Teljesen ledöbbentette szegény Ivan Korčok ex-külügyminisztert, államfőjelöltet, hogy a magyar közmédia éjféli himnuszának illusztrációs videójában egy snitt erejéig feltűnik a pozsonyi vár is.
Provokációról beszél, valójában pont az a provokáció, amit ő művel. Minden bizonnyal tevékenysége hiányos történelmi ismereteiből fakad, ahogy a DAC-tábor írta ki a Slovan szurkolóinak hasonlóan soviniszta viselkedésére reagálva: „Tudatlanságotokat az igazságtól való félelem szüli”. A progresszív politikus ezt egyébként saját maga vallja be a videójában (tört magyarsággal) mondván: „kellemetlen meglepetés”.
Hogy szegény párát ne érje több ilyen kellemetlen meglepetés, olyan jó fejek leszünk, hogy gyorstalpalóval képbe hozzuk őt.
#Funfact(dobpergés): Pozsony kb. 300 évig volt Magyarország fővárosa. Azért körülbelül, mert többféleképpen lehet ezt az időszakot számolni. Pozsonyt hivatalosan Buda oszmán ostromának idején, 1536-ban tették meg a Magyar Királyság fővárosának. Eme státusz egészen 1784-ig fenn is maradt, amikor a „kalapos király”, II. József a kormányzati szerveket áthelyezte Budára.
Ez idő alatt természetesen Pozsonyban tartották a koronázásokat és az országgyűléseket is. 1830-ig tíz magyar királyt, egy uralkodó királynőt koronáztak meg itt.
Az első itt királlyá koronázott uralkodó Habsburg Miksa volt, míg V. Ferdinánddal ért véget a koronázó időszak.
(Fotó: varlexikon.hu)
Tehát ha 1784-et vesszük alapul, akkor 248 évig, ha 1830-at, akkor 294 évig volt Pozsony Magyarország fővárosa, de valójában 1848-at érdemesebb alapul venni, hiszen akkor került át igazából minden jogkor, így több mint három évszázadig, 312 évig volt Pozsony a Magyar Királyság központja.
Ezzel szemben, ha nagyon jóindulatúak akarunk lenni és sarkosan vesszük, akkor Szlovákiáé csak 107 éve. Budapest Magyarországnak 241-195-177 éve. (Azt is hozzá kell tenni, hogy Budapest egyesülve, csak 1873-ban jött létre.)
Pozsony a magyar történelem és a kultúra kitörölhetetlen része.
Ha pedig már Korčok úr a Himnusz aláfestő vágóképeit kifogásolja, engedjen meg még egy érdekességet ezzel kapcsolatban, amire Voda Zsófia mutatott rá kiválóan: A Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc 1822-1825 között Pozsonyban, a bencés gimnáziumában tanult. Gárdonyi Géza később az idős Erkellel beszélgetve így ír a Himnusz születésének körülményeiről:
„Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra nem telik belé, megvan a himnusz, úgy amint ma ismeri.”
Ha nem is pontosan így született meg a Himnusz, Erkel életére jelentős hatással voltak a pozsonyi évek.
(Fotó: varlexikon.hu)
Tudjuk, Korčok úr, hogy több mint 1000 év történelmét nem olyan egyszerű megtanulni, de ha esetleg újabb történelmi leckére szorulna, bátran keresse szerkesztőségünket.
#Funfact 2.: – De kérjük, ez ne borítsa ki annyira – A pozsonyi Szent Márton-dóm tetején a mai napig a magyar Szent Korona mása található.
Csonka Ákos, Felvidék.ma
