A cím olvastán sokan legyinthetnek: Biden már a múlt ködébe vész, a világsajtót körbejáró bakijaival, alkalmatlanságával együtt. Tény viszont, hogy az ő egészségi, konkrétan szellemi állapotával más, az övénél sokkal jelentéktelenebb pozícióból bárkit rövid úton nyugdíjaztak volna, ő azonban kitölthette a megbízatási idejét a világ legjelentősebb nagyhatalma élén, mi több, majdnem indították a következő időszakra is.
Vajon kiknek állt érdekében, hogy egy demens embert bábként mozgatva kormányozzanak, s milyen veszélyekkel és visszafordíthatatlan következményekkel járt totális alkalmatlansága? Ez a kérdés foglalkoztatja a washingtoni szenátust is, mely azt vizsgálja, ura volt-e a tetteinek akkor, amikor az Egyesült Államok elnöke volt. A volt elnök zavart viselkedése és beszédei, az, hogy papírfecnikre írt utasításokkal kellett őt eligazítani a legelemibb teendőiről, hogy nem talált le az emelvényről és eltévedt a Fehér Házban, hogy nem létező emberekkel próbált parolázni, hogy zavarba ejtő módon kisgyermekeket harapdált, kislányok haját szaglászta és tapogatta őket, mind azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem.
Márpedig elvben ő hozott felelősségteljes, vagy inkább felelőtlen döntéseket nemcsak az általa vezetett államokról, hanem Ukrajnáról, Kínáról vagy épp Oroszországról. A demokraták persze bojkottálják az alkalmasságáról szóló szenátusi meghallgatást, részükről teljesen érthető módon, hiszen bármi is kerül napvilágra ezzel kapcsolatban, az nekik nem jó, hiszen a Biden hivatali ideje alatt hozott döntések minden bizonnyal erősen megkérdőjelezhetővé válnak a volt elnök mentális képességei, döntésre való alkalmatlansága okán.
Az idő múltával egyre több egykori tanácsadó vallja be, amit a közvélemény már akkor is tudott, hogy Biden gyakran volt zavart, időben és térben egyaránt dezorientált.
A Képviselőház Felügyeleti Bizottsága tehát vizsgálatot folytat Biden mentális hanyatlásának eltussolása ügyében. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a belső körének tagjai tudatosan összejátszottak-e az egykori elnök mentális állapotának eltitkolásában és alkalmaztak-e módszereket arra, hogy megkerüljék az egykori elnököt fontos utasítások kiadásakor, különösen az elnök aláírását utánzó autopen eszköz – egy olyan szerkezet, mely egy eredeti minta alapján íróeszközzel képes reprodukálni egy aláírást – használatával.
Biden néhány emberének tanúvallomásai komoly kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy valójában ki és hogyan hozott döntéseket az elnöksége idején.
A konzervatív Heritage Foundation Oversight Project először 2025 elején vizsgálta a Biden-adminisztráció autopen használatát, és megállapította, hogy ugyanaz az aláírás szerepel számos végrehajtási rendeletben és más hivatalos dokumentumban, míg Biden aláírása a 2024-es választásokról való visszalépését bejelentő dokumentumon eltér a nyilvánvalóan géppel készített aláírástól.
Mármost a leköszönő elnök hivatali ideje utolsó heteiben ilyen körülmények között és ilyen állapotban nem kevesebb mint 1500 kegyelmet írt alá, már amennyiben ő írta alá. Egy számára fontos dokumentumot azonban minden bizonnyal saját kezűleg látott el a kézjegyével, amikor 2024 decemberében kegyelmet adott a fiának, Hunternek, akit három súlyos bűncselekményben találtak bűnösnek, valamint szövetségi adócsalással is vádolták, miszerint legalább 1,4 millió dollár adót nem fizetett be.
De nemcsak az elnök demenciáját titkolták el. A volt amerikai elnöknél májusban „agresszív formájú” prosztatarákot diagnosztizáltak, melynek bejelentése azt a gyanút is felerősítette, hogy Bidennek ezt a betegségét is eltitkolták elnöksége alatt. Amikor néhány évvel ezelőtt egy interjúban Biden azt találta mondani, hogy rákos, a Fehér Ház gyorsan kiadott egy nyilatkozatot, azt állítván, hogy „rosszul fogalmazott”. Mivel ez gyakran előfordult nála, kézenfekvő magyarázatnak tűnt.
A jelek szerint tehát az USA élén éveken keresztül olyan ember állt, aki finoman szólva sem volt helyzete magaslatán, miközben emberek millióinak sorsát érintő kérdésekben döntött, vagy névtelenségbe burkolózó és a döntésekért semmilyen felelősséget nem viselő emberek, csoportok döntöttek helyette.
Azt mondanánk, hátborzongató, de ha jobban belegondolunk, egyáltalán nem ez az egyedüli ilyen eset, tekintve, hogy kik döntenek például Európa sorsáról. Bár nem bolyonganak elveszve az Európai Parlament, vagy a Bizottság székházában és nem létező emberekkel sem paroláznak, annál többet Zelenszkijjel, de végeredményben semmivel sem jobbak döntéshozatal tekintetében, mint a távvezérelt Biden volt. Sőt, még a távvezérlés is működik náluk, őket is különböző ismert és ismeretlen lobbi- és érdekcsoportok irányítják a mindannyiunk sorsát meghatározó döntéseikben.
NZS/Felvidék.ma
