi öltözéket kapott. Krisztus őt is eljegyezte, sőt szívet cserélt vele, és sebeinek hordozására találta méltónak.
Katalin Rómában hunyt el 1380. április 29-én. Sírjánál sokan meggyógyultak. 1461-ben avatta szentté és egyben Siena védőszentjévé II. Piusz pápa.
Sienai Szent Katalin síremléke Rómában a Santa Maria sopra Minerva-templomban (Fotó: Wikipédia)
Életrajzát gyóntatója és lelkivezetője, Capuai Boldog Rajmund domonkos szerzetes és Katalin tanítványa, Tommaso Caffarini írták meg Legenda maior címmel.
Avilai Szent Teréz és Lisieux-i Szent Teréz mellett a három női egyházdoktor egyike. 1939-ben nyilvánította Olaszország védőszentjévé Sienai Szent Katalint XII. Piusz pápa.
Élettörténetének, legendájának magyar változata – „Sziénabeli dicsőséges apáca szűz Szent Katerina asszonynak ő élete” – mely a legterjedelmesebb nyelvemlékünkben, az Érdy- és Érsekújvári-kódexben olvasható. Síremléke Rómában, a Santa Maria sopra Minerva-templomban található.
Forrás: Wikipédia, Katolikus lexikon
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
